95 évvel ezelőtt hunyt el Zielinski Szilárd, a vasbeton építészet hazai hírnöke, többek között a margitszigeti víztorony megálmodója.

95 évvel ezelőtt hunyt el Zielinski Szilárd, az első magyar mérnök doktor, a vasbeton építészet hazai hírnöke, a Műegyetem egykori professzora. A mérnökvilágban hatalmas hírnévnek örvend, mindemellett az épített környezetre fogékony városlakók is nagyra becsülik munkásságát. Az ő elképzelései alapján valósult meg a városligeti híd, a margitszigeti, a svábhegyi és a szegedi „Öreg Hölgy” víztorony is.


Zielinski Szilárd lengyel nemesi származású apa és magyar édesanya gyermekeként született 1860. május 1-én, Mátészalkán. A középiskolát Budapesten, a mai II. kerületben végezte, diplomáját a József Műegyetemen (ma BME) vette át 1884. április 30-án. A kor szokásainak megfelelően tudását néhány éves nyugat-európai körút során mélyítette el, elsősorban vasutakat és hidakat tanulmányozott, Párizsban az Eiffel tervezőirodában munkába is állt, éppen akkor, amikor a híres torony tervei készültek. Hazaérkezésekor tanársegédi állást kapott a Műegyetemen egykori mestere, Kisfaludi Lipthay Sándor vasútépítő mérnök és közlekedésügyi szakember mellett.
Zielinski Szilárd mellszobra a Műegyetem udvarán - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

A korabeli lapok határozott és céltudatos személyiségről számolnak be, nem csoda tehát, hogy rövid idő elteltével a saját lábára állt, mérnöki irodáját 1889-ben nyitotta meg.

„Rövid tíz év alatt harminchét vasút – kereken 1400 km – nyomjelzési és tervezési munkálatait készíti el irodája. Hét vasúti vonal építését vállalja. Hatvanhárom vashíd tervével vesz részt a kiírt pályázatokon, amelyek között több jelentékeny híd tervezetét is látjuk, így: öt Duna-híd, egy Tisza-híd, öt Maros-híd, négy Vág-híd, három Temes-híd és a jubiláris kiállítás városligeti ívhíd, amelyik ma is egyik maradandó büszkesége a magyar mérnöki alkotásoknak. A hídtervek közül tizenhét esetben a kivitellel is megbizatik” – írta Sármezey Endre a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében 1924-ben.

1896-ban a millenniumi kiállításra készítette el a terveit és építette meg a városligeti tó felett átívelő közúti hidat, mely 1994-óta a megálmodója után a Zielinski híd nevet viseli.
A Zielinski híd a Városligetben - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
Saját vállalkozása mellett 1897-től magántanárként is dolgozott a Műegyetemen, ebben az évben kivette a részét a Magán Mérnökök Országos Szövetségének alapításából is, végül az egyesület elnökének is megválasztották. 1906-tól Lipthay Sándor utódaként már az út- és vasútépítéstan tanára lett a Műegyetemen.

„Ez a magas állás nemcsak arra nyújt neki módot, hogy lángoló lélekkel oltsa bele a technikai tudományok iránt való szeretetet és fogékonyságot az ifjúság lelkébe, hanem alkalmat nyújt neki arra is, hogy még nagyobb energiával vegyen részt mindazokban az országos mozgalmakban, amelyek a technikai műveltség fejlesztését és a technikai tudás érvényülését célozták” – olvasható a Hidrológiai Tájékoztató az egyik 1999-es számában.

A visszaemlékezések gyakran emelik ki törekvéseit a diákélet serkentésére, ilyen volt az atlétikai és a futball klub megalapítása, emellett egy diákotthon létrehozását is tervezte, ez azonban nem valósult meg.

„Ha valaki látta dr. Zielinski Szilárdot előadni, ha valaki látta azt a hevet, azt a lelkesedést, amellyel még a legszárazabb anyagba is lelket tudott önteni; ha valaki látta hallgatóinak arcán és szemein a megértést, a csillogást, a ragyogást, akkor az meggyőződhetett róla, hogy az a nagy lélek, az a nagy energia, akit dr. Zielinski Szilárdnak hívtunk, nem semmisült meg, hanem él tovább száz meg száz ifjú ember lelkében” – írta Maurer Gyula a Magyar Mérnök egyik 1928-as számában.

A műszaki doktori végzettséget hazánkban elsőként Zielinski szerezte meg 1902. január 16-án a Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve címet viselő tanulmányával.

Az 1900-as párizsi világkiállításon ismerte meg François Hennebique-et, az új vasbeton építési rendszert kidolgozóját és szabadalmaztatóját. A technológiát elsajátítva Zielinski megkapta a vasbeton építés magyarországi licencjogát, ezzel új profilt és irányt adva saját irodájának. 1902-ben már több híd, valamint a kőbányai víztorony is ezzel a technológiával épült.

Bár a kőbányai víztornyot 1968-ban lebontották, szerencsére a legtöbb munkája fennmaradt az utókor számára, ilyen például az 1904-ben épült szegedi víztorony a Szent István téren. A margitszigeti víztorony mérnöki terveit is ő készítette, az építészeti terveket pedig Ray Rezső álmodta meg, így lett kettejük közös munkája a sziget képét ma is jelentősen meghatározó torony, mely 1977 óta városképi jelentőségű műemlék.
A Margitszigeti Víztorony - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
A Normafára kirándulók útközben minden bizonnyal találkoznak az Eötvös út 30 méter magas, nyolcszögletű alaprajzú víztornyával, mely szintén Zielinski keze munkáját dicséri. A létesítmény ma is eredeti funkciójának megfelelően működik, tehát a Széchenyi-hegyen, Csillebércen és a János-hegyen lakók számára biztosítja a vízellátást.
A Svábhegyi Víztorony - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

1920-ban az Országos Középítési Tanács, egy évvel később pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökévé választották meg. Az Építő Ipar - Építő Művészet a következő szavakkal méltatta:

„Dr. Zielinski Szilárd elnöknek nem gratulálunk, mert ő már jobb mérnök és nagyobb egyéniség nem lehet, de gratulálnunk kell a kormánynak, mert jobban nem választhatott volna s gratulálnunk kell a Közmunkák Tanácsának, amely nagyobb koncepciójú vezetőt, céltudatosabb és képzettebb szakembert, erélyesebb, de amellett objektívebb főnököt, szeretetreméltóbb, munkabíróbb egyéniséget nem nyerhetett volna elnökéül.”

Nem csupán temérdek hidat és víztornyot köszönhetünk Zielinskinek, az ő nevéhez fűződik a Magyar Mérnöki Kamara megalapítása is, sőt az egyesület első elnöke is ő lett. A parlament hivatalosan 1923-ban fogadta el törvényben a kamarát, az első alakuló ülés 1924 márciusában volt.

Zielinski Szilárd, a hazai vasbeton építészet egyik megteremtője 95 évvel ezelőtt, 1924. április 28-án hunyt el. Műalkotási magaslatokba törő síremléke a Farkasréti temetőben található, mely méltó emléket állít a mérnök doktornak. A gránitból készült szarkofágot négy bronz dombormű díszíti, mely Wälder Gyula építészmérnök és Bory Jenő szobrászművész közös alkotása. Emlékét egykori lakhelyén, a Budafoki út 3. szám alatt tábla, a Műegyetem kertjében mellszobor, illetve 2000 óta egy mérnökök kitüntetésére szolgáló díj is őrzi.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Várnay Marianne, az első női építészhallgató

Várnay Marianne, az első női építészhallgató

Száz évvel ezelőtt szinte nyilvános lázadásnak számított egy nőnek az építészet felé kacsintgatni, ma külön programmal hívogatják a lányokat a mérnöki és tudományos pályákra.

Majdnem-Bauhaus a Gellérthegyen: a volt Kertészeti Egyetem ’A’ épülete

Majdnem-Bauhaus a Gellérthegyen: a volt Kertészeti Egyetem ’A’ épülete

A Ménesi út 44-48. szám alatt álló épületet a Lauber László – Szendrői Jenő tervezőpáros álmodta meg. 

Udvarra nyílik ablakom

Udvarra nyílik ablakom

Híres költőink Budapestje.

Hirdetés