Hirdetés

Hogyan bánik a belsőépítész egy műalkotással

Az este’r partners körüljárta a témát.

Hirdetés

Egy műtárgy élete címmel indított sorozatot az este’r partners: Radnóczy Eszter vezető tervező beszélgetésre hívja vendégeit, melynek témája a belsőépítészet és művészet kapcsolata, azok találkozási lehetőségei. Az első rész vendége Molnár Annamária, a budapesti Molnár Ani Galéria alapítója és igazgatója volt, aki az elismert hazai képzőművész, Konok Tamás műveinek belsőépítészeti elhelyezéséről osztotta meg gondolatait.

A beszélgetés elején kiderült: Molnár Annamáriától gyakran kérnek tanácsot olyan ügyfelek, akik egy adott térbe keresnek egy műalkotást: „Még tapasztalt szakembereknek sem egyszerű vizualizálni, hogyan mutatna egy mű egy másik térben. Ebben a döntésben segítséget jelenthet, ha egy meglévő enteriőr fotóba behelyezzük a kiszemelt alkotást, de a legjobb, ha a helyszínen próbálunk ki egy előszűrés után több opciót.” A leghatékonyabbnak a helyszíni próbát tartja, és fontosnak nevezte, hogy az ügyfelek többféle „műkombinációból” választhassanak, és a döntésben megjelenjenek a személyes preferenciáik.

Radnóczy Eszter úgy tapasztalta, a gyűjtők, műértők nagyon tudatosak, határozott (belső)építészeti elképzelésekkel, de gyakoribb a „a szabad tervezés, amikor nem tárgyak és műtárgyak köré építkezünk, hanem a tér esztétikáját és funkcionalitást találjuk ki elsőként (...) Az alkotók és alkotások története és a tárgyakhoz való kötődés kialakítása is munkánk része: maga a választáshoz vezető út is élmény és ebben a megrendelőinkkel együtt utazunk.”

A közös utazás pedig beszélgetésekből áll, amelyhez adott egy klasszikus alapokkal rendelkező belvárosi lakás.

„A díszes, gazdag, florális mintás stukkó, a klasszikus ablak- és ajtóbetétek, a rendszerben osztott kazettás falak a szimmetria elvén alapulnak. Az enteriőrben mégis a kettősség érvényesül: a klasszikus, szimmetrikus hagyomány elvén alapuló háttér nagyon jól oldható az aszimmetrikus, geometrikus berendezéssel és anyaghasználattal” – mutatja be a helyiséget Radnóczy.

„Galériás szemmel ez az elegáns, modern enteriőr a friss belsőépítészeti megoldásokkal ideális hely kortárs művek bemutatására – teszi hozzá Molnár Ani. – (...) A művek installálása szempontjából különösen érdekes, hogy az eredeti fa falburkolatot Eszter egy szürke betéttel bontja meg, ami még jobban hangsúlyozza a kortárs jelleget és a megszokott fehér háttérnél izgalmasabb kontextusban mutatja meg a műveket.”

És természetesen az is kérdés, miért éppen Konok Tamás alkotásait választották a konkrét mű kiválasztásakor? „Ebben a minimalista térben én elsősorban absztrakt, leginkább geometrikus művet vagy műveket tudtam elképzelni – magyarázza Molnár Ani. – Persze itt is számos lehetőség, kombináció működik. A galéria több, ebben a műfajban dolgozó művészt képvisel, köztük Konok Tamást, aki a ma élő egyik legjelentősebb magyar geometrikus absztrakt festő. Kompozícióinak sajátosságát az adja, hogy struktúrái vékony vonalrajzra épülnek. Festészetét az izgalmas színkombinációk, az anyag, a forma és a vonal kapcsolatai, valamint a ritmus, az arány és a mérték finom egyensúlya jellemzi. Konok művei nagyon inspiratívak ebben a térben és elmélyült szemlélődésre ösztönöznek.”

A látványterveken megjelenik a szimmetria-aszimmetria egyensúlya is, ahogy Radnóczy kifejti: „A berendezés szögletes formái, a konyha redukált és rejtett megoldásai, a térben álló, aszimmetrikus tömör blokkból álló, majd lebegő konyhasziget modern, kortárs belsőépítészeti megoldások. Itt érdemes a szigorú szimmetriától eltérni.

Az aszimmetria becsempészése funkcionális szempontokból is kötelező, de jó oldása a térnek. Az emberközpontúságnak, könnyedség-érzetnek, oldottságnak is jót tesz.

A színek és felületek használata is oldott és modern, akár csak a festményben. Ilyen például a falfestés felületi kimozdulása, vagy a savazott, foltos rézburkolat vagy a Biscuit nevű és mintájú parkettaburkolat.”

A beszélgetésben szóba kerül még a térben jó értelemben megjelenő feszültség, amelyet fokozhat és oldhat is a műalkotás. Konok Tamás fent látható alkotásai esetében „a Forme equidistante című kép a középpontban nagyon kiegyensúlyozott, inkább oldja a feszültséget. Színvilága jobban beleolvad a háttérbe, a kevésbé kontrasztos vonalak is megnyugtató jellegűek. A fehér, fordított U-alakú színsáv a szélen szinten keretez, bekebelezi a középső kibillenő formákat – magyarázza Radnóczy. – Az S.T  képpár a nagy világos hátterével figyelemfelkeltőbb, szinte vibráló párosítás. A feszültséget erősíti a festmények vonalai közötti enyhe aszimmetria, az erős fekete vonalak és a hideg világoskék, de szaggatott szegélyek. A képek elhelyezésében tudatos volt az, hogy a sötét vonalak egymás felé forduljanak, ezzel is összekapcsolva őket egy lágyabb összhatásért.”

A beszélgetésben – amelyet itt olvashatsz egészében – szóba kerül még a műalkotás jelenlétének ereje, a humán gesztus, az emberközpontúság is.

Konok Tamás műveit a Molnár Ani galéria jóvoltából használhatták a tervezők a belősépítészeti látványterveken.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Calatrava képzőművészeti alkotásaiból nyílt kiállítás Madridban

Calatrava képzőművészeti alkotásaiból nyílt kiállítás Madridban

Először mutatkozik be képzőművészként a spanyol fővárosban.

Hogyan világítsunk közlekedőt?

Hogyan világítsunk közlekedőt?

Néhány tipp a fény, mint építészeti eszköz használatára az épület legforgalmasabb részében.

Elmosódott határvonalak

Elmosódott határvonalak

Informális, hiteles és inspiráló terek iránti igény az irodatérben a kreativitás ösztönzésére.

Hirdetés