Hirdetés

Decemberi témánk a fény.

Kinek az éjszakában, kinek az alagút végén – az OCTOGON online témája decemberben mi más is lehetne, mint a fény
 

 Bohus Zoltán: Belső fény 2012


A fény a legtrükkösebb dolog a világon, a legmisztikusabb, a leginkább megfoghatatlan. Mindent láthatóvá tesz, de ő maga láthatatlan. Mai tudásunk szerint nincs nála gyorsabb a világegyetemben, nem anyag, de nem is csupán energia. Színek csak általa léteznek, de neki nincs színe. Nem véletlen, hogy szinte minden kultúra az isteni, természetfeletti minőséget kapcsolja hozzá.

 

 

A téli napforduló az északi féltekén hagyományosan a fény születésének az ünnepe. 2022-ben december 21-én szerdán, egészen pontosan 22:47-kor fordul a kocka. Ezen a napon a leghosszabb az éjszaka, innentől már visszavonulót fúj, érezhetően egyre tovább marad világos. Ekkor a Nap merőlegesen delel a Baktérítő fölött, elhagyjuk a Bak jegyét, a Nap már a Nyilas csillagképben kel fel. A keresztény kultúrkörben Krisztus születése kapcsolódik hozzá, de több mint elgondolkodtató: a sötét oldalt megtestesítő Lucifer neve szintén azt jelenti szó szerint: Fényhozó. December hónapja, az advent várakozás a fény eljövetelére, amit gyertyagyújtással szimbolizálunk, ahogy a zsidó vallás is gyertyákkal várja ilyenkor a Hanukát. A fény, Krisztus és a Nap, mint teremtő erő azonosságát kötői módon fejezi ki egy evangelikus zsoltár, amely a pogány és keresztény születés- és fénymítoszt egyetlen metaforába sűríti:

Hadd zengjen énekszó,
Fel, égig ujjongó,
Jászolágyon szunnyad
Az édes Megváltó,
Ott fénylik ő, az új nap,
Kit várva vártunk rég.
Kezdet ő és vég,
Kezdet ő és vég.

 

Az építészet már a kezdet kezdetén felfedezte magának a fény teret és atmoszférát formáló erejét. A világosság és sötétség folyamatos párharca zajlik az építészetben is, és kis túlzással azt mondhatjuk, a nyugati építészet története az ablak száz százalékos győzelmével végződött. A barlangtól eljutottunk Mies van der Rohe üvegfalú Barcelona pavilonjáig. Eleinte persze nem volt a törekvés tudatos, a korai lakóházak apró ablakai, az egyiptomi, kora középkori templomok félhomálya elsősorban az építéstechnológia következménye. Az üveg megjelenése sokat nyomott a latban, a gótika a fényt már következetesen Isten jelenlétével azonosította, és a katedrálisok színes üvegablakai az Ő földi megtestesülését szimbolizálták.

A reneszánsz templomok világos racionalitása, minden misztikától mentes atmoszférája, a barokk illuzórikus, festett egekből, láthatatlan helyekről érkező fénypászmái egyaránt saját koruk viszonyát fejezték ki a természetfelettihez. A modern gondolkodással a sor látszólag véget ér, a felvilágosodás nevével is azt nyomatékosítja, hogy a fényt másutt keresi.

A világos, fénnyel átjárt terek a kint és bent összekapcsolását, a távlatot, az egészséget és sok más egyéb mindennapi igényünket szolgálják, a fény profán szükségletté vált, amit az építészet a maga egyre szofisztikáltabb eszközeivel igyekszik kielégíteni. 


Persze a szimbolika sem veszett el, kezd elegünk lenni abból, hogy az ég üres – a kortárs templomok változatos, költői módon jelenítik meg a fény misztikáját. Mellé felzárkózott párja, a sötétség, amelynek építészeti megfogalmazására a huszadik század történelme épp elég okot szolgáltat. 

 


Eddig csak a természetes fény építészeti szerepéről beszéltünk, a huszadik század azonban megajándékozta az emberiséget a mesterséges megvilágítás korlátlan lehetőségével. Az én fiam első szava ez volt: Pa, és a feltételezéssel ellentétben ez nem a Papát jelentette, hanem a Lámpát, azt ugyanis többet bámulta. Ahogy a művészetben a fénykép és a film, úgy a hétköznapokban a világítástechnika diadalútja jellemzi az elmúlt századot.

A nagyvárosi fények kultúránk elidegeníthetetlen toposzává váltak, újabb kreatív lehetőséget adva az építészek kezébe. De vegyük észre: míg a természetes, tiszta fény a mindenhatóval rokon, addig az általunk szabályozott ragyogás földi matériáról visszaverődve sokszor csak talmi csillogás, sápadt visszfénye, az ideák világának. 

 


Ahol fény van, ott megjelenik az árnyék, és ahogy a klímahelyzet alakul, egyre inkább nélkülözhetetlenné válik az árnyékolástechnika. Ősi módszerek és korszerű árnyékolók gondoskodnak arról, hogy miközben nem szeretnénk lemondani a fényről, ne káprázzunk és ne is kapjunk hőgutát a mértéktelen „fényfogyasztástól”. Mint minden egyébben, itt is a szélsőségek felé billen a mérleg, ami az építészeti üveg hallatlan fejlődéséhez vezet. 

 


Az OCTOGON online szokásához híven a fény apropóján mindenre mutatunk példát, lesz fényinstalláció, fényfestés, szakrális fénymisztika és üvegművészet, de az árnyékolás kérdései sem maradnak homályban. Becsalogatjuk a fénysugarakat, ahol csak tudjuk, annál is inkább, mert a magazin a világítási innovációk terén élen járó Be Light! cégcsoportjának jóvoltából tudja nyújtani olvasóinak a megszokott magas színvonalat. 

 


A modernkori civilizáció egyik bűne a sok közül, hogy decemberben, amikor a természet útját követve visszahúzódni, elcsendesedni kellene, a sötétség erejét megélni, akkor éppen ellenkezőleg: ezerrel pörgünk. Karácsony este csilivili fényekbe öltöztetjük a fát, magunkra ráncigáljuk a turkálóban vagy épp drága pénzen vett csillogó ruhát, pazar kajákkal villogunk a család előtt, de vajon miközben sziporkázunk, észrevesszük-e az árva csillagot, amely a megújulást ígéri? Bármiben is higgyünk, a Fény december végén megszületik, és bár természetesen minden kedves Olvasónkat arra bátorítjuk, hogy böngéssze továbbra is az OCTOGON online oldalát, lassuljunk le kicsit, hagyjunk időt arra, hogy a belső világosság megszülessen.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Tér- és hangulatképzés fénnyel

Tér- és hangulatképzés fénnyel

Kovács Kristóf Stúdió lámpa mestermunkája a MOME Formatervező művész MA szakán.

Tengeri herkentyűk katedrálisa

Tengeri herkentyűk katedrálisa

Fény és fa uralja Matty Matheson séf torontói éttermét.

Magyar tervezőt mutat be egy rangos olasz designlap

Magyar tervezőt mutat be egy rangos olasz designlap

A világítás költészete címmel ír alapos cikket Horváth Zsuzsanna Illan lámpájáról az Interni magazin.

Hirdetés