Fénykorok atmoszférája

Bemutatjuk a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő díjnyertes épületét.

Rangos nemzetközi díjat nyert a héten a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő korszerűsítési projektje. A MAPEI 18 éve rendezi meg a referenciaépületek világversenyét, amelyen hidegburkolatok kategóriában került a legjobbak közé a fürdőfelújítás. A projekt – amelyet részletesen bemutattunk az OCTOGON 152-es (2019/4-es) lapszámában – során restauráltak és áttelepítettek két nagyméretű védett mozaik alkotást, ilyen méretű üvegmozaik alkotás bontása, restaurálása és áttelepítése ezidáig még nem történt Magyarországon. Következzen tehát Götz Eszter írása a forrásfürdőről!

Csillaghegy fürdője sokáig igazi városi mítosz volt. Az úszómedence hetvenes években történt téliesítéséig csak nyáron volt nyitva, akkor viszont ezrével jöttek a városlakók, hogy élvezhessék a hatalmas, ősfás parkot, és a meglehetősen hideg, ám tiszta forrásvízzel táplált úszó- és strandmedencéket. A forráscsoportot – amelyik ma percenként 800 liter, 22 ℃-os, kalciumban, kovasavban és magnéziumban gazdag ásványvizet ad – régóta ismerték, a római polgár- és katonavárost is ez látta el.

A 19. század közepétől a helyiek kis medencét építettek rá, de igazi karrierje 1919-től indult meg, amikor két belvárosi vállalkozó, egy szűcs és egy szőrmekereskedő megvásároltak egy jókora területet a források körül, és kiépítették az Árpád Strandfürdőt.

(A névválasztást az magyarázza, hogy a környéken keresgélték a honfoglaló vezér temetkezési helyét; a sír azóta sem lett meg, viszont a mostani építkezés alatt különleges kincsre bukkantak, egy teljes római négyesfogat és több száz sírlelet került elő.)

Előkelő vendégkörükből több család saját villát is emelt a strand lejtős telkén, és hamarosan itt nyílt meg Budapest első hullámfürdője. A lassan öt hektárnyira gyarapodó terület fenyőkkel, tiszafákkal, a hegyoldalon felfelé lépcsőző napozórétekkel, aranyhalas tavacskával, japán kőlámpásokkal, szökőkúttal, teniszpályával és zegzugos sétaösvényekkel a városi polgárság számára maga volt a paradicsom. Az ötvenes évektől állami fejlesztések következtek, két évtizeddel később pedig elárasztották a strandot az NDK-s turisták, a medencék fölé fabungalók kerültek, a kényelmesebb vendégeket az útra nyíló Strand Motel fogadta be. A versenyúszásban is egyre fontosabb helyet töltött be, nyolc magyar olimpikon pályája indult innen.

Fotó: Bujnovszky Tamás

A rendszerváltástól kezdve lassan, de érezhetően fogyni kezdett a strand közönsége, és a nyár három hónapján túli időszakban egyre nehezebb lett a gazdaságos fenntartás. A város többi fürdője az élménytársadalom elvárásait követve sorra felzárkózott a jakuzzik, különleges szaunák, kényeztető vizes szolgáltatások beépítésével; a csillaghegyi víz kicsit hűvösebb hőfoka mellett leginkább ez szívta el a közönséget. A környék elhagyott ipari- és zöldterületein lakóparkok létesültek, és egyre riasztóbb hírek keringtek a „túl nagy” strandterület „fejlesztési” terveiről. A most befejezett átalakítás megmentette a fürdőt, egyben azt is megmutatta, hogy egy új építkezés nem feltétlenül írja felül egy kedvelt hely korábbi hangulatát.

Itt ugyanis majdnem érintetlenül, ráadásul együtt maradt meg a harmincas és a hatvanas-hetvenes évekbeli fénykorok atmoszférája: a strandmedence mellett végigfutó, két emeletnyi, kék és vörös csempével burkolt öltözőkabin-sor, a vízben álló szoborfigura, a hegy felőli oldalon elhelyezett gyermekszobrocskák, a lépcsők és napozórétek sűrítve kínálják Budapest egymásra rétegződő szépségeszményeit.

A 21. századba transzponált Árpád Strandfürdő szelíden és tisztelettudón viszonyul ehhez. A főépület kívülről egyszerű, a klasszikus modernizmus elveit követő (ne essünk bele mindjárt az idén fellángolt Bauhaus-lázba, de nem áll távol attól), nagy méretű, osztott üvegablakokkal és puritán, hófehérre vakolt fallal néz az útra. A kissé megmozgatott tömbök kompozíciója egyszerre dinamikus és kiegyensúlyozott, a hangsúlyos keretbe foglalt ablaksáv összekapcsolja a két egységet, az emeleten kiugró, ívesen záródó terasz vonala emeli ki a bejáratot. Semmi cifraság, szinte ipari tárgyilagosság, amit a fehér tömbök szép fény-árnyék játéka tesz elegánssá.

Fotó: Bujnovszky Tamás

Az út felé néző, háromszintes tömb azonban csak az előörs, itt még nem érzékelhető, hogy a fejlesztés során majdnem 8000 négyzetméteren összesen 12 új medence épült a meglévő három mellé. A földszinten jegypult, büfé, pihenőrész és színkóddal megkülönböztethető szekrény-termek fogadnak. Fölötte van a 25x33 méteres úszómedence két szint magas, versenyekre is akkurátusan felkészített tere, amelyhez egy kisebb, 10x12-es tanmedence is kapcsolódik. Az egybefüggő tér két hosszanti oldalán és a tanmedencének az útra néző frontján majdnem teljesen végigfut a padlóig érő üvegfal, ettől az úszók a park közvetlen élményét élvezik – az egész tér lényege a park közelsége és látványa –, ezzel a gesztussal szépen oldódik a sávokban úszás monotóniája, ami korábban, a hetvenes évektől telente fölhúzott, minden hangot fölerősítő sátor alatt próbára tette az úszók idegeit. A 33 méteres medence mellett széles pihenőtér van, a fölötte futó galériafolyosót ugyanúgy mozaikborítású oszlopok támasztják alá, mint a kinti strandmedence emeleti kabinsorát, így a kint és a bent, a régi és az új bensőséges viszonyba kerül. Annyira, hogy a medence mögött otthonra talált Barcsay Jenőnek a 2007-ben elbontott újpesti uszodából idehozott, falnyi muranói üvegmozaikja is, erősítve a retró-hangulatot.

A galéria végén azonban új világ nyílik: ez már az élményfürdő-ipar terepe. A hegyoldalba simuló hátsó, hat szintnyi épületrészben minden emelet tematizált. Lifttel és lépcsővel is megközelíthető, önálló szintet kaptak a humorral és olaszos design lámpákkal kialakított, a műfajhoz tapadó gagyit sikeresen elkerülő gyerekmedencék; több emeletnyi kényeztetést ígér a szauna- és wellness részleg – van gőzkabin, sófürdő, infra-, aroma-, ördögszauna, és a parkra panorámaablakkal néző, 15-20 főre tervezett teremszauna is –, és refrénként rendre felbukkan az apró, egyszínű mozaikcsempével burkolt ivókút. A legfelső emeleti napozóteraszból egy 35 ℃-os vizű panoráma jakuzzi nyúlik ki a park fölé. Mindez egész évben üzemel. Vagyis az élményfürdő folyamatosan termeli az évtizedek óta elmaradt üzleti hasznot, a nyáron változatlan formában üzemelő strand pedig a szezonális közönséget. Így megmaradhatott olyan „korszerűtlennek”, amilyen volt, terebélyes parkjával, szinte tapintható történetével, tiszta levegőjével és mély nyugalmával együtt.

Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő
Beruházó: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei
Kivitelezés éve: 2018
Építészet: Ybl Tervező (Németh Márta felelős tervező, Horváth Noémi, Páhi András)
Generálkivitelező: Kalotherm
Belsőépítészet: Medveczky és Gotthard (Medveczky Kazimir)
Hidegburkolatok: CSER-FA
Park: Pagony Táj és Kertépítész




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A DANUBIO tripla győzelmet aratott az ingatlanok Oscarjának első fordulójában

A DANUBIO tripla győzelmet aratott az ingatlanok Oscarjának első fordulójában

Többlakásos Lakóingatlan Építészet kategóriában európai mezőnybe jutott, két további kategóriában díjnyertes lett a lakóingatlan fejlesztése.

Hotel Clark: Ötből öt - Gastro&Hotel Design Award

Hotel Clark: Ötből öt - Gastro&Hotel Design Award

Minden kategóriát megnyert, amiben elindult az idén tavasszal nyitott Hotel Clark. 

Missziónk: a design!

Missziónk: a design!

Évfordulóhoz méltóan gazdag programkínálattal várja a design rajongóit az idén tizenöt éves Design Hét Budapest.

Hirdetés