Az emlékezés terei 

Mindszentyneum, Zalaegerszeg

• Szöveg: Uhl Gabriella
• Fotó: Ancza Krisztina, Sirokai Levente
• Olvasási idő: …

Hirdetés

A görög mitológiában a halál az elfelejtéssel egyenértékű, ellensúlyozására a művészet számos eszközzel és médiumban igyekszik a kiemelkedő egyéniségek, hősök tetteinek fenntartására és tovább éltetésére. Az apró emléktárgyaktól a múzeumokig az európai kultúra számos helyet és lehetőséget teremtett az emlékezet folyamatos fenntartására. Ilyen emlék- és zarándokhely nyitotta meg kapuit Zalaegerszegen a legendás és emblematikus Mindszenty József bíboros kultuszának fenntartására és megőrzésére. Cikkünk az OCTOGON magazin 181-es (2023/1-es) lapszámából.
 

A Göcseji Múzeum megújult tömbjének tőszomszédságában megépült Mindszentyneum szervesen illeszkedik a város kulturális terébe. Funkcióját tekintve emlékhely, kiállító- és közösségi tér, amely speciális vagy inkább kivételes rendeltetése révén kapcsolja egybe a szakrális és világi teret, s terjeszti ki a megyeszékhely szellemi / kulturális intézményeinek és lehetőségeinek tereit, határait. A beilleszkedés, a közösség szolgálata kulcsszó az épület elemzése kapcsán, mivel meghatározza egy közösség és szellemi vezetője, az egyház és híveinek sokrétű viszonyát, amely jelentésrétegek megjelenítése mind feladata a kortárs épületnek.

Már a helyszínválasztáskor megmutatkozott a szerves beágyazottság igénye, hiszen nem egy elkülönült emlékműszerű építmény létesült a bíboros tiszteletére, hanem a mezőváros / megyeszékhely történeti magjába, a Göcseji Múzeum közvetlen szomszédságában épült fel a Mindszentyneum. Illeszkedése a városi szövetbe tehát megfontolt és alapos döntés volt. Mintaszerű, ahogy a kortárs épület arányaiban, léptékében és homlokzat-megoldásában egyszerre finoman belesimul a környezetébe, mégis különleges, meghatározó építészeti ízlést és élményt kínál.

Ritka pillanat az, amikor az ál-historizáló elemek helyett valódi, kreatív, kortársi újragondolása történik meg régmúlt korok építészeti eszméinek, stíluselemeinek.

A Mindszentyneum közvetlen szomszédja a Hencz Antal által tervezett és Schadl János felügyelete által a 19-20. század fordulóján takarékpénztári részvényeken épült bérház a II. világháború után számos funkciót töltött be, míg végül az 1970-es években a ház építészeti értékeit felismerve a Göcseji Múzeum (és egykor egyéb kulturális és sport intézmények) költözhettek oda. Illeszkedési pontnak ezt a reneszánsz jegyeket viselő eklektikus házat választották a kortárs épület tervezői, szerves folytatásaként a belvárosi magnak, amely már a dísztelenebb egykori mezővárosi lakóházak utódai felé mutat / közvetít. Hencz Antal oeuvre-jére jellemző a reneszánsz elemek kedvelése és beemelése a lakóház terveibe, a közeli Nagykanizsán találhatunk is erre példákat (Sugár út 3., illetve a Keller-ház).

A Mindszentyneum szempontjából elsősorban a történeti stílusokat ötvöző eklektika homlokzatképzése figyelemre méltó, ennek bravúros újragondolásával érik el a kortárs épület tervezői, hogy a ház mikro-kontextusában a Göcseji Múzeum épületéhez simuljon, a kisvárosi házak léptékében. A múzeum Mindszentyneummal érintkező keleti szárnyépülete 1-3-1 tengelyes, erősen tagolt homlokzatú, a földszinten rusztikázott falsíkon egyenes záródású ablakok találhatóak, emeletén ívelt timpanonos ablakok, a sarokrizalitok fölött balluszteres, vázadíszes, pártás felépítménnyel.

Ennek a szeriális díszítő, a vonalat mint tagolóelemet használó rendszernek az át- és újrafogalmazását találjuk meg a kortárs emlékhely homlokzati kialakításában.

A tervezők által „hártyának”, illetve szimbolikus jelentését is kifejező „köpenynek” nevezett felület lép játékba az eklektikus épület elemeivel, az alumínium lamellák a lizénákra felelgetnek, az ablakosztások váltakoznak és jelentéssel bírnak, pozitív és negatív formák játéka hullámzik végig az utcafronton, dinamikus felületet mutatva a járókelőknek.

A kortárs épület homlokzatának logikája az építészettörténeti hagyomány logikáját követi úgy, hogy közben kipróbálja és kihasználja a korszerű anyagokban, jelen esetben a speciális bevonatú alumíniumban rejlő lehetőségeket. A tradíciónak ez a „megszüntetve megőrzése” adja azt a harmóniát, amellyel a Mindszentyneum tökéletesen beleilleszkedik Zalaegerszeg városának történeti magjába, utcaképébe. Nem hivalkodó, nem tolakodó, de markáns elemeivel erősen jelen van. Sugároz, a szó szoros értelmében is, hiszen a lamella-struktúra finom fény-árnyék játéka szétosztja a sugarakat, és sugároz a fénytan szakrális értelmében is, amely építészeti és teológiai gondolat összekapcsolásának is hosszú előzményei vannak.

A Mindszentyneum épülete olyan közösségi tér, amely a város építészeti tradíciójához illeszkedik, abból nő ki, nem elkülönülő emlékmű, hanem a csoportban rejlő összetartó és megtartó erőt és emlékezetet használja, és önti építészeti keretbe.

A mozgalmas homlokzat mögött puritán épület rejtőzik. Jól szervezett, centrális alapra szerkesztve kapnak helyet a múzeumi, közösségi és kiszolgálóhelyiségek. A Mindszentyneum alaprajzi elrendezése a kolostorokat idézi: magába záródó, elmélyülésre lehetőséget adó szakrális teret képez, amely jelentésre a kis udvaron elültetett fa még csak ráerősít. De a kolostor-elrendezés a közösség-építés szorosságát, bensőségességét és egyenlőségét is megidézi.

Az épület belső elrendezése is finoman hangolódik a különböző közösségi funkciókhoz: a „szent és a profán” tér erőteljesen elkülönül egymástól, amelyhez a fényt hívták segítségül a tervezők. A múzeumi – Mindszenty életét megidéző – szent terek intim, elmélyülésre szolgáló terek, erőteljesen irányított és dramatizált mesterséges fénnyel. A kiállítás-design elegánsan és visszafogottan szolgálja a tárlat tartalmi elemeit. A közösségi terekbe, a kiszolgálóhelyiségekbe természetes fény ömlik, barátságos hangulatot keltve. Kiemelkedik ebből a múzeumi bolt tere, amelynek helyspecifikus fa bútorzata a belsőépítészt dicséri, amely igényesség visszaköszön a központi lépcsőházban is. Zalaegerszeg a Mindszentyneummal a bíboros tevékenységének lényegéhez méltó és illő emlékhellyel gazdagodott.

Olvasd el erre a linkre kattintva a Feltörekvők sorozatunk részeként, 2023. március 3-án megjelent, „Valami újat letenni, ami bevonzza a jót...” című interjúnkat a Konkrét Stúdió alapítóival, Balogh Csabával, Deigner Ágnessel, Sirokai Leventével és Sónicz Péterrel!

Konkrét Stúdió | Web | Facebook | Instagram 

További képek és rajzok a galériában!