Hirdetés

Ilyen lett a felújított Budai Polgári Casino

Építészeti értékeihez, múltjához és régi-új funkciójához méltó közösségi és kulturális tér született.

Hirdetés

Márai Sándor Kulturális Központ néven nyit újra Budapest I. kerületében az egykori Budai Polgári Casino: a közösségi és kulturális tér építészeti értékeihez, múltjához és régi-új funkciójához méltó, gondos felújításon esett át. Az építész tervező JASSÓ Építészműhely Kft. (Jassó Sándor és Bársony Adrienn) mellett a belsőépítész este’r partners (Radnóczy Eszter) tervei a Laki Zrt. kivitelezésében valósultak meg.

A Budai Polgári Casino székháza 1893-ban épült, id. Francsek Imre tervei szerint – írta meg az este’r parners honlapja. A kaszinó az első emeleten működött, a díszterem mellett több társalgóval, olvasóval és játékszobákkal. A pincében étterem, a földszinten több üzlethelyiség, a második emeleten három bérlakás volt. A földszinti saroküzletben eleinte sörcsarnok, majd bank, 1901-től 1915-ig Auguszt József cukrászdája, aztán ismét bank működött, 1936-ban pedig ide költözött át a szomszédból a Philadelphia kávéház. A II. világháború után az épület 1989-ig az MSZMP, a KISZ, az Úttörőszövetség és a Munkásőrség kerületi székháza volt, földszintjén fodrászattal és csemegeüzlettel. Ez utóbbi különböző cégérek alatt a felújítás megkezdéséig mindvégig működött. A Budavári Önkormányzat több éven keresztül komoly lépéseket tett azért, hogy az épület szétdarabolásakor eladott lakásokat, irodákat sorra kivásárolja és végül a teljes épület az Önkormányzat tulajdonába kerüljön. A felmérés során a tervezőcsapat ezzel a szétdarabolt állapottal, tagolt és szűkös terekkel, lehangolt, szürke hangulatú állapottal szembesült. Az I. kerület vezetése az elejétől kezdve törekedett az épület megmentésére, felújítására és új funkciókkal történő kiegészítésére.

Az épület építészetileg kiemelkedő jelentőségű; legfontosabb terei – a korábbi leegyszerűsítő helyreállítások után is – az impozáns első emeleti díszterem és a főlépcsőház.

A tervezés megkezdésekor a belső udvar, a díszterem, az utcai homlokzatok csak halványan emlékeztettek az épület eredeti patinájára. A kulturális központ igényeit kiszolgáló funkciók és korszerű elvárások mellett végig szempont volt a meglévő értékek megtartása, azok tisztelete és helyreállítása.

Az épület tornya Budapest 1944–45-ös ostromakor megsemmisült, homlokzata súlyosan megsérült. A homlokzatot 1946-ban Lux László tervei szerint helyreállították, de a saroktornyot nem javították ki, a homlokzatot – az ép részeket is leverve – teljesen lecsupaszították. A sarokkupola visszaállítása a tervezési szempontok között az első helyen szerepelt. A saroktorony megjelenése nemcsak kívül, hanem az épületen belül is fontos. Mind az előadóteremből, mind a táncteremből nagyszerű kilátás van ebből a pontból, innen párbeszédbe kerülhetünk a Krisztina téri templommal, a Krisztina térrel és a budai Várral.

A kivitelezés megkezdése előtt készült falkutatás, ami során látható volt, hogy az 1946-os homlokzatfelújítás során teljesen újravakolták az egész homlokzati felületet, tehát semmilyen fragmentum nem maradt meg az eredeti architektúrából. A homlokzat eredeti állapotát csak archív képekből, képeslapokból ismerjük. A Krisztina tér és az Alagút utca homlokzatának egykori tagolása, a megsemmisített saroktorony, valamint a főlépcsőház és a díszterem visszaállításra került a történeti és levéltári kutatások alapján. Az egykori részletes homlokzati ornamentika teljes rekonstruálásához sajnos nem volt fellelhető elegendő forrás.

A tervezés kezdetétől fontos szempont volt, hogy az épület történeti helyreállítása hitelesen visszaállítható szinten készüljön.

Az épületbe belépve a korabeli főlépcsőházon keresztül lehet eljutni a közösségi termekbe. A lépcsőház festékrétegeinek vizsgálatakor díszítőfestésre utaló nyomokat nem találtak a tervezők. Az oldalfal vakolata rossz állapotú, sok helyen javított. A boltozatok, a hevederek, valamint a fogsorral díszített fejezetek a díszteremhez hasonlóan sárgás rózsaszínűek a legkorábbi festett rétegben. Az oldalfalon legalul nagyon kopottan világos rózsaszínű festés azonosítható. A fejezet legfelső tagozata aranyozott volt. A szondázó kutatás alapján a díszítőfestés teljes restaurálása nem volt lehetséges. Az első emeleti díszterem gazdagon volt díszítve. A zenekari pódium fölötti falfülkében puttószobor, az íves falmezőkben hangszeren játszó figurák ékeskedtek. A mennyezeti boltozatot színes díszítőfestés borította. A festőrestaurátori kutatások alapján felújított terem ismét eredeti pompájában látható: a megmaradt részeket restaurálták, a hiányzókat rekonstruálták.

Egy új tér született a belső udvar lefedésével, ami a központi lelke lett a háznak, mivel lényegében ez kapcsolja össze a meglévő tereket. Ennek a térnek belsőépítészeti szempontú újragondolásra volt szüksége.

„A tervezés folyamán elsődleges megállapításunk volt, hogy a díszterem díszítettsége nagy kontrasztban állt az udvar puritánságával – mondják a tervezők. – Finom és egyedi részletmegoldásokkal igyekeztünk méltóvá tenni az új belső központi teret a többi műemléki környezethez. Kerestük a díszítőművészetben a lehetőségeket a mai korszerű technológiák segítségével. Az udvar áttört jellegét a nyílászárókkal kihangsúlyoztuk, és elegáns hangsúlyt kaptak a finom fa keretezések által.

Az épületben kevés helyen maradt meg a régi minőségi anyagok közül, mint a tardosi márvány is, melyet visszacsempésztünk a földszint padlójára, középpontba állítva a térben.”

A belső udvari homlokzat egy különleges stenciltechnikával vakolva készült. Az előbb említett részletmegoldások közül a homlokzati díszítésben egyedi strukturált vakolati megoldással éltek a szakemberek, mely finom díszítettséget kölcsönöz az új közösségi térnek. Ennek mintája a díszteremben fellelhető eredeti díszítő festés geometrikus mintájának továbbgondolása.

A modern központi magoknak felületét nyomott mintás Kerlite burkolat képezi, amely a folyosóknak biztosít egyedi hangulatot, továbbá az udvarnak pedig izgalmas áthatásokat, mélységeket ad. Mivel ez a felület a látogatókhoz testközelben kerültek, így ezek mintája részletgazdagabb, a belső geometrikus stencil minta díszítettebb megjelenítésére volt lehetőség a korszerű technológiák által. Az alkalmazott díszítőművészet része volt a grafikai tervezésnek, ez fonódik össze a letisztult irányítórendszerrel mint vizuális kommunikációs eszköz.

Az épület az átalakítás során visszanyerte fényét, ünnepi mivoltát. Újra teret adhat a művészetnek, kultúrának, a szellemi élet méltó központi találkozóhelyévé válhat. Olyan terek, térkapcsolatok jöttek létre, melyek a rendezvények megtartása során a pillanatot ünnepivé varázsolja. Legyen szó komolyzenei koncertről, kerületi ünnepi alkalmakról, bálok, esküvők, kiállítások és egyéb művészeti előadásokról.

Márai Sándor Kulturális Központ

Megrendelő: I. kerület Budavári Önkormányzat
Építészeti generáltervező: JASSÓ Építészműhely Kft.
Vezető tervező: Jassó Sándor
Építész tervező: Bársony Adrienn
Művészettörténész: dr. Haris Andrea
Belsőépítészet: este’r partners
Vezető tervező: Radnóczy Eszter
Projektvezető építészek: Szommer Mónika, Szabó Csilla
Kivitelező: Laki Zrt.

Közlemény




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A sümegi Püspöki Palota festőrestaurálása

A sümegi Püspöki Palota festőrestaurálása

Így állították helyre a sala terrenát, azaz nyári hűsölő termet.

Spirituális és építészeti örökség Kőszegen

Spirituális és építészeti örökség Kőszegen

A Benedict Hotel felújítása a Gutowski Robert irodájától.

Hirdetés