A cinkotai ferde torony

Fotogén kilátó a Naplás tó fölött a Robert Gutowski Architects tervei alapján.

A Naplás tó és környéke a 2016-os Tér_Köz pályázat segítségével újult meg, a 16. kerületi Önkormányzattal közös projekt keretében. A tó mellett futó bicikliúton, pihenőhelyeken és büfén kívül a szomszédos akácerdőben kilátó is épült, ahonnan nem várt panoráma nyílik nem csak a tóra, de a távolai hegyekre is. A Pilisi Parkerdő gondozásában álló területnek máris kedvelt célpontjává vált a rafinált szerkezet, amelyet a népnyelv a piacon „cinkotai ferde toronynak” nevez.

A Rákoskeresztúr és Cinkota között elhelyezkedő Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Budapest legnagyobb állóvize 1978-ban a Szilas-patak felduzzasztásával jött létre a patak áringadozásainak kezelésére. A tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület, a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros második legnagyobb természetvédelmi területe. Amellett, hogy rendkívüli gazdagsággal őrizte meg a patak menti láprétek sajátos növény- és állatvilágát, fontos állomás a költöző madarak őszi és téli vonulásakor is. Valaha pecázni is lehetett, de ma nem tanácsos halászni a zavarosban. A beömlő fura dolgok azonban a tó körüli susnyás mélyén csodálatos színekben pompázó absztrakt kompozíciót varázsolnak a vállalkozó kedvű felderítők elé, bizonyítva, hogy sajnos nem mindig csak az szép, ami hasznos.

A pandémia idején a Tér_Köz pályázat forrásait remekül kihasználó fejlesztés kifejezetten felkapottá vált, Budapest azon ritka helyeiről van szó, ahol még ingyen mosdót is találhatunk. A tó mellett kis domb magasodik, növésben lévő erdővel, amelynek várható felnyurgulását is figyelembe vették a becsapós geometriájú kilátó magasságának meghatározásakor.


Való igaz, a háromszög alapú, háromszögekkel határolt, 27 méter magas torony bizonyos szögekből látszatra ferde. Dőlése tudatos tervezői döntés eredménye, ugyanis a „turisztikai látványosság” mint hívószó gyakran elhangzott a megbízás során. Kinek mi ugrik be e fogalom hallatán – a tervezőknek történetesen a pisai ferde torony, így a vizuális illúzió nem pusztán a véletlen műve. A szerkezet azonban ennél szellemesebb összefüggéseknek engedelmeskedik. Bár izgalmasabb lenne a megfejtést az olvasóra bízni, mégis adunk némi támpontot. A torony alapja és teteje két, egymáshoz képest 180 okban elforgatott háromszög, melyek egymásra vetítve egy hexagramot rajzolnak ki. A hexagram szimbolikája nem idegen sem a tervezők gondolkodásától, sem a kilátó funkciójától – a tér három irányát sűriti magába: fent-lent, jobbra-balra, előre-hátra. A függőlegesen egymástól 27 méter távolságra elhúzott háromszögek között adódó palástfelületek újabb háromszögek, amik síkban ki-be dőlnek a függőlegestől – a többi már ábrázoló geometria. 


Az eredetileg kezeletlen vörösfenyőből tervezett, ám költségmegtakarítási okokból végül felületkezelt lucfenyőből kivitelezett szerkezet tervezése három lépcsőben történt. Kezdetben volt a szabadkézi skicc, abból született az építészeti modell, melynek alapján pontos CNC modell készült. Ennek adatait küldték ki Ausztriába, ahol a ragasztott fa elemeket méretpontosan, csavarlyukakkal együtt legyártották; a kivitelező, a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. a helyszínen, mint a lego-elemeket, már „csak” összerakta.

 

A geometriából többek közt az is következik, hogy a csomópontok erősen 3D-sek. A főtartók keresztmetszete például szabálytalan ötszög, a közbenső szintek alaprajza pedig mind eltér egymástól (lehet találgatni, milyen síkidom adódik a vázolt helyzetből, megfejtés a cikk végén – a nyertes jutalma viszont csak a siker öröme). A megépült tornyot körbejárva, az hol szilárdan áll a lábán, hol határozottan dől valamelyik irányba, hogy aztán újra visszanyerje stabilitását. 


A látszóbeton alapon nyugvó faszerkezet legfőbb erénye az aránya – nem csupán az olcsó szójáték mondatja a dicséretet. Sokunk kilátó-élménye sűrűsödik a szűk és meredek lépcsők, a kikerülhetetlen szembejövők, a falon tapogatódzás – még jó, hogy közel van – és hasonló, a klausztrofóbiát a tériszonnyal házasító tapasztalatok gazdagságában. Nos, itt ennek nyoma sincs: rendkívül otthonos a feljutás a 21 méter magas legfelső platóra, amely út során nemcsak a fény-árnyék játékok fotogén látványa szórakoztat, de a kint-bent, fent-lent dimenziói is barátságossá szelídülnek.

A titok egyrészt valóban a jól eltalált arányokban rejlik (a 2m+sz csodája élőben!), másrészt a toronytestbe illesztett, önálló, hatszög alaprajzú lépcsőmagban. A középen kiszélesedő, háromszög alaprajzú lépcsőkarok lehetővé teszik, hogy a szemben haladók kitérjenek egymás elől, a lépcső áttört, teljes magasságú oldalfala pedig plusz biztonságérzetet ad. A torony palástja és a „lépcsőház” fala közti folyosó, illetve áramló tér a geometriából adódóan mindig más alakot ölt, de ne fokozzuk tovább az ábrázoló zh-ba illő elvárásokat – érdemes személyes tapasztalatot szerezni a három- és hatszögek cinkotai birodalmában. Nincs közel, még bringával sem, de fentről meglepően tágas perspektíva nyílik, a legfelső szint is kellően védett kialakítású, és a ravaszul szerkesztett lépcsőnek köszönhetően nemcsak a külvilág felé fordulásra ingerel, hanem kényelmes könyöklésre is, befelé, az orsótér felé.

 

Az már csak hab a tortán, hogy a lépcső nem támaszkodik a földre, függ a szintek és tartók között, miközben maga is merevíti a szerkezet vázát. De ezzel már az ábrázoló geometria felől a statika irányába billent a cinkotai ferde torony vizsgálata, úgyhogy itt abba is hagyjuk – a többi egyéni házi feladat. Kedvcsinálóul pedig itt a megfejtés a közbenső szintek problematikájára: hol szabálytalan, hol szabályos hatszög alakúak!


Tervező: Robert Gutowski Architects
Tervezés és kivitelezés: 2015-2021

 

A teljes képekért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Meglepő helyen bukkant fel az ország legnagyobb karácsonyfája

Meglepő helyen bukkant fel az ország legnagyobb karácsonyfája

Kilátóból alakították át, 72 méter magas, több mint ezer színes LED-fényforrással.

Új díszvilágítást kapott a Gömbkilátó

Új díszvilágítást kapott a Gömbkilátó

Az első Év kilátója díj nyertese világítótoronyként is funkcionál, a kivilágítását egy új, egyedi lámpatesttel oldották meg.  

Először adták át az Év kilátója címet

Először adták át az Év kilátója címet

A balatonboglári Xantus János Gömbkilátó nyert.

Hirdetés