A kiállítási térben a közönség radikális jövőképpel szembesül: Hogyan tudjuk újragondolni világunkat?
Élő gombákból álló torony emelkedik, mint egy függőleges mező, felszabadítva a földet a vadon számára. A homlokzatok miniatűr ökoszisztémákká válnak, amelyek élőhelyet biztosítanak a madaraknak és rovaroknak. Az éghajlatváltozás küszöbén álló világban Liam Young filmproducer The Great Endeavor című műve egy bolygószintű munkaerő-koncepciót mutat be: egymilliárd ember építi ki az utat a válságból azáltal, hogy eltávolítja a CO₂-t a Föld légköréből. Ez egy olyan álom, amely annyira másvilági, hogy sci-fi-nek tűnik, és mégis megvalósítható a már meglévő technológiák segítségével.
A dánok soha nem látott mértékben ölelik magukhoz a természetet: erdőben lévő menedékhelyeken alszanak, jégben úsznak és túráznak, hogy helyreállítsák az egyensúlyt és a kapcsolódást. De vajon helyet fogunk-e biztosítani a természetnek, amikor eljön a válság? Dánia az egyik leginkább mezőgazdasági ország a világon, teljes területének mindössze 0,7%-a maradt érintetlen. Eközben növekszik a kereslet a zöld energia, a városfejlesztés és az éghajlati infrastruktúra számára szükséges földterületek iránt.
Kent Martinussen, építész és a Dán Építészeti Központ vezérigazgatója így fogalmaz: „A természet létezésünk alapja, de soha nem látott nyomás alatt áll. Évszázadok óta biztonság és jólét érdekében alakítjuk a tájat, elfelejtve, hogy mi magunk is a természet részét képezzük. Az általunk okozott egyensúlyhiányra nincs gyors megoldás. Az Age of Nature programmal azt szeretnénk megmutatni, hogy az építészet hogyan lehet a természet körforgásának része, és hogyan segítheti elő az emberiség és más fajok közötti új egyensúly kialakulását.”
Az Age of Nature dán és nemzetközi építészek, tudósok és művészek úttörő projektjeit mutatja be, amelyek azt vizsgálják, hogyan építhetünk a természettel, és nem ellene. Négy téma mutat be egymástól jelentősen eltérő perspektívákat a jövőre vonatkozóan, amelyek dilemmákat vetnek fel, és új irányokat jelölnek ki az építészet számára: Lehet-e olyan városokat építeni, amelyek nagyobb fajok sokféleségét teszik lehetővé? Lehet-e több helyet biztosítani a vadonnak azáltal, hogy radikálisan átgondoljuk például az élelmiszer-termelés módszereit? Használható-e a technológia a természet gyógyítására, és mennyit nyerhetünk azzal, ha félretesszük néhány építészeti hagyományunkat, és tanulunk a természettől?
A példák között szerepel a holland Studio Ossidiana úszó szigetei, ahol emberek, állatok és növények élnek együtt. A Biogenic Building című könyvben a CITA (Center for IT and Architecture) kutatócsoportja bemutatja, hogyan szőnek össze tengeri fű és fakéreg szerkezeti elemeket, amelyek szerves anyagként biológiailag lebonthatóak, így bemutatva egy olyan építészetet, amely nem a tartósságra, hanem a bomlásra lett tervezve.
Ez a téma Bas Smets Notre Dame-i projektjének modelljét is bemutatja, amelyben a természet folyamatait használják fel hűvös mikroklíma létrehozására Párizs központjában, demonstrálva, hogy a természet maga hordozza a megoldásokat a jövőbeli kihívásokra. A CONCITO-val együttműködésben kifejlesztett interaktív tesztben a látogatók eldönthetik, hogy a három elképzelés közül melyiket választanák Dánia területhasználati tervének megvalósításához.
A kiállítást rövid videók egészítik ki, amelyekben hat szakértő osztja meg véleményét a témákról: Carsten Rahbek, aki a biológiai sokféleséget kutatja, Eline Lorenzen, aki az evolúcióval foglalkozik, Flemming Rafn építész, Jonas Colling Larsen művész, Mickey Gjerris teológus és bioetikus, valamint Kristine Kjørup Rasmussen biológus és biológiai sokféleség-fejlesztő. A kiállítás 2024. március 15-ig látogatható.
Érzéki utazás az építészet és a természet világában
A kiállítás egy mesterséges intelligencia által generált erdőben kezdődik – egy ember alkotta természeti táj, amely tükrözi az elvesztett dolgok iránti vágyunkat. Innen egy idővonal vezeti végig a látogatókat a Föld evolúcióján – 3,5 milliárd évvel ezelőttig visszamenőleg. Az elmúlt 200 évben azonban drámai változás következett be: a Föld népessége 1 milliárdról 8 milliárdra nőtt, míg a vadon élő állatok populációja felére csökkent, és a biológiai sokféleség több mint 70 százaléka eltűnt. A tudósok ezt holocén kihalásnak nevezik. Míg korábban az aszteroidák és a jégkorszakok hatottak a Földön élő életre, ma a változást az emberi életmód okozza.
Egy fényes neonpálya vezeti tovább a közönséget. Útközben a látogatók szembesülnek a Lung Trees (Tüdőfák) című installációval, amely műanyag sátrakban élő fákat mutat be, oxigénkészülékekhez és mesterséges világításhoz csatlakoztatva. Itt a növények életfenntartó berendezéseken vannak, amelyek erőteljesen ábrázolják a mesterséges rendszerek és a természet életereje közötti törékeny egyensúlyt.
A kiállítás a látható tartalmú átlátszó hengerekre fókuszál, amelyek városi területek, vidéki lakótelepek, mezők, erdők és tőzeglápok talajrétegeit mutatják be, így betekintést nyújtva a máskülönben rejtett sokszínűségbe.
A természet jövője a következő generációban
A következő generációt arra invitáljuk, hogy fedezze fel az emberiség és a természet egészséges együttélésének lehetőségeit. A gyerekek és családjaik a kiállítás korai tanulóknak szóló részén merülhetnek el a természet titkaiban. Itt egy érzékszervi installációban együtt lélegezhetnek a fákkal, szabadjára engedhetik fantáziájukat, rajzolhatnak egy vadállatot, és építhetnek neki otthont. A fiatal látogatók az installációban is inspirációt találhatnak saját kísérleteikhez: Vadállatok menedéket keresnek.
Az Age of Nature című kiállítással a Dán Építészeti Központ meghívja a közönséget, hogy csatlakozzon a vitához arról, hogyan tanulhatunk a természettől, és hogyan hozhatunk létre olyan építészetet, amelyben mind az embereknek, mind más fajoknak helyük van.
Forrás: Sajtóinformáció
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
