Hirdetés

Életműdíjat kapott a „nagy átalakító”

Rafael Moneo a Velencei Építészeti Biennálén veheti majd át az elismerést.

Hirdetés

A spanyol építész, oktató, kritikus és teoretikus Rafael Moneo kapja a Golden Lion életműdíjat a 17. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén, amelyet május 22-én, szombaton nyitnak meg a nagyközönség előtt – írta a Velencei Biennále honlapja. A döntést a Biennále igazgatótanácsa hozta meg Hashim Sarkis kurátorral közösen.

„Rafael Moneo generációja egyik legjelentősebb transzformatív építésze – jelentette ki Hashim Sarkis. – Számos épületével (Kursaal AuditoriumPrado MúzeumAtocha pályaudvarLos Angeles Cathedral) bizonyította, hogy minden építészeti projekt képes reagálni a helyszín és a program esetlegességeire, miközben meg is haladja azokat.

A Los Angeles Cathedral - Fotó: Kevin Bergen / UnsplashRafael Moneo - Fotó: Labiennale

Oktatóként több generációt nevelt arra, hogy hivatásának tekintse az építészetet, tudósként a vizuális képességeit és az elemző szigorát ötvözve volt képes friss szemmel újraértelmezni többet is a kanonizált történelmi épületek közül. Kritikusként az építészet új jelenségeiről és kulcsfontosságú projektekről írt, és több fontos párbeszédet kezdeményezett a világ különböző részein élő kollégáival. Hosszú pályafutása során Moneo mindvégig megőrizte költői eszköztárát, emlékeztetve bennünket az építészeti kifejezés, formálás erejére, de a tartósság iránti elkötelezettségre is.”

Rafael Moneo elismeréséhez kapcsolódóan Sarkis egy kisebb kiállítást rendez be a Book Pavilonban, a Giardiniben: műanyag makettek és emblematikus képek mutatják be a spanyol építész munkáit, melyeket akár válaszként is értelmezhetünk az idei kiállítás mottójára: How will we live together? (Hogyan fogunk együtt élni?) A díjat a nyitónapon, május 22-én kapja meg Moneo, együtt egy speciális életműdíjjal, melyet poszthumusz kap majd meg az 1992-ben elhunyt Lina Bo Bardi.

Az Atocha pályaudvar Madridban, amelyből üvegház lett – Fotó: Mindaugas Petrutis / Unsplash

Rafael Moneo (Tudela, Spanyolország, 1937) 1961-ben diplomázott Madridban, az egyetemi évei alatt Francisco Javier Sáenz de Oiza irodájában dolgozott, majd két évig Jørn Utzon dániai irodájában dolgozott. Egy római ösztöndíj után 1965-ben visszatért Madridba, ekkor kezdett tanítani. Később tanított Barcelonában is, majd 1985-től 90-ig a Harvard építészeti tanszékének elnöke volt, ugyanott 1991-től emeritus professzorrá nevezték ki.

A legismertebb munkái a Villahermosa Palace átalakítása volt a Thyssen-Bornemisza Múzeummá (1989-92), a Pilar és Joan Miró Alapítvány mallorcai múzeumépülete (1987-1992), a barcelonai Diagonal Building (Manuel de Solá-Moralesszel együttműködésben, 1988-1993), a Modern Művészet és Építészet Múzeuma Stockholmban (1994-98), a Kursaal Auditorium és Kongresszusi Központ San Sebastiánban (1991-1999), a Prado bővítése (2001-2007), a beiruti Souks (1996-2009), a Columbia Egyetem Northwest Science épülete (2007-2010) vagy a Princeton Idegtudományi Intézete.

Rafael Moneo számos fontos építészeti díjat megkapott (Pritzker 1996, RIBA Royal Gold Medal 2003), 1997-ben a spanyol Királyi Képzőművészeti Akadémia tagjává választották.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Életműdíjat kapott a Párisi Udvar felújítója

Életműdíjat kapott a Párisi Udvar felújítója

A kimagasló, példamutató építőipari és mérnöki munkát jutalmazta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.

A kevesebb több vagy unalmas? - 10 posztmodern épület

A kevesebb több vagy unalmas? - 10 posztmodern épület

A macskára hasonlító óvodától a gótikus katedrálisra emlékeztető irodaépületig.

Megnyitják-e a ciprusi szellemvárost?

Megnyitják-e a ciprusi szellemvárost?

Varószia 46 éve a törökök benyomulásával elvesztette üdülőparadicsom jellegét.

Hirdetés