Hirdetés

Gondolatok a Budapest Design Weekről

A MádiLáncos Studio már két évtizede dolgozik azon, hogy a művészet minél fontosabb szerephez jusson a belső terekben, elsősorban az irodákban. De miért jó befektetés a kortárs művészet? És milyen számszerűsíthető hatásai vannak egy-egy jól megválasztott műalkotásnak? Többek között ezekről is szó esett az iroda által szervezett esten, ahol Sárosdi-Mádi Krisztina belsőépítész, valamint Barabás Zsófia és Gábor Áron képzőművészek beszélgettek a Budapest Design Week programsorozatának keretében. Összefoglalónkban most a beszélgetés néhány fontos és inspiráló gondolatát osztjuk meg.

„Az emberek sokkal jobban, szívesebben elmondják a véleményüket egy kortárs mű társaságában.”


Beszélgetésindító gondolataként elhangzott, hogy Magyarországon a művészet és kifejezetten a kortárs alkotók megítélésében változás érzékelhető: az elmúlt években az irodákban, hotelekben, éttermekben és magáningatlanokban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan képzőművészeti alkotásokkal, amelyeket kifejezetten oda terveztek, amelynek kiválasztását szakmai párbeszéd előzte meg.

„A műalkotások hatását nagyon nehéz mérni, de egyre több tanulmány és kutatás készül arra, hogy ezt a hatást adatokkal és statisztikával mégis megfogalmazzák. Egy nemzetközi egyetemi mérés például kifejezetten érdekes eredményeket hozott. Nyolcszáz embert kérdeztek meg harminckét különböző szervezettől, ők 96 %-ban azt nyilatkozták, hogy pozitív irányba befolyásolja a művészet a mindennapjaikat. A munkavállalók 96%-a jobban érzi magát tőle, így érdekes, hogy mégsem tervez vele feltétlenül a megrendelő a projekt elején” – mondta Sárosdi-Mádi Krisztina.


A produktivitás tekintetében is nagyon jók a mutatók: az irodai dolgozók hatékony munkavégzésében 60-65%-os pozitív változást jelentett a műalkotások jelenléte. A produktivitáson kívül az alapvető jó érzésre, vagy a jóllétre is pozitív hatással voltak az alkotások. Megfigyelték azt is, hogy az emberek sokkal szívesebben elmondják a véleményüket egy kortárs mű társaságában.

„Kevés olyan belsőépítészeti munka van, amikor előre terveznek a műalkotással. Pedig köztudott, hogy a művészetnek emocionális szerepe van, nagyon sok üzenetet hordoz. Azt is mondhatjuk, hogy nagyon sok olyan dolgot tud, amit nem nagyon lehet mással pótolni. És ha még az anyaghasználat is korszerű egy alkotásban, akkor az különösen érdekes is lehet azoknak, akik minden nap látják majd” – osztotta meg gondolatait Gábor Áron, aki több olyan murális alkotáson is dolgozott, amely belsőépítészeti pályázatot követően került a térbe.

„Mi a MádiLáncosnál valóban szeretjük a kortárs művészetet, ezért törekszünk rá, hogy minél több munkánkban megjelenjen. Bevallom, ez nem mindig egyszerű, sokszor nehéz meggyőzni az ügyfeleket. Egyedi az ezzel kapcsolatos érzékenység, vélemény és az, hogy az ügyfélnek az tetszik-e, ami nekünk. Szerencsére tudok jó példát is mondani. Az egyik irodafejlesztési projektben úgy éreztük, hogy a kortárs művészet, egy kortárs mű illene az egyik falra, mert egyszerűen azzal tudtuk volna élővé tenni azt a teret. Fölvetettem az ügyfélnek az ötletet, de először teljes elzárkózással találkoztam. Amikor szóba került az is, hogy a műtárgyak integrálása alapvetően társadalmi szerepvállalás – támogatjuk a magyar művészetet ezzel, és fontos cégpolitika is lehet –, akkor hirtelen megnyíltak az ajtók. Kortárs alkotást tenni az irodatérbe lehet presztízs is, ha egy vállalat áldoz erre, azzal tulajdonképpen erőt is mutat. Ha pedig csak az üzletet nézzük, akkor ez meg is térül” – osztotta meg Sárosdi-Mádi Krisztina.


Gábor Áron szerint Nyugat-Európában és Amerikában az összes komoly épületbe beterveznek képzőművészeti alkotásokat, akár világsztároktól is.

„Magyarországon az ingatlanfejlesztésekben nem terveznek előre költségvetési tételként műtárgyat. Itthon többnyire akkor kerül először szóba a művészet és az alkotások helye, ha marad erre pénz egy belsőépítészeti munka végén. Észak-Amerikában már a beruházás első pillanatában kikötés, hogy a fejlesztés összegének bizonyos százalékát művészeti befektetésre kell költeni. Ez is szerves része az építészeti koncepciónak.”


Hogyan hat a művészre, ha nem az ő képeit választják ki egy adott térbe, pedig tudja, hogy az ott működne?

„Ez engem egyáltalán nem zökkent ki. Én abban hiszek, hogy a munkáink megtalálják a helyüket. Még soha senkire nem erőltettem rá egyetlen képemet sem. Egy hatásos műalkotás a falon egyfajta edukációs láncfolyamatot is elindíthat. Amikor a munkáimat például egy nagy ügyvédi iroda falán helyezték el, szép lassan a negyven kolléga közül többen felkerestek, érdeklődtek a munkám iránt – bevallásuk szerint azért, mert a munkahelyükön a falon lévő festmény mellett dolgozni, kommunikálni, sikerre vinni az ügyüket jó érzéssel töltötte el őket, ezt az érzést szerették volna hazavinni” – mondta el Barabás Zsófi.


A beszélgetés után Sárosdi-Mádi Krisztina megnyitotta azt a kiállítást, amelyet a MádiLáncos Studio saját irodaterében tekinthetnek meg a látogatók Barabás Zsófia és Gábor Áron képzőművészek alkotásaiból.

 

Forrás: sajtóanyag

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kortárs művészet a 75. jubileumi évfordulón | Youngart X Porsche

Kortárs művészet a 75. jubileumi évfordulón | Youngart X Porsche

Összművészet az ország legnagyobb Porsche találkozóján

BIOPHILIA  | Barabási Dániel X Csizik Balázs

BIOPHILIA | Barabási Dániel X Csizik Balázs

Kiállításajánló: művészet és természettudomány metszete

Milyen a fenntartható irodatrend 2023-ban?

Milyen a fenntartható irodatrend 2023-ban?

Bárhova költözhetnének, mégis a régit választják: 9+1 fenntartható irodapiaci trend a MádiLáncos Studiótól

Hirdetés