A pasaréti plébánia és rendház átalakítása

A pasaréti ferences közösségi ház elkészülte után, amit az Octogon 169. számában bemutattunk, készült el a templom, plébánia és rendház együttesének felújítása, korszerűsítése is a SAGRA Építész műterem vezetésével. A látványos közösségi épület mindenkié, míg a második ütem legizgalmasabb elemei elsősorban az itt élő szerzetesek, illetve az egyre népesebb templomi közösség életében hoztak jelentős változást. Cikkünket, mely az OCTOGON 173-as, 2022/1 számában jelent meg, Műemlékfelújtás tematikánk jegyében osztjuk meg ismét, jó példa gyanánt a huszadik századi műemlékek érzékeny kezelésére...

A Rimanóczy Gyula tervezte, 1934-ben elkészült plébániatemplom az egyik első modern templom volt Budapesten. Szakmai körökben sok vitát váltott ki, de a hívők, a városrészben élők lelkesen fogadták. A főhomlokzat magasba szökő ívei, a campanile karcsú sziluettje, a főbejárat íves portikusza mögötti üvegezett betonrácson átszűrődő fények már a kortársak szerint is őszinte és egyszerű módon tolmácsolták a ferences rend lelkiségét, sőt felmutatták a gondolati azonosságot a rend szemlélete és a modern architektúra között, miközben a középkori templomok misztikáját sem nélkülözték. 1938-ra – szintén Rimanóczy tervei szerint – elkészült a tér lendületes ívet leíró, földszintes buszvégállomása is, ami könnyedségével pompásan egészíti ki az égbe törő torony és a nyúlánk templomtömeg kompozícióját.


Szerencsés pillanatban született a remekmű. A századfordulón felparcellázott Pasaréten 1925-ben telepedtek meg a ferencesek, éppen abban az időszakban, amikor az egyház itthon is nyitni kezdett a modern építészet irányába. Először a Szilfa utca egyik villájában tartottak istentiszteleteket, de rögtön felállítottak egy templomépítő bizottságot. Az 1930-as évek elején a közeli Napraforgó utcában megszületett a modern építészet mintatelepe, látható volt, hogy a gyorsan formálódó városrész nyitott az új építészeti nyelv felé. Rimanóczy merész elképzelése, az ókeresztény bazilikák hangulatát vasbetonba ültető terv – többszöri átdolgozás után – szabad utat kapott. A közösség gyarapodása miatt azonban a templomegyüttest hamar bővíteni kellett. 1948-ban Rimanóczy egy földszintes plébániaszárnnyal egészítette ki, amely U alakot zár be a templommal és a rendházzal; a kettő között kialakított belső udvar a középkori kerengők világát idézi meg a maga szelíd, puritán módján, a templom felőli oldalán árkádsorral, az udvar közepén Borsos Miklós Szent Ferencet ábrázoló kútszobrával. A nyolcvanas években a templom hátsó részére merőleges szárnyban elhelyezett szerzetesi rendház emeletráépítéssel bővült.


Időközben azonban ide került egy jelentős rendi könyvtárállomány, és egyre több hittancsoport tartott igényt a belső udvarra néző, félig földbe süllyesztett hittantermekre. Mára a plébánia mindennapi tevékenységéhez is egyre differenciáltabb terekre lett szükség. A helyszűke és a korszerűsítés vágya – a régóta hiányzó társalgón, vendégszobákon, személyes imahelyeken túl az akadálymentesség is fontos szempont volt – vezetett végül a 2018-ban kiírt meghívásos pályázathoz, amelyre az egyházközséghez tartozó hét építészirodát kértek fel. Példamutató módon a zsűriben a plébánia, a rend, az egyház és az önkormányzat képviselői mellett a helyi hitközösség tagjai is részt vettek.


A pályázatot Sajtos Gábor építész és csapata nyerte, akik sem a meglévő alaprajzi kontúrból, sem a szintmagasságból nem léptek ki, mégis csaknem háromszorosára növelték a hasznos területet. Lefelé keresték a megoldást: a belső udvar – a kerengőként szolgáló kvadrum – szintjét 60 cm-rel lesüllyesztették, így a korábbi alagsor, ahol a hittantermek vannak, teljes értékű szintté vált, jó bevilágítással az udvar felől. Arányaiban az együttes nem változott, csupán az udvar lett kissé lejtősebb, tagoltabb, de ezt a gyepen körbevezetett keskeny kő tipegőkkel szépen ellensúlyozták. A kvadrum új formájában csöndesebb, a kút körül 12 egyszerű kő ülőtömb kínálja magát a szabadban való elmélkedésre.


A helynyeréssel nemcsak a hittantermek keltek új életre. A plébánia földszintjén alakították ki a társalgót – itt egy látványos nyersbeton falfelület hívja fel a figyelmet arra, hogy a rend nyitott a kortárs vizualitásra –, valamint a könyvtár olvasótermét; alatta, az újonnan kialakított pinceszinten tolópolcos könyvraktárral oldották meg a tárolást. A felső szinteken imádkozásra és személyes beszélgetésre kialakított szobák, vendégszobák, irodák, a bejárathoz közel pedig egy gyóntatóterem kapott helyet. A nyilvános programok elhelyezésére az új közösségi ház adott komplex választ, így az eredeti együttes funkcionális értelemben felszabadult. Megoldható lett néhány olyan plusz lehetőség is, mint például elegendő tárolóhely, új teakonyhák, vagy a plébánia és a rendház közötti üvegfolyosó, amelyről a korábban nem hasznosított oldalkertbe is ki lehet jutni, itt néhány pihenőpaddal zárt, mégis természetközeli elvonulásra van módja a szolgálatban elfáradt szerzeteseknek.

Közösségi ház, I. ütemKözösségi ház I. ütem


A rendházban kevés beavatkozás történt, csupán a padló cementlapjait hozták helyre, és korszerűsítették a huszonkét szerzetesi szobát. A templom sem változott sokat, itt inkább a restaurálás, a falfestés, a padlózat megújítása és néhány műszaki korszerűsítés hozott frissességet. A kvadrum felőli árkádsor átalakításával azonban gyönyörűen életre keltek Árkayné Sztehlo Lili izzó színű üvegablakai, amelyek korábban az alacsony árkádívek miatt alig kaptak kívülről fényt. 


Az építészeti munkák mellett az együttesben fontos szerepe van a belsőépítészeti elemeknek is – ahogyan a templom megépültekor Rimanóczy maga tervezte a berendezés fontosabb elemeit, és ezzel egyedülálló összművészeti alkotást hozott létre, most is így történt: a tervezők vállalták a terekben megjelenő tárgyak, kiegészítők megkomponálását. Így került egyedi vonalvezetésű, szekrényes mosdó a szobákba, így kaptak puritán, mégis rendkívül otthonos atmoszférát a vendégszobák, és így vonul végig a templom mennyezetén megjelenő palazöld szín a plébánia ablakkeretein, spalettáin, a függönyökön, az ima- és gyóntatószobák berendezésében. A plébániafolyosók fülkeszerű mélyedéseibe ültetett natúr fa padok, a falon aranyló fémbetűs idézet, a könyvtár olvasótermének igényesen megformált asztalai, a dél felé néző üvegfelületek rejtett, motoros árnyékoló textillapjai olyan finomságok, melyekben nem mondanak ellent egymásnak a szerzetesrend puritán életelvei és a korszerű kényelem.


A megújítás eredménye pont az lett, amire a közösségnek szüksége volt: az eredeti épület tömegét, alaprajzát és architektúráját a legnagyobb tiszteletben tartó, mégis közel háromszor akkora hely, korszerű feltételekkel. A templom építészeti részleteinek finom, akár mozzanatnyi megidézése az új részekben pedig egy eleven örökség értő továbbvitelét sejteti.

 

Generáltervező (építészet, belsőépítészet): SAGRA Építész műterem Kft.
Építész vezető tervező: Sajtos Gábor DLA
Építtető: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány


SAGRA architects    Web | Facebook | Instagram

Tervrajzok a galériában

 


 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Nélkülözhetetlen közösségi tér nyílt Budán

Nélkülözhetetlen közösségi tér nyílt Budán

Családterápia a Pasaréti ferences közösségi házban.

Nagy Ádám és egy lejtőn ülő téglatest

Nagy Ádám és egy lejtőn ülő téglatest

Az Aramis futsalcsarnoka Budaörsön.

A nemzetközi sajtó is felfigyelt a mindszentkállai Borász házára

A nemzetközi sajtó is felfigyelt a mindszentkállai Borász házára

Visszafogottság, kortárs líraiság és mezőgazdasági hasznosság ritkán látható egyensúlya a SAGRA Építésztől.

Hirdetés