Átadták az idei Pro Architectura Díjakat

A kortárs épületek, köztük a BIVAK tahitótfalui műteremháza vagy az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központja is az év elismert projektje lett.

Az elmúlt évek hagyományait folytatva 2021-ben ismét meghirdették a Pro Architectura díjat. Az átadási ceremónia a nemrég elékészült Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes falai között zajlott, amely több műemléki rehabilitációval együtt szintén díjazott alkotás lett. 

A pályázat kiírásának célja 2021-ben sem változott: valamely jeles építészeti, városépítészeti, tájépítészeti, vagy belsőépítészeti alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység, a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban, valamint a Nemzeti építészetpolitika céljai érdekében elért kiemelkedő eredmények díjazása.

Idén miniszteri elismerésként tíz Pro Architectura díj került átadásra. Az elismerésben részesülők Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől vehették át a díjakat, amelyhez egymillió forint összegű pénzjutalom és adományozást igazoló oklevél is járt.

 

Építészeti alkotás kategóriában Pro Architectura díjban részesült:

MÁTÉ TAMÁS, VASS-EYSEN ÁRON – BIVAK
MŰTEREMHÁZ, TAHITÓTFALU

A Tahitótfaluban található Műteremház a Máté Tamás-Vass-Eysen Áron fiatal építész páros alkotása. Modern, letisztult design alkalmazásával hozták létre a környezetbe jól illeszkedő formát. A Dunakanyar közelében fekvő Tahitótfalu település változatos arculata egy új, izgalmas funkcióval bővült. Az építtető egy művész házaspár, textil- és fotóművészként mindketten a fénnyel foglalkoznak. Az épület térstruktúrája így a fényre épül, illetve a nagyon meredek és keskeny telek adottságaira. A különleges művészi igényeket elégíti ki a 30 méter hosszú, 4,5 méter széles és 7,5 méter belmagasságú épület. Az épület tömegformálása, speciális arányrendszere és csendes homogenitása válasz az impulzív természeti környezetre. Az épület arculata a benne élő alkotók szakmai hitvallását tükrözi.


TÓTHFALUSI GÁBOR
CARITAS KÖZPONT, MAROSVÁSÁRHELY

A Tóthfalusi Gábor építész tervező vezetésével megvalósult épületegyüttes terve a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas által 2016-ban kiírt pályázati felhívás révén jött létre. Az 1100 m2-es telken állt Sütő András (1927-2006) erdélyi író egykori 170 m2-es lakóháza, amelyben 1967-től haláláig élt és alkotott. Ezen a teleken kívánt a megrendelő szociális-innovációs és életminőség-fejlesztő központot kialakítani a meglévő épület felhasználásával. A meglévő épületet átépítését és kibővítését követően is megtartották. A Caritas méltányolta a koncepció humánus es barátságos léptékét, jó hangulatát. Megnyerő a belső udvar köré szervezett gyűrűs elhelyezés, amely az itt tevékenykedőket az egymásra figyelésre, illetve szociális kapcsolatteremtésre serkenti. A város és a belső miliő között finoman megfogalmazott átmenetet képez a diszkrét előudvar, amely egyúttal a városi közeget is a létesítmény hatása alá vonja. Az anyaghasználat, a belsőterek letisztultsága, elegáns megformálása összhangban van az épülettel. Az új, kortárs épület mindezeknek köszönhetően egy jól működő, minden igényt kielégítő mai intézmény otthonává válhatott.


MAROSI MIKLÓS , ÁCS ISTVÁN, ÖKRÖSNÉ PERNESZ ÁGNES, RABIE ANISZ
MÁO ÉS ERKEL SZÍNHÁZ MŰHELYHÁZA, BUDAPEST

Az új évtized hajnalának egyik legnagyobb kulturális vállalkozása a Magyar Állami Operaház Műhelyházának létrehozása volt, amelyet a KÖZTI népes tervezőgárdája egy fontos ipari emlékünk felújításával kombinálva valósított meg. A Kőbányai út mentén elterülő rozsdaövezet legértékesebb épülete az 1880-as években épült Eiffel csarnok a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélye. A korábban Északi járműjavító üzemként működő, műemléki védettséget élvező hatalmas alapterületű öthajós csarnoképületben talált otthonra az Operaház és Erkel Színház új műhely-, raktár- és próbaközpontja. A tervezés során alapvető szempont volt a ház értékeinek, szépségeinek és annak a csodálatos acélszerkezetnek a megőrzése és bemutatása, amely a közelmúltban elhunyt Marosi Miklós szavaival élve „valami isteni véletlen folytán megúszta a világháborúkat.” A számtalan, eltérő igényű funkciót magába integráló épület nem csak kiszolgáló létesítmény, hanem a leendő látogatóknak élményt kínáló látványosság is egyben, mely látogatóközpontja révén betekintést kínál e sajátos művészet belső titkaiba. (Cikkünk az épületről az OCTOGON 158-as (2020/2-es) lapszámában jelent meg.)

Fotó: Bujnovszky Tamás


M. MILTÉNYI MIKLÓS
ALSÓBOGÁT FESTECSICS-INKEY KASTÉLY RENDEZVÉNYTEREM, ALSÓBOGÁT

A Balatonlelle és Kaposvár között elhelyezkedő somogyi kis falut, Alsóbogátot a törökök kiűzése után a Pallini-Inkey család szerezte meg és birtokolta egészen 1945-ig. Az általuk létrehozott uradalmi együttes részét képezi az M. Miltényi Miklós által felújított magtár épülete. A terület építészeti arculata egy építészettörténeti hagyományokkal egységesen átitatott, letisztult klasszicista képet mutat. A birtokhoz tartozó magtárépület esetében a hagyományos építészeti értékeket úgy sikerült megóvni, hogy emellett a kortárs építészet elemei is teret kaphattak. A magtár teljesen elpusztult tetőszerkezetének felújítása helyett egy acél-üveg tetőszerkezetet terveztek, amelynek érdekessége, hogy napelem egységeket is magában foglal. A múlt iránti tisztelet és a kortárs építészeti felfogást tükröző, mai használatot szolgáló innovatív megoldások ötvözése a település kulturális értékeit gyarapítja.


KULI LÁSZLÓ
OKTATÁSI ÉS IGAZGATÁSI TÖMB ÚJ ÉPÜLETEI, BUDAJENŐ

Budajenő község központi részén található a település legjelentősebb műemléki épülete, a skót-bencés rendház. A négy épületből álló együttesben általános iskola működik 1948 óta. Az önkormányzat a műemléki épületek felújításával párhuzamosan telekösszevonások útján, több ütemben építette ki a tervezett oktatási és igazgatási központot, Kuli László koncepciója nyomán. E fejlesztés első ütemében a tornaterem és az öltözőépület készült el 2007-2008 folyamán, amely visszaidézi a skót bencés rendház két földszintes utcai épületpárjának elpusztult déli szárnyát és így újra átélhetővé teszi az eredeti díszudvar térélményét. A következő ütemben az óvoda épülete valósult meg. Az iskolát magába foglaló, egykori skót-bencés rendház szomszédságában megépült intézmény a közel húsz éve tartó tervszerű és intenzív falufejlesztés legjelentősebb beruházása lett. Példaértékű, hogy az új ház éppúgy illeszkedik a műemléki környezethez, ahogy a falusi építészeti léptékhez is idomul. A több ütemben megvalósult fejlesztés eredményeként egyetlen központi telken működik immár az önkormányzati hivatal, az általános iskola és az óvoda, erősítve a faluközpont épített és kulturális örökségét, amely igazodási pont lehet az agglomerációs településre érkezők számára. (Cikkünk az épületről az OCTOGON magazin 149-es (2019/1-es) lapszámában jelent meg.)

Fotó: Kedves Zsófia


BACH PÉTER DLA, MOLNÁR CSABA, HALMAI DÉNES, TERBE RITA DLA
KÁROLYI-CSEKONICS PALOTAEGYÜTTES FELÚJÍTÁSA ÉS REKONSTRUKCIÓJA, BUDAPEST

A józsefvárosi Palotanegyed egyik kiemelkedő épületegyüttese a Múzeum és Reviczky utcákat összekötő Károlyi-Csekonics palota. Az 1883-ban, az első hazai neobarokk épületek egyikeként megépült minőségi palotaegyüttes tervezője a monarchia szerte széles körben foglalkoztatott Fellner és Helmer építésziroda volt, akinek munkáját most Bach Péter, Molnár Csaba, Halmai Dénes és Terbe Rita folytatta. A palotakomplexum Múzeum és Reviczky utca okozta eredendő kettőssége a mostani projekt megvalósulásán is visszatükröződik . A Múzeum utca felőli palota egy szigorúbb, konzervatívabb műemléki helyreállításon esett át, reflektálva a Károlyi Gáspár Egyetem reprezentációs igényeire, míg a Reviczky utcai rész drasztikusabb beavatkozással járó, az intézmény funkcionális szükségleteit kielégíteni hivatott rehabilitáció keretében formálódott. A fejlesztés eredményeként a valódi karakterét visszakapó reprezentatív palotarész és a kortárs kiegészítéssel bővített funkcionális szárny egy érzékelhetően elkülönülő, de mégis egységes kompozíciót alkot, amely megoldás remélhetően hosszú távon biztosítja majd a hányatott sorsú műemlék fennmaradását. (Cikkünk az épületről az OCTOGON magazin 162-es (2020/6-os) lapszámában jelent meg.)

Fotó: Bujnovszky Tamás


VASÁROS ZSOLT DLA
OMRRK KÖZÉP-EURÓPAI MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÓINTÉZET, BUDAPEST

Régi igény valósult meg a Városliget komplex fejlesztését és megvalósítását célzó Liget Budapest Projekt keretén belül, amikor Vasáros Zsolt tervei nyomán a Szabolcs utcai kórház területén, barnamezős beruházás révén létrejött az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK). A jelentős hazai közgyűjtemények számára kialakított műtárgy raktározási és restaurálási központban az eddig szétszabdalt, esetlegesen elhelyezett intézményi egységek immáron egy korszerű, világszínvonalú együttesben egyesülhetnek, kiegészülve a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézettel. A fejlesztés az értékes épületegyüttes részleges újrahasznosításával és kiegészítésével, továbbá a jelentős ősfás vegetáció védelmével együtt valósult meg. Mind a beépítés karakterét, mind pedig a felújított illetőleg újonnan tervezett épületek arculatát az intézmények sajátosságaihoz mérten hagyománytisztelő, de egyúttal kortárs módon fogalmazták meg. A történeti épületek revitalizációja során az egykori építészeti kubatúra helyreállítása alapvető cél volt, a szükséges és tervezett addíciók azonban mai formálással jelennek meg. A homlokzati anyagok, textúrák, továbbá az épülettömegek arányai és térbeli összefüggései szervezik az új épületeket a megtartott régiekkel egyetlen építészeti együttessé, mégpedig a teljes telek beépítésével összhangban.


Életművéért ismerték el Bugár-Mészáros Károly György egykori miniszteri biztost is, a több kastély és történeti épület belső tereinek rekonstrukciójáért felelős szakembert, a Magyar Építészeti Múzeum egykori igazgatóját. 

Építtetőként kitüntetést kapott a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága a kőszegi, egykori bencés rendház felújításáért. A cél egy nemes egyszerűséggel megformált szálloda létrehozása volt, amely egyúttal lehetőséget nyújt az oktatásra és a befelé fordulásra is. Az épület megőrizte történeti hangulatát, nincs benne hivalkodó elem. A felújítás tervezője a Robert Gutowski Architects volt.

Kiemelkedő építészeti alkotások megvalósításában közreműködő kivitelezőként nyerte el a díjat Kelecsényi Gergely, aki Közép-Európa egyik legnagyobb, kerámiával burkolt épületének felújításában, a Párisi-udvar rehabilitációjában vett részt. A szakember az épület teljes kerámia állományának kutatását, felmérését és restaurálását irányította. A felmérésben a leginnovatívabb technológiákat is alkalmazta, amivel a szerkezetek nem látható hibáit is felfedezte, majd időtálló módszerekkel és mérnöki gondossággal irányította a teljes helyreállítást.

 

Fejléckép: Bujnovszky Tamás




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Decembertől lehet nevezni az Év Homlokzata 2021 pályázatra

Decembertől lehet nevezni az Év Homlokzata 2021 pályázatra

Idén tizedik alkalommal hirdetik meg a pályázatot, amire olyan új vagy újonnan felújított homlokzatokkal lehet pályázni, amihez Baumit termékeket használtak. 

 Kihirdették a Pro Architectura díj idei díjazottjait

Kihirdették a Pro Architectura díj idei díjazottjait

A Miniszterelnökség a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a díjazottak névsorát. 

Közösségi tér fürdő és könyvtár határán

Közösségi tér fürdő és könyvtár határán

A Grössling kétfordulós, nemzetközi tervpályázat negyedik helyezett pályaműve.

Nincs találat!

Hirdetés