Hirdetés

A vasútállomás koncepciótervét a Sporaarchitects mutatja be.

A népligeti vasútállomás az egyik legfontosabb átszállópont lesz a Déli Körvasúton közlekedő elővárosi vonatok utasai számára, akár a dél-budai, akár a kelet-pesti agglomeráció irányából érkeznek – írtuk korábban, megjegyezve, hogy az új megállót a Paragram Stúdió és a Sporaarchitects építészirodák tervezik meg. (A Népliget másik nagy beruházásáról, az épülő multicsarnokról a héten számoltunk be.) Íme az állomás koncepcióterve a Sporaarchitects tolmácsolásában. 

A mai közlekedési infrastruktúra fejlesztések hibrid projektek: amellett, hogy megvalósítják hálózati közlekedési céljaikat, a városi terek minőségének is új értéket adnak, nem kizárólagosan az épített környezet megújítása révén, hanem azáltal, hogy új, addig hiányzó lokális összeköttetéseket hoznak létre a városban. 

Az új Népligeti vasúti megálló több mint vasútállomás, a Népliget új kapuja. Az állomás a vasúti töltést, az infrastruktúra mesterséges akadályát átütve a park dél-keleti sarkában létrehozza a hiányzó emberi léptékű kapcsolatot a város és a Népliget között.

Ez az áttörés elősegíti a jelentősen alulhasznosított park zöldfelületének intenzívebb használatát, visszaadja a parkot a városlakóknak. A park és a város élete kapcsolódhat egymáshoz, megteremtve annak a lehetőségét, hogy a környéken lakók, dolgozók gyalogosan és kerékpárral könnyen és komfortosan elérhessék a parkot.

A park és a város új kölcsönhatása révén beindulhat az élet az eddig alulhasznált és elhanyagolt parkban, a városlakók új nagyméretű, sportolásra, sétára, szabadtéri aktivitásra alkalmas, értékes, biztonságos városi zöldfelülethez juthatnak, mindez katalizátora lehet a szomszédos barnamezős terület revitalizációjának és városi megújulásának.

A metróállomás és a vasútállomás összekötése - új városi gyalogostengely

A vasútállomást új városi sétány, gyalogostengely köti össze a legfontosabb átszállókapcsolatot adó M3 metróvonal Ecseri út állomásával. Ez a tengely egyben meghatározza a terület későbbi városfejlesztési irányát is, lefekteti a fejlesztések hosszútávú urbanisztikai alapjait. A sétány az állomástól a metróig vezető magas minőségű, emblematikus, jól beazonosítható tájépítészeti kialakításával identitást tud teremteni, mely egyben iránymutatóvá válik a szó szoros értelmében. A sétány mentén megvalósuló fejlesztések későbbiekben ráfűződhetnek erre a gerincre, pezsgő bulvárt hozva létre, de a vasúti fejlesztéssel egy időben megvalósuló sétány önmagában is vonzó köztér, mely a környezetéből magas minősége miatt kiemelkedik. A sétány tájépítészeti elemei – az anyaghasználat, a burkolat, az utcabútor – egységes rendszert alkotnak, mely az állomással együtt képes önálló, jövőálló identitás megteremtésére, mely „beviszi” az állomást a metróállomás előtti térre. A sétány tájépítész eszközeivel operál, a Népliget városias továbbvezetése. 

A sétány eleme egy fedett-nyitott árkádos passzázs, amely a városfejlesztéshez és a tömb későbbi beépítéséhez kapcsolódhat, de önmagában is megvalósítható, és amely biztosítja az állomás és a metró közötti fedett, időjárástól védett kapcsolatot. Az architektúrájában kötődik egyrészt az állomás lefedéshez, másrészt a sétány többi eleméhez.

Az egynemű tájépítészeti és építészeti eszközökkel definiált sétány, gyalogostengely a különböző városi helyzetekre reagálva több részre tagolódik. A metróállomástól kiszélesedett teresedéssel indul térburkolatokkal és a mikro architektúra által irányba állítva éri el és keresztezi az Üllői utat. A metróállomástól vizuális kapcsolat könnyíti meg a tájékozódást. A túloldalon tágas sétányként folytatódva érkezik az állomás előtti fogadótérre, az állomás alatt áthaladva érkezik el a ligetbe, ahol a zöldbe befutva, fokozatosan parkká átalakulva végződik, elérve a liget közlekedési rendszerét.

Közlekedés

A vasúti megálló kiépítésével a Népliget, a József Attila lakótelep és a Gyárdűlő egy új közlekedési lehetőséghez jut. A vasúti megálló és az Ecseri úti metró állomás között kiépülő új gyalogos sétány nemcsak összeköti a meglévő és az új közlekedési tengelyeket, hanem feltárja a Népligetet és a városrész új központjává is válhat a megtelepülő szolgáltatásoknak köszönhetően. Az állomás bejáratánál kialakított kerékpártárolók, mikromobilitási pontok és K+R megállók tovább erősítik a környező városrészek és az állomás kapcsolatát.

Előképek

A történeti vasútépítészet anyaghasználata, hierarchikusan felépülő, logikus, és tartós szerkezeti megoldásai referenciaként, folytatandó hagyományként szolgálnak a mai fejlesztésekhez. Ezen előképeken elindulva olyan kortárs építészeti nyelv kialakítása a cél, mely széles körben alkalmazható az új fejlesztéseknél.

Az anyaghasználat és a szerkezeti logika következetes alkalmazásával a kontinuitás érezhetővé válik, mégis friss, könnyed kortárs formanyelv alakítható ki, amely a vasút identitás képző eleme, ugyanúgy, mint az információs rendszerek, vagy akár a webes alkalmazások. Amellett, hogy a fa felületi anyagként alkalmazva meleg, barátságos légkört teremt emellett fa, mint megújuló építőanyag csökkenti a projekt ökológiai lábnyomát és teljes élettartam energiafogyasztását is. 

Építészeti koncepció

Az állomás a park és a város határán helyezkedik el, ez a hely, helyzet egyfajta kettős identitást hordoz, egyszerre van lazább, zöld és épített, városias érzet. Az állomás építészete erre reagál.

Az építészeti koncepció a városléptékű gesztusokból vezethető le. Az állomás építésének járulékos előnye, hogy kiépül a Népligethez vezető átjáró, és a hozzá vezető gyalogos tengely. Az átjáró kiszélesítésével jelentős, városi léptékű gyalogos összeköttetés jön létre. Az állomás építészete leköveti ezt a gesztust, csarnokszerűen összenövő teteje kijelöli a tengely hangsúlyait. Az állomás aluljáró szintjén átvezetett sétány két oldalán a töltést „felhajtva” alakul ki a két átellenes bejárati térség. A peronlefedések könnyed szerkezetei ellenpontozzák a töltés tömörebb, földszerűbb architektúráját.

Az állomási lefedés koncepciója

A peronlefedés léptéke kulcskérdés az építészeti felütés hitelessége szempontjából. Meghatározza az állomás szerepét, jelentőségét a vonalon és a hálózatban, de identitást ad a városban betöltött hely szempontjából is. A lépték valahol az egyszerű perontető és a csarnok közötti skálán mozog, inkább a perontető felé eltolódva, az állomás tényleges gesztusa inkább a város és a park közötti kapu kialakítása a töltés alatti átvágás és a két oldalon létrejövő tér. A perontető is ehhez a városi hangsúlyhoz igazodik, a bejárat és a városi tengely felé csarnokszerűen felnövekszik, a vonatok felett összenőve bejárati hangsúlyt hoz létre. A tetőn a peronok tengelyében felülvilágítók adnak természetes fényt, mely megvilágítja az utcaszinti átjárót is.

Az anyaghasználat és a részletképzés tektonikus logikája egyszerre utal a XIX.-XX. századi vasúti építészetre, valamint a kor ipari építészetére, melyben a vasúti fejlődés megindulhatott. Az acél, és a fa anyaghasználat vasbetonnal kiegészítve, az acéllal kiegészített fa tartószerkezet, a részletek mérnöki esztétikája kapcsolatot teremt a magyar vasúti építészet nagy és kisebb léptékű épületeivel egyaránt, mint a Nyugati, vagy a Keleti pályaudvar, vagy a vidéki állomások perontetői.

Az állomás kortárs építészeti nyelve ezt a hagyományos, technikai jellegű architektúrát új interpretációba helyezi ismerős identitást ad, kellemes, meleg hatású környezetet teremt, valamint magas minőségű igényes és tartós architektúrát hoz létre.

A peronok a megrendelői igényeknek megfelelően teljes hosszon fedettek. A peronfedés nagy része kisebb méretű, egyszerűbb kialakítású extenzív zöldtető napelemekkel kombinálva. A bejárati zónában, ahol a vonatok döntő többsége megáll, az építészeti és a városépítészeti hangsúlyt kiemelve a könnyű tetőszerkezet felnövekszik, és a vonatok felett összenőve fedett-nyitott bejárati csarnokot hoz létre. A bejárati csarnok a feljáratok és a peron feletti felülvilágítóknak köszönhetően egyfajta bazilikális teret alkotva magába integrálja, napfénnyel látja el a vasút alatti passzázs tereit, világos, biztonságos átjárót, bejáratot létrehozva.

A vasúti töltés átvágásával létrejövő széles, világos átjáró a Népliget új kapuja, egyben az új városi tengely érkezési pontja, építészeti, városépítészeti hangsúly, melyet a töltésből kinövő elegáns, a város felé nyitó nagyvonalú, konzolos tető reprezentál. A tető alatt kialakuló tér az állomás fogadó tere, bejárati térsége. A Népliget felőli oldalon ugyanez a gesztus ismétlődik kicsit eltérő kialakításban. A város keveredik a parkkal, a park keveredik a várossal.

Funkcionális működés

A vasúti pálya töltésen fut, a két középperont az állomás két végéből, aluljárókból felvezető lépcsőkön, mozgólépcsőn és liften lehet megközelíteni, így a peronok teljes körűen akadálymentes kialakításúak. Az M3 metróval összeköttetést adó városi sétány által meghatározott, a Népligetbe átvezető új városi gyalogostengely jelöli ki az állomás bejáratát az északkeleti oldalon, az Üllői úton egy kisebb, szintén aluljáróból megközelíthető bejárat létesül a peronok délnyugati oldalán. A népligeti bejárat előterében létesülő nagy, kényelmes fogadótéren kapnak helyet a közösségi közlekedés megállóhelyei, a K+R, a mikromobilitási központ és a közösségi kerékpártároló, a főbejárathoz kapcsolódnak az állomás esetleges üzemi kiszolgáló helyiségei, valamint az állomáshoz és a parkhoz kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató egységek, pl. kávézó, pékség, újságos. A peronok éjszakára passzázskapuval, beléptető rendszerrel vagy üvegfalakkal zárhatóak a lépcsők aljában, míg a publikus átjáró akár állandóan is nyitva lehet.

Népliget vasútállomás koncepcióterv

Generál tervező: Főmterv
Építész generáltervezó: Paragram, Csapó Balázs
Megbízó: NIF
Építészet: sporaarchitects, Hatvani Ádám, Dékány Tibor, Cziglécki Attila, Lévai Marcell, Pomázi Dorottya, Ungerhoffer Dániel, Evva Ambrus
Tájépítészet: s73, Dr. Balogh Péter István, Bíró Borbála, Major József
Látványterv: Zoa

Helyszínrajz, metszet és további képek a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Díszes falak, kilátó a Biennále tetején és rengeteg külföldi elismerés: ezek voltak 2018 emlékezetes pillanatai

Díszes falak, kilátó a Biennále tetején és rengeteg külföldi elismerés: ezek voltak 2018 emlékezetes pillanatai

Izgalmas volt az idei év építészeti/design események terén, nektek melyik volt a kedvencetek?

Ezeket a magyar épületeket jelölték a Mies van der Rohe-díjra

Ezeket a magyar épületeket jelölték a Mies van der Rohe-díjra

Idén kilenc magyar épület is pályázik a Mies van der Rohe díjra. 

Üveg, beton és vas hármasa

Üveg, beton és vas hármasa

Karakteres, funkcionális és jövő orientált az EGM Architects tervezte holland irodaház, amely egy hajóépítőállomáson épült fel. 

Hirdetés