Idén ünnepli a Mercedes a 140. születésnapját, ennek apropóján felidézzük írásunkat a márka korábbi design vezetőjével. Archív interjúnkat a 104-es, 2013/2-es lapszámunkból közöljük.
2013-ban már 10 éve sikerrel működött együtt a MOME és a Mercedes-Benz Design. 2013. március 12-én a két szervezet bepillantást engedett közös munkájuk eredményeibe a MÜPA épületében, ahol néhány napon át megtekinthető tárlat nyílt a MOME diákjainak Mercedes-ihlette autómakettjeiből. A megnyitó alkalmából a csillagos márka vezető tervezője, a 44 éves Gorden Wagener is beszédet mondott, és elárulta, hogy a Mercedes-MOME együttműködést kezdeményező Stefan Lengyel tanította őt Németországban. A szinte már üzletemberként gondolkodó designer a megnyitó előtt mesélt tendenciákról, esztétikáról és művészetről, valamint arról, hogy a jövőben az autód segít virágot venni a feleségednek, és pizzázni hív.
Szépvölgyi Viktória: Nemrég tért vissza a Genfi Autószalonról. Milyen tendenciát lát kirajzolódni az idei szemle alapján?
Gorden Wagener: Érdekes, hogy alig néhányan jelentkeztek tanulmányautókkal. Korábban ilyen nem fordult elő. Genf mindig is design shownak számított, ahol mindenki koncepciókkal rukkolt elő. Persze a gyártók itt mutatják be az új sorozatgyártású modelleket is, ahogy mi a CLA-t, aminek kiváló a fogadtatása.
Amíg a Honda az ASIMO nevű, mesterséges intelligencia által vezérelt, megdöbbentő robotot fejleszti, addig a Mercedes innovatív projektjei leginkább művészeti indíttatásúak. Ilyen volt például az Aesthetics 125 is. Néhány nyilatkozatából kiderül, hogy vonzódik a művészetekhez, és gyakran említ szobrászati párhuzamot a tömegformálás kapcsán.
Mi biztos, hogy nem fogunk ASIMO-t építeni, a luxus máshogy működik. Arról szól a Mercedes, hogy a legmagasabb színvonalú technológia alkalmazása mellett az emberek egyre növekvő esztétikai elvárásaira, mint piaci igényre reagáljunk. Új jelenség, hogy a csúcstechnológiát felhasználó Mercedes művészeti projektekkel jelentkezik az autókiállításokon. Az Aesthetics 125 művészeti projektet a cég 125. évfordulója alkalmából indítottuk. A Mercedes azon kevés vállalat közé tartozik, amelyik hisz a műalkotásokban, és vállalja ezt az attitűdöt. Az egyetemekkel kialakított együttműködések is erről szólnak, és tágítják saját látókörünket, ugyanis közösen ötletelünk koncepciókon.
2009 decembere óta címzetes egyetemi tanár a MOME-n. Ez mit jelent a gyakorlatban?
Tartottam néhány előadást az egyetemen, konzultáltam diákokkal a rajzaikról, makettekről, design filozófiáról. A Mercedes-MOME együttműködés keretében támogatunk projekteket, és kollégáim is érkeznek Budapestre, akik segítik a diákokat: megmutatják, hogyan rajzoljanak jobban, hogyan tervezzenek körültekintőbben és tudatosabban. Ennek eredménye volt látható a MÜPA-ban kiállítva, makettek formájában, amelyeket a diákok terveztek. (A MOME egykori diákja, Németh Gábor gyakornokként került ki az egyetemi együttműködésnek köszönhetően Németországba, ahol azóta a Mercedes autók külső megformálásán dolgozik, az ő munkájának is köszönhető a Magyarországon is gyártott Mercedes B-osztály – a szerk.)
Korábbi interjúkban említette, hogy amikor egy autó piacra kerül, a tervezők számára az már a múlt, hiszen 3-5 évre előre terveznek, a koncepciókkal pedig akár 10 évre előre. Hogy tudnak naprakészek lenni az autóiparnál talán még gyorsabban fejlődő technológiai újdonságokból?
Ez a fogyasztói elektronika témája. A fő kérdés, hogy mitől lesz felhasználóbarát a fedélzeti számítógép, vagy a beágyazott hardveres rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy a szoftver is naprakész legyen. Az autóipar következő 10 évének ez a legnagyobb témája. Egyre inkább digitális technológiákkal felszereltek az autók, és mindenkit izgat, hogy hogyan járjon úgy a többiek előtt a piacon, amikor például 18 havonta bemutatnak egy új iPhone-t. Mi nem akarunk minden áron technológiai győzelmet aratni, hiszen a Mercedes egy hosszú távú befektetés a tulajdonosnak, magasabb az árfekvése, tehát az értékállóságról szól. Ezért olyan hardvereket tervezünk, amik lehetővé teszik, hogy a szoftvert frissítsük. Az autód egyre inkább a társad lesz, ami tanácsokat ad, hogy mikor, mit csinálj. Ha mész haza a munkából, és elautózol a számodra legkedvesebb olasz étterem mellett, akkor megkérdezi, hogy a kedvenc pizzádra be akarsz-e ugrani, vagy emlékeztet, hogy a feleségednek vegyél virágot. Valódi társ lesz, minden digitális kapcsolattal, amire szükséged lehet. De ez még nem holnap történik meg.
Kötöttek ehhez együttműködést valamelyik nagyobb fejlesztővel, gyártóval, mint az Apple?
Két évvel ezelőtt nyitottunk egy új szoftver design műhelyet Palo Altóban, a telematikával pedig több mint 15 éve foglalkozunk. Régóta jelen vagyunk a Szilícium-völgyben, ott működtetjük az új trendek felmérésére szolgáló laborunkat. Ebben is egyedülálló a Mercedes, hogy az elsők között járunk, akik autótervezőként szoftvertervező stúdiót is alapítottak.
A Genfi Autószalonon készült egy interjú Önnel, és a Mercedes aerodinamikai főtervezőjével, Dr. Teddy Wollal, amiben Woll úr részéről elhangzik, hogy az aerodinamikai kihívások, a teljesítménynövelés és a légellenállás csökkentésének kényszere, a gazdaságosságra való törekvés, az eltávolodás a fosszilis üzemanyagoktól azt eredményezheti, hogy alapvetően megváltozik az autók formája. Ugyanakkor a Genfi Szalonra megjelent „Ever since I was a young boy I’ve been drawing cars” című könyvben Ön azt írja, hogy nem hisz benne, hogy az autók formája lényegesen megváltozna bármilyen okból is a jövőben.
Rengeteg fosszilis üzemanyag van még a föld alatt, nagyon komolyak a kiaknázatlan készletek. Lesznek újabb technológiák, amik segítenek ezeket kinyerni.
De ehhez képest tagadhatatlanul jelen van egy másfajta törekvés, más gondolkodásmód.
Nézze, ha vissza akarok térni az eredeti kérdésére, akkor azt el kell ismernem, hogy esztétikai szempontból sokat változott az autók külső formája az elmúlt 20-30 évben, hiszen mindenki a tökéletesre törekszik. Az új CLA autónk formája cseppszerű, ami a '30-as évek aerodinamikai designjára utal, az inspirált bennünket. És tegyük hozzá, hogy a CLA aerodinamikai együtthatója a világon a legjobb jelenleg. Ha így vesszük: az aerodinamika megváltoztatta az autó formáját. De soha nem fogunk olyan kompromisszumot kötni, ami az esztétika rovására megy.
A Bionic Designban mennyire hisznek még? Készült néhány éve egy Mercedes-projekt, amiben a bőröndhalat tanulmányozták és vették a tervezés alapjául.
Az egy kutatási projekt volt, ezzel most nem foglalkozunk. Megnéztük, hogy milyen lenne, ha a bőröndhal a téli szeles hóesésben haladna előre, és nem a vízben. Megpróbáltuk átültetni a hal alakját egy karosszériára.
A smart és a smart ebike kapcsán azt nyilatkozta a már említett könyvben, hogy ezek a termékek a Mercedes új filozófiájáról tanúskodnak. Mit takar ez pontosan?
A smart trendi, lifestyle márka, teljesen függetlenül kezeljük a Mercedestől. A sorozat részeként az electric scooter is hamarosan kapható lesz, az electric drive pedig már a piacon van. A Mercedes számára az elektromos autó a városon belüli mobilitásról szól, hiszen ott nincsenek óriási távolságok. A design szempontjából nagyon mást jelent, mint a Mercedes-Benz modellek. Nekünk a smart egy iPhone, kerekeken. Letisztultabb, divatosabb, trendkövetőbb, mint bármelyik Mercedes.
Ezzel egy következő témába vágott, hiszen most a fiatal, városi vásárlókról beszél. Probléma Önöknek az az általános nézet, ami a legtöbbekben – köztük bennem is él –, hogy a Mercedes célközönsége a 45-65 év közötti, érettebb generáció? Hogy viselik, hogy a versenytárs BMW látszólag könnyebben utat talál a fiatalokhoz, fiatalossághoz?
Az új B-osztály, az E-osztály, a CLA, és a kompakt autók új generációi vonzzák a fiatal vásárlókat. A versenytársainkhoz képest nagyon is progresszíven kommunikálunk ebben a szegmensben. Általánosságban persze elmondható, hogy mindenki aktív, fiatalos, dinamikus, sportos akar lenni, hiszen erről szólnak a globális társadalmi trendek. Az idősek sem öregek többé. „Ne hagyd el magad! Nincs már öregség!” – ez dominál. Szóval a fiatalok meghódítása csak egy része a feladatnak. A másik fontos téma viszont, hogy az úgynevezett „idősebb” rétegeknek fiatalos autót adjunk: a vonzó, dögös vonalvezetésű, új kocsi hozzájárul a sikerhez, ahhoz, ami az örök fiatalság receptje. És ez kiváltképp igaz a luxusautó-iparban, hiszen, ha valaki ilyen autót vesz, az stílust, minőséget és megjelenést is vásárol.
Mit jelent Önnek Bruno Sacco hagyatéka?
Évente egyszer találkozunk, és ennyi. Tudja, teljesen más idők jártak, amikor Bruno még aktívan tervezett a Mercedesnek. A világ kardinális változáson ment keresztül az elmúlt 20-30 évben. Természetesen akkor és ott, azok a döntések, amiket meghozott, helyesek voltak. Sokat köszönhet a Mercedes azért a „letisztult tekintetért”, amit tőle kaptak az autók. Meghatározó tervező volt. De ne feledjük, hogy akkoriban 3-4 kocsit dobtak piacra 10 év alatt. Jelenleg 1 év alatt 10 új autón dolgozunk. A másik lényeges változás a komplexitás: az a módszer, ahogy ma autókat tervezünk. Ma minden apró területnek saját szakértője van: külön a keréknek, külön a fényszóróknak, külön a karosszéria egy-egy elemének, és az enteriőr még összetettebb, hiszen a belső tér megformálása csak 25%-a a beltéri tervezési feladatoknak. Utána jönnek még a divattervezők, akik az egyes anyagok kiválasztását végzik, a megnyomható gombokon át a szoftverekig mindenre van tervező. Az elmúlt 10 évben vált igazán bonyolulttá a folyamat. Tehát nehéz lenne összevetni az én helyzetemet Bruno egykori munkájával és munkamódszerével, hiszen az én feladatom ezeknek a különféle területeknek az összefogása.
Melyik Mercedes a kedvence?
Az, amin épp dolgozom.
A kecskeméti Mercedes gyárat meglátogatta?
Igen. A teljes Mercedes vezetőséggel ellátogattunk oda. Ledöbbentett bennünket a beruházás fizikai mérete, és meg kell mondjam, nagyon jó munkát végeznek az ott dolgozók, kifogástalan autók kerülnek ki a gyárból. Szerencsére a piaci igények is azt mutatják, hogy helyénvaló volt a gyár nyitása, ugyanis egyelőre nagyobb a vásárlóerő, mint a gyár kapacitása.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
