Felsős diákok mobilitási biztonságérzetét vizsgálta a MOME Innovációs Központ

Hogyan növelhető az iskolába már egyedül járó gyerekek városi biztonságérzete? Budapesti általános iskolák kiskamaszait vonta be a MOME Innovációs Központ új kutatásába, mely a gyerekek mobilitási szokásainak megismerésére irányult. A diákok a workshopok során elmondták, hogy gyakran érzik úgy, hogy „útban vannak”, nem észrevehetők a közlekedésben. A friss kutatás első kézzelfogható eredménye egy moduláris köztéri rendszer, amely egy ülő- és tárolófelülettel kombinált, akár forgalomcsillapításra is alkalmas kirohanás-gátló installáció. A Kertész utcai iskola elé kihelyezett, az Erzsébetvárosi Önkormányzattal közösen megvalósított beavatkozást reményeik szerint több hasonló is követi majd. 


Szűk, forgalmas utcák, keskeny járdák, rengeteg parkoló autó, és annál kevesebb zöldfelület – Erzsébetváros jellegzetességei a kerületben tanuló több száz diák mindennapjaira hatnak. Hogy milyen környezetben vezet az út az iskolába, milyen lehetőségeket kínál a környék a tanítás utáni kikapcsolódásra, nagyban befolyásolja a gyerekek fizikai és mentális egészségét. Ez jelentette a kiindulópontot ahhoz a gyerekek mobilitását vizsgáló kutatáshoz, melyet a MOME Innovációs Központ, a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete hívott életre.

A fő kérdés az volt, hogy a városi terek kialakításánál hogyan érvényesülhetnek a gyerekek szempontjai, miként érdemes fejleszteni a gyerekek mikromobilitását.

Ennek megválaszolására a szervezők urbanisztikai, klíma-, fenntartható város-, és mikromobilitási szakértőket, közlekedésmérnököt, valamint a Hintalovon Alapítványt kérték fel. 
 


A kutatás során négy különböző iskolában tartott workshop folyamán kiderült, hogy a tanulók számára mennyire idegen elképzelés, hogy lehetséges a környezet megváltoztatása, ez pedig rendszerszintű problémákra mutatott rá.  

„A gyerekek többször említették, hogy azt érzik, hogy a köztéri helyek általában nem nekik szólnak. Számunkra a legmeglepőbb kifejezések a »láthatatlanság« és az »útban levés« voltak. Ez a fajta hely nélküliség és liminalitás-jelenség a kutatás keretein túl is mélyen elkezdett bennünket foglalkoztatni”

– fogalmazott Szerencsés Rita, a MOME IK munkatársa, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy a kutatás újszerűsége a szektorokon átívelő példaértékű partnerség, valamint a téma komplex, kutatás és részvételi alapú megközelítése is, amely a régióban elsőként ötvözi az iskolák városi környezetének vizsgálatát a gyerekek közlekedési és térhasználati szükségleteinek megismerésével.  

A kutatás részeként zajló prototípus-tervezési folyamatban az egyik, önkéntesen bevonódó iskola diákjai vettek részt. Kirajzolódott, hogy

a gyerekek körében a játszóterek helyetti, köztéri időtöltésre alkalmas eszközökre, a maradás-haladás tereinek fejlesztésére, több térre és zöldre, kerülőutak ismeretére, fényre, tárolási lehetőségekre, illetve a tömegközlekedési megállók levegősebbé tételére nagyobb az igény. 


A szempontokat figyelembe véve született meg a „Láda” alapelemekből álló moduláris köztéri rendszer, mely egyszerre funkcionál kirohanás-gátlóként az iskolák előtt, biztosít ülő-, tároló- és zöldfelületet, valamint javítja az iskola láthatóságát az autósok szemében, ezáltal potenciálisan a forgalmat is lassítva. A kísérleti jellegű installációt, melynek része a természetes alapanyagú útburkolati felfestés is, a készítők egyelőre csak néhány hónapra tervezték, a tartósabb megoldásokat a következő tanévben alakítják ki. 

Szerencsés Rita kutató szerint az elkészített prototípus mentén sikeresen lehet párbeszédet kezdeményezni majd az önkormányzatokkal és a várostervezőkkel is a gyermekek biztonságosabb közlekedésének érdekében. 
 

A felfestés ideiglenes, így annak kopása használat közben már elkezdődött


A kutatásban közreműködtek: 

A kutatás vezetője: Szerencsés Rita, a MOME Innovációs Központ Social Design Hubjának kutatója. 
Szakértők: lllés Anikó, a MOME Elméleti Intézet MA szakfelelőse és pszichológus, Bényei Judit, a MOME Elméleti Intézet tanszékvezetője, Dúll Andrea, az ELTE PPK dékánhelyettese, környezetpszichológus, Berze Iván Zsolt, az ELTE PKK környezetpszichológusa, Tóth Csaba, Erzsébetváros Klímakabinet vezetője, Molnár Berta, a BKK mobilitásfejlesztési munkatársa, Pomázi Renáta, építész szakértő, Marosán Borbála, szociális design kutató, Herrmann Markus, formatervező, valamint Dér Kinga, a MOME IK projektmenedzsere. 

A kutatás során megrendezett kerekasztal beszélgetést a Holland Királyság Nagykövetsége Budapest támogatta.
 

Forrás: sajtóanyag
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A jövő anyagai | MOME

A jövő anyagai | MOME

Konferencia a jövő innovatív anyagairól a MOME-n.

Hőre és fényre változó innovatív designmaszkok a MOME-tól

Hőre és fényre változó innovatív designmaszkok a MOME-tól

Ne csak kötelező nyűgként tekintsünk a maszkokra!

Makraméból készített homlokzatot egy indonéz textilművész

Makraméból készített homlokzatot egy indonéz textilművész

Az installáció a Balin található Locca Beach House-hoz készült.

Hirdetés