Gyerekzsivaj a tetők felett

Kortárs óvoda Pécs történelmi belvárosában

• Szöveg: Bán Dávid
• Fotó: Bujnovszky Tamás
• Olvasási idő: …

Panorámás teraszaival válaszol a lankás terep többszáz éves háztetőire a Koller József tervezte óvoda, amely úgy simul bele Pécs óvárosi környezetébe, hogy közben minden elemében újat tud mutatni. A barátságos színével hívogató intézményt májusi Fiatalok és élhető városok tematikánk jegyében idézzük fel az OCTOGON magazin 159-es  (2020/3-as) lapszámából.
 

Pécs belvárosa lényegében úgy tudta megtartani építészeti egységét, hogy közben az elmúlt két évezred egymást átfedő rétegekben jelenik meg benne. A római városmaradványokra épülő középkori, majd barokk részek egymást egészítik ki, azokba jól illeszkednek a későbbi, klasszicista, historizáló vagy eklektikus paloták, közintézmények, majd a 20. század második felének lenyomatai. Az egységes képet a kortárs pécsi építészgenerációk is jól, néhány karakteres, környezetüket mégis tiszteletben tartó épülettel viszik tovább.

Koller József jelenleg két, egymással földrajzi közelségben álló, a meglévő kapcsolódásokba jól illeszkedő, de szemléletében jelentősen különböző munkával gyarapította a belváros térségét. A Dóm tér burkolatának felújítása anyaghasználatában és színvilágában leginkább a környező épületekre, főleg magára a székesegyházra reflektál. Ezzel szemben a tértől az alig pár lépéssel keletre megépült óvodaépület egy teljesen más, mai világot hoz be a történelmi környezetbe.

A székesegyház környékén már a római időkből találhatóak beépítések, valamint itt működött egy akkori temető is. A terület nagy része a középkor óta folyamatosan épül be, arculatát pedig a számos egyházi, oktatási és kulturális intézmény határozza meg. A különböző korszakok épületei egymásra rétegződtek, mindegyik hozta a maga stílusjegyeit, ugyanakkor nem kívántak rátelepülni az előzményekre, elnyomni azokat; kellemes harmónia, jó összhang alakult ki. Jó példaként áll a székesegyház szomszédságában az ifj. Janáky István által 1985-ben tervezett, kellőképpen semleges kialakítású, tömegében a környezetéhez, anyaghasználatában inkább a korszakhoz kötődő Schaár Erzsébet Kiállítóház.

A területre jellemző másik markáns jegy annak topográfiája: a Mecsek hegyoldalának itt lassan a síkba érő lankás lejtője. A különböző telkek és az azokon álló épületek így alapvetően teraszos kiképzésűek, zártsor-beépítettségük egyfajta függőkert-rendszert alkot.

Mindezek határozzák meg azt a világot, amelybe Koller József helyezte el óvodaépületét, amit az egyházi fenntartású Szent Mór Iskolaközpont rendelt meg. A kulturális – meghatározó a Schaár-kiállítóház –, szociális és további egyházi épületekkel, valamint északról kőfallal határolt területen korábban nem állt építmény. A zárt kertbe elhelyezendő óvoda kialakítására valamelyest szabad mozgásteret kaptak a tervezők, akik leginkább a környező épületek tömegeivel kívántak gazdálkodni, valamint azok tetősíkjainak – a Mecsek lejtője által kirajzolt – teraszos kiképzéseire reflektálni.

A telek felett elfutó utcaszintről lefele haladva bontakozik ki maga az épület, amelynek előterében, a kőfal takarásában parkolót, még fejlődő, nem túl nagy zöldfelületet, valamint játszóteret alakítottak ki. Innen indul az a többszintű teraszrendszer, amely reflektál a környező tetők világára, valamint itt léphetünk be az épületbe is. A felső szinten található a gyerekek számára kialakított tornaterem, valamint az előtérrel igény szerint egybe is nyitható multifunkcionális nagyterem, amelyben kényelmesen leültethetők a szülők is az óvoda rendezvényein, de adott esetben az intézménytől külön életet is élhet.

Széles lépcső vezet az alsó szintre, valamint egy másik lépcső némi szinteltolással a szomszédos, már korábban is meglévő sátortetős épületbe, amelynek tetőterében és alsó szintjén a kiszolgálóhelyiségeket – irodákat, szülői tárgyalót, nevelői szobát, személyzeti öltözőt, pihenőt, teakonyhát, elsősegélynyújtó szobát, előkészítő konyhát – alakították ki.  A gyerekek birodalma az új épület alsó szintje, ahol négy, egy-egy teljes falszakaszon elhelyezett, parapet nélküli üvegfelületen keresztül jól megvilágított csoportszobát rendeztek be. Mindegyik egyedi vizuális arculatot kapott, kapcsolódva a csoportok elnevezéséhez, szimbolikájához (nap, hold, csillag, felhő), valamint öltöző, előtér és vizesblokk kapcsolódik hozzájuk.

A csoportszobák ölelik körbe a kerengő karakterrel, kolostorra emlékeztető, átriumszerűen kialakított belső nagyudvart, amely gumiszőnyegezést kapott, egyes beugróiba a visszahúzódásra alkalmas padokat helyeztek el. Déli üvegfelületével az alsó épületegyüttes, felfelé pedig a lankák és a Mecsek felé nyitott udvaron az árnyékolást napvitorlával lehet megoldani. A különböző belső bevilágító-udvarokkal lazábban, szellősebben kialakított alsó szint védettséget, a felső teljes nyitottságot, jóformán körpanorámát biztosít. A székesegyház tornyai, a Belváros háztetői, a Kálvária kápolna, a Mecsek sziluettje, valamint a Misina tető TV-tornya mind jól befogható a felső teraszokról, a kilátást pedig az üvegkorlátokon keresztül a gyerekek is ugyanúgy élvezhetik.

Anyaghasználatában az épület a Belváros további épületeihez kapcsolódik, az azokra jellemző vakolt felület továbbgondolása. A téglavörös színnel operálva a körülötte levő tetőkhöz idomul.

Az óvodaépület végeredményben egy nagyon mai, mégsem hivalkodó, a teraszokkal és a belső átriumszerű udvarokkal, bevilágítókkal és a számos üvegfelülettel megnyíló játékos konstrukció, egyfajta kilátóhely lett.

Koller és Társa Kft. | Web 

 

 

 

Az OCTOGON magazin 159-es (2020/3-as) lapszámában a pécsi óvodán kívül többek közt Zaha Hadid grazi apartmanházával, és olyan különlegességekkel ismerkedhettek meg, mint a ZalaZONE járműipari tesztpálya (Madzin Attila és Kovács Attila), vagy a Koreai Kulturális Központ új, Frankel Leó úti épülete (Ahn Tae-Jun; Tóthmátyás Edit, Weichinger Milkós; Ham Eun-Hee)

Az OCTOGON-ra erre linkre kattintva lehet előfizetni!

 

 

További képek a galériában!