Építészet 2020: Díjeső a Puskásra

Az új nemzeti stadion olyan ütemben gyűjti a trófeákat, mint annak idején a névadója.

Egyértelműen az idei év meghatározó épületei közt szerepel a Közti által tervezett Puskás Ferenc Stadion. Az 1953-ban átadott Népstadion felújításáért számos díjat kiosztottak, a városképet meghatározó szerepe pedig vitathatatlan. 

A Közti tervezője, Skardelli György augusztus 20-a alkalmából kapott Kossuth-díjat az életműve elismeréseként, amiben nyilván egy szeletet kitett a fél évvel korábban átadott Puskás-stadion is. Néhány hónappal később, október elején az aréna tervezőcsapata kaptaCsonka Pál érmet, a Magyar Építőművészek Szövetségének kitüntetését. Az elismerést minden évben azoknak ítélik, akik alkotó-párként magas színvonalú építészeti alkotást hoztak létre, idén azonban rendhagyó módon, egy ötfős csapatot választott a szövetség, akik a hazánkban eddig szokatlan léptékű, magas színvonalú alkotómunkájukért kaptak Csonka Pál-érmet. És ezzel még nincs vége: design-vonalon is erős a stadion, amely jelrendszerének kidolgozásáért Red Dot-díjat kapott kommunikációs design (Brand & Communication Design) kategóriában a Graphasel Design Stúdió. Még nem említettük az Év stadionja díjat, melynek keretében még Indonéziából is kapott szavazatot a Puskás, de az Építőipari Nívódíj és az Ingatlanfejlesztési Nívódíj és az is biztos, hogy számos további elismerést söpör még majd be az Aréna.

A stadion építészetéről idézzük fel Botzheim Bálint eredetileg az OCTOGON 157-es lapszámában megjelent írását!

Népstadion a magyar labdarúgó sport legendás helyszíne volt. Itt vertük 7-1-re az angolokat, itt beszélt II. János Pál Pápa, itt hallgatta sok ezer ember a Queent. Szinte mindenki ápol valami emléket, ami az ikonikus pilonokat idézi meg egy-egy gondolatban. De nem csak emiatt volt kiemelkedő szerepe, hanem mert a magyar labdarúgó-válogatott otthona is volt. Jelentőségét mutatja, hogy a nemzet stadionjának is nevezték.

2002-ben keresztelték el Puskás Ferenc Stadionnak, a leghíresebb magyar focista után, a 75. születésnapján. Emiatt is fájó volt, amikor a 2000-es évek elején egyértelművé vált, hogy az igencsak éltes korú stadion már szolgálhatja sokáig a sport és a kultúra ügyét. A Népstadiont 1953-ban adták át, a terveket a Középülettervező Vállalat készítette, ifj. Dávid Károly építész és Gillyén Jenő statikus vezetésével. Az átadás megtörtént, bár a stadion befejezetlen maradt: a tervek szerint a felső karéj teljesen körbeölelte volna a pályát, de felsőbb utasításra az ünnepélyes megnyitót augusztus 20-án megtartották. Utána a befejezés valahogy nem volt fontos, folyamatosan ígérték, de nem került rá sor.

A stadion azonban csonkán is betöltötte szerepét, olyannyira, hogy sokan a magyar sport szentélyének tartják. A hosszú évtizedek azonban nyomot hagytak a grandiózus szerkezetekben.

1993-tól a felső tribünöket le kellett zárni, mert veszélyessé váltak. Majd a stadion romló állapota miatt egyre sürgetőbbé vált, hogy kezdjenek vele valamit. Több alternatíva merült fel a lebontástól a megtartáson át az átépítésig. 2000 és 2010 között több tervpályázat és rengeteg tárgyalás is lezajlott, de még mindig kérdéses volt, hogy hogyan nyúljanak a Puskáshoz.

2012-ben végül egy újabb, immár városépítészeti pályázatot írtak ki a teljes istvánmezei terület rendezésére. Az összes pályázó közül egyedüliként Skardelli György javasolta az eredeti stadion megtartását, átépítését. A javaslatot gazdasági és érzelmi-szimbolikus oldalról is indokolta. Egy új épület esetén a régi hasznosítását nem lehetett volna minden szempontot kielégítően megoldani, torzóként állna ott, méltatlan lett volna Puskás Ferenc emlékéhez, és ahhoz a sok tízezer emberhez, akik érzelmileg kötődnek az eredeti stadionhoz. Skardelli elképzelése tehát az volt, hogy a meglévő stadiont kiegészítve, felújítva szülessen meg az új nemzeti labdarúgó stadion. A terv meggyőzte a döntéshozókat, és az eredeti tervező vállalat jogutódjaként a Közti Zrt. kapott megbízást 2013-ban, a vezető tervező Skardelli György lett.

Három év tervezés, majd három év építés után elkészült a mintegy 208 000 m2 alapterületű Puskás Aréna. Az átadó 2019. november 15-én a Magyarország–Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzés volt, a kezdőrúgást pedig milliméter pontosan ugyanonnan végezhették el, mint egykor, a legendás meccseken.

Botzheim Bálint írását itt olvashatja teljese egészében.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Poszt-stadion-stádium - Ötletpályázat / kiállítás

Poszt-stadion-stádium - Ötletpályázat / kiállítás

Mihez kezdünk a stadionokkal, ha azok elvesztik eredeti funkciójukat, mint a járvány idején?

A legzöldebb stadion a római kori arénák óta

A legzöldebb stadion a római kori arénák óta

Megkapta az engedélyt Zaha Hadid fa stadionja.

Videó az új Bozsik-stadionról

Videó az új Bozsik-stadionról

Tavasszal adják át, de a WHB filmjén már egész jól látni, milyen lesz.

Hirdetés