Erős állítás és egyben tagadás is ez az egyszerű geometriai formákból építkező ház.
A hazai képzőművészetet jól ismerők számára Balatonboglár a Körmendy-kápolnában jó negyven évvel ezelőtt, néhány nyáron át zajló neoavantgárd szellemiségű események miatt fontos helyszín. A többségnek pedig megmarad a Siófok helyett kellemesebb, csendesebb déli parti, nyári nyaralóhelynek. S vannak, mind többen, a szerencsés kétlakiak, akik tavasztól őszig a Balatonnál laknak.
Néhány hete jártunk Bogláron, amely település a jelenkori építészetét tekintve finoman szólva nem túl izgalmas helyszín. Azonban a tóparttól egy utcányira megpillantva a Paládi-Kovács Ádám tervei alapján megszületett nyaralóépületet, úgy érezzük, van remény, hogy a tucat-mai mellett megnyíljon az út a kortárs építészet előtt.
Kis hétvégi telken áll a nyaralónak szánt, de gépészeti, kényelmi szempontból teljes évben lakóházként is remekül szolgáló épület. Tervi megformálásában döntő szerepe volt az építész javaslatának, ami mozzanat, valljuk be, a hazai megbízó-tervező viszonylatban egyáltalán nem általános. Bogláron az építészi tapasztalat, szaktudás győzött, mert a megbízó házaspár, túllépve a saját ötleteken, skicceken abszolút nyitott volt, hitt az építész ízlésében, gyakorlatában. Jó hallani és leírni ezt.
Erős állítás és egyben tagadás is ez az egyszerű geometriai formákból építkező ház. Annak tudatában írom le ezt, hogy már első látásra tisztában vagyok/vagyunk a tömbformálás forrásvidékével: ez az 1920-30-as évek modernizmusának egyterű, racionalizált, teraszos weekend-építészete. Nem titkoltan ez, a helyszínhez (Balaton, tópart) adekvát épülettípus ihlette a tervezőt, amikor a boglári nyaraló-lakóház formáját definiálta. Ugyanakkor amint letette voksát mellette, anyaghasználatával, merészen megtört kontúrjaival túl is lép az eredetileg könnyű felépítményű, kompakt archetípuson. Ennek az állító-tagadó koncepciónak a végeredményeként a ház sikeresen ötvözi az urbánus lakóház óvó-védő, állandóságot és biztonságot sugárzó jellegét a tájra, a környezetre nyitottabb, „hajlékonyabb” nyaraló-karakterrel. Érthető, hogy egy ilyen épületnek a szomszédos házakkal való kapcsolata nehézkes: az épület tudatosan nem akar beilleszkedni az egységesnek nem mondható arhitekturális környezetbe, inkább lehetséges új választ szeretne adni a kortárs építészet eszközeivel.
Ez a ház önmagában is feltűnő, de a környező téglafalú, hol tornyos, hol nyeregtetős házak szomszédságában mindenképpen túlhajtottnak tűnhetnek a látszóbeton árnyékolók, előtető, a vakolt falrészekkel váltakozó, önálló rácsszelvényekből felépített külső gabionhomlokzatok. Feltűnő, mégsem látványépítészetet szemlélünk. Mint lényegében minden Paládi-Kovács épületnél, a belső funkciók, igények lekövethetőek a külsőn is. Például a déli (kerti) homlokzat sarokablakos fala mögött a konyhapult szalad végig, a magasított, teli-ablakos oldal a belső tér „szívét”, a nappalit vezeti be.
A nappalit és a megemelt teraszt a high-tech ízű pergola árnyékolja le, látszóbeton gerendáit – szögtöréseiket, a gerendái közötti távolságot – a napjárásnak megfelelően helyezték el. Szemben a déli homlokzattal, a telek teljes szélességében, egyúttal a kert lezárásaként egy tárolóval, nyári konyhával kapcsolt külső terasz áll, hátsó falán megismétlődik az épület gabion-hálós burko-lata, amely fal a vasút felé zajvédő falként is szolgál. Ez az egységesítő, zárt kompozíciót létrehozó gesztus ismerős lehet olvasóink számára, hiszen az építész a korábbi, eltérő építészeti világú, Balatonszepezdre tervezett családi háza (OCTOGON 2013/5) esetében is hasonlóan gondosan járt el.
Építészet: Paládi-Kovács Ádám (Paládi Építész és Mérnök Kft.)
Építész munkatárs: Szilágyi Balázs
Generálkivitelező: Bérces Péter
Tervezés éve: 2012
Átadás éve: 2014
Összes beépített terület (bruttó): 130m2
Szöveg: Molnár Szilvia
Építész: Paládi-Kovács Ádám
Fotó: Bujnovszky Tamás
A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/6-os lapszámában.
Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 122 - 2015/6. lapszámában
A lapszám tartalmából:
Balaton, Tomay Tamás, Paládi-Kovács Ádám, debreceni holokauszt emlékmű, CEU, Sheila O’Donnell és John Tuomey, Váci Greens C
Megnézem Előfizetek
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
