Hirdetés

Refik Anadol az adatokat mesterséges intelligencia segítségével kinyeri és feldolgozza, majd installációt készít belőle.

Az interneten hömpölygő adattömeg óriási értékkel bír az intézményektől kezdve a vállalatokon át egészen a politikáig, de arról talán kevésbé hallottunk, hogy megtalálta volna magának a művészet is. Refik Anadol művész ezeket az adatokat mesterséges intelligencia segítségével kinyeri és feldolgozza, majd meghökköntető installációt készít belőle.

Az ökológiai lábnyomunknál már csak a virtuális lábnyomunk nagyobb: adatokat tárolnak rólunk a vállalatok, a hivatalok, az egészségügyi intézmények, robotok és algoritmusok követik nyomon, milyen weboldalakat látogattunk meg, hol vásároltunk vagy éppen kikkel vagyunk kapcsolatban. Az internet mindent lát, a big data korában pedig semmi nem értékesebb (és ijesztőbb), mint a rólunk felhalmozott adatmennyiség. 

Van azonban, amikor az adat a művészet eszközéül szolgál, Refik Anadol vizuális művész ezekből az adatokból művészeti installációkat készít úgy, hogy az adatokat mesterséges intelligenciával és különféle algoritmusokkal kinyeri és feldolgozza.


Az adatpontokból összeálló vizuális elemet épületek falaira vetíti ki, minden pont egy adatot jelenít meg. Anadol az alkotási folyamatról részletesen beszámol a lenti videóban, és bemutatja a Machine Hallucination videóinstallációját is, amelyet 10 millió New York-i fotóból készített el. A fotókat a gépi tanulás módszerével csoportosította és alakította át, a művész szerint a végeredmény olyan lett, mint a kollektív emlékezet.

Van még egy meghökkentő elem Anadol műveiben. Miután a művészt nem ismerte fel az Alzheimer-kórban szenvedő nagybátyja, felvette a kapcsolatot idegtudósokkal, akik segítettek neki az agy működésének értelmezésében.

Gyerekkori emlékek felidézése közben figyelték meg az emberek agyi aktivitását, és az így kapott adatokat is felhasználta Anadol. 

Anadol munkáinak egyik célja az emberek és gépek közötti szimbiózis és az ebből fakadó lehetséges feszültségek vizsgálata. A művész szerint installációi megmutatják, hogy a mesterséges intelligencia felhasználási területei mennyire változatosak lehetnek. Egyértelműnek tartja, hogy a mesterséges intelligencia felfedezése nagy hasznára válthat az emberiségnek, akárcsak annak idején a tűz felfedezése.

„Főztünk, sütöttünk vele, összegyűltünk a tűz kör, de adott esetben falvakat égettünk fel vele. Az AI ugyanezt tudja, képes közösségeket létrehozni, de alkalmas arra is, hogy pusztításra használjuk.”

Forrás: Wired




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Európa legokosabb irodaháza a Cube Berlin

Európa legokosabb irodaháza a Cube Berlin

Nemcsak okos, de olyan szép is, mint egy szobor.

Akár saját toplistát is készíthetsz virtuális múzeumokból

Akár saját toplistát is készíthetsz virtuális múzeumokból

A Punkt.hu alapos gyűjteménye hozta az ihletet.

Így lehet farmod a város közepén

Így lehet farmod a város közepén

Főszerepben az aeropónia, de mi köze mindehhez a norvég mitológiának?

Hirdetés