Hirdetés

Építészet 2020: Díjeső a Puskásra

Az új nemzeti stadion olyan ütemben gyűjti a trófeákat, mint annak idején a névadója.

Hirdetés

Egyértelműen az idei év meghatározó épületei közt szerepel a Közti által tervezett Puskás Ferenc Stadion. Az 1953-ban átadott Népstadion felújításáért számos díjat kiosztottak, a városképet meghatározó szerepe pedig vitathatatlan. 

A Közti tervezője, Skardelli György augusztus 20-a alkalmából kapott Kossuth-díjat az életműve elismeréseként, amiben nyilván egy szeletet kitett a fél évvel korábban átadott Puskás-stadion is. Néhány hónappal később, október elején az aréna tervezőcsapata kaptaCsonka Pál érmet, a Magyar Építőművészek Szövetségének kitüntetését. Az elismerést minden évben azoknak ítélik, akik alkotó-párként magas színvonalú építészeti alkotást hoztak létre, idén azonban rendhagyó módon, egy ötfős csapatot választott a szövetség, akik a hazánkban eddig szokatlan léptékű, magas színvonalú alkotómunkájukért kaptak Csonka Pál-érmet. És ezzel még nincs vége: design-vonalon is erős a stadion, amely jelrendszerének kidolgozásáért Red Dot-díjat kapott kommunikációs design (Brand & Communication Design) kategóriában a Graphasel Design Stúdió. Még nem említettük az Év stadionja díjat, melynek keretében még Indonéziából is kapott szavazatot a Puskás, de az Építőipari Nívódíj és az Ingatlanfejlesztési Nívódíj és az is biztos, hogy számos további elismerést söpör még majd be az Aréna.

A stadion építészetéről idézzük fel Botzheim Bálint eredetileg az OCTOGON 157-es lapszámában megjelent írását!

Népstadion a magyar labdarúgó sport legendás helyszíne volt. Itt vertük 7-1-re az angolokat, itt beszélt II. János Pál Pápa, itt hallgatta sok ezer ember a Queent. Szinte mindenki ápol valami emléket, ami az ikonikus pilonokat idézi meg egy-egy gondolatban. De nem csak emiatt volt kiemelkedő szerepe, hanem mert a magyar labdarúgó-válogatott otthona is volt. Jelentőségét mutatja, hogy a nemzet stadionjának is nevezték.

2002-ben keresztelték el Puskás Ferenc Stadionnak, a leghíresebb magyar focista után, a 75. születésnapján. Emiatt is fájó volt, amikor a 2000-es évek elején egyértelművé vált, hogy az igencsak éltes korú stadion már szolgálhatja sokáig a sport és a kultúra ügyét. A Népstadiont 1953-ban adták át, a terveket a Középülettervező Vállalat készítette, ifj. Dávid Károly építész és Gillyén Jenő statikus vezetésével. Az átadás megtörtént, bár a stadion befejezetlen maradt: a tervek szerint a felső karéj teljesen körbeölelte volna a pályát, de felsőbb utasításra az ünnepélyes megnyitót augusztus 20-án megtartották. Utána a befejezés valahogy nem volt fontos, folyamatosan ígérték, de nem került rá sor.

A stadion azonban csonkán is betöltötte szerepét, olyannyira, hogy sokan a magyar sport szentélyének tartják. A hosszú évtizedek azonban nyomot hagytak a grandiózus szerkezetekben.

1993-tól a felső tribünöket le kellett zárni, mert veszélyessé váltak. Majd a stadion romló állapota miatt egyre sürgetőbbé vált, hogy kezdjenek vele valamit. Több alternatíva merült fel a lebontástól a megtartáson át az átépítésig. 2000 és 2010 között több tervpályázat és rengeteg tárgyalás is lezajlott, de még mindig kérdéses volt, hogy hogyan nyúljanak a Puskáshoz.

2012-ben végül egy újabb, immár városépítészeti pályázatot írtak ki a teljes istvánmezei terület rendezésére. Az összes pályázó közül egyedüliként Skardelli György javasolta az eredeti stadion megtartását, átépítését. A javaslatot gazdasági és érzelmi-szimbolikus oldalról is indokolta. Egy új épület esetén a régi hasznosítását nem lehetett volna minden szempontot kielégítően megoldani, torzóként állna ott, méltatlan lett volna Puskás Ferenc emlékéhez, és ahhoz a sok tízezer emberhez, akik érzelmileg kötődnek az eredeti stadionhoz. Skardelli elképzelése tehát az volt, hogy a meglévő stadiont kiegészítve, felújítva szülessen meg az új nemzeti labdarúgó stadion. A terv meggyőzte a döntéshozókat, és az eredeti tervező vállalat jogutódjaként a Közti Zrt. kapott megbízást 2013-ban, a vezető tervező Skardelli György lett.

Három év tervezés, majd három év építés után elkészült a mintegy 208 000 m2 alapterületű Puskás Aréna. Az átadó 2019. november 15-én a Magyarország–Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzés volt, a kezdőrúgást pedig milliméter pontosan ugyanonnan végezhették el, mint egykor, a legendás meccseken.

Botzheim Bálint írását itt olvashatja teljese egészében.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Elbonthatják Firenze egyik legfontosabb épületét

Elbonthatják Firenze egyik legfontosabb épületét

A Pier Luigi Nervi-tervezte focistadiont, a Fiorentina otthonát.

Ilyen lesz az Everton új stadionja

Ilyen lesz az Everton új stadionja

Egy régi raktárépület és egy ultramodern stadion szerelemgyereke Dan Meis tervei alapján.

Rendhagyó módon ötfős csapat kapta a Csonka Pál érmet

Rendhagyó módon ötfős csapat kapta a Csonka Pál érmet

A Puskás Aréna tervezői kapták a nívós építészeti díjat. 

Hirdetés