2023 nehezen alakul az építőipar számára is

Az építőipari beruházásokra vonatkozó közbeszerzések közel 50 százalékát energetikai felújításokra írják ki, amelynek célja az épületek rezsijének csökkentése. Mindemellett az összes hazai, közel 9500 közoktatási intézmény szinte mindegyikében szükség lenne ilyen irányú fejlesztésre – derül ki a BUILD IT Mérnökiroda összefoglalójából. Az uniós forrású projektek nagy része állami intézmények épületei, középületek (például oktatási, egészségügyi, időgondozással foglalkozó intézmények), amelyek több szempontból is fejlesztést igényelnek, azonban a legfontosabb lépés most a korszerű energetikai működés megteremtése, amelyet uniós forrásból is lehet fedezni. 


Szinte mindegyik iskola energetikai szempontú átalakítást igényel

Az Eduline 2019-es adatai szerint közel 9500 közoktatási intézmény van ma Magyarországon, a BUILD IT Mérnökiroda összefoglalója szerint pedig szinte mindegyik intézmény épülete energetikai fejlesztésre szorul, melynek elsődleges célja a fenntartási költségek csökkentése, hiszen a sokszor 50-60 évesnél is régebbi épületek kialakítása enélkül magas rezsiköltségeket eredményezhet.

„Bár a közoktatási intézmények nagyrésze a teljeskörű felújítást is igényelné, jelen gazdasági helyzetben a legfontosabb, hogy energetikai szempontok szerint legyen az épület a lehető legjobb állapotban. Így megelőzhetőek a magas rezsiköltségek. Az építőipari beruházásokra kiírt közbeszerzési pályázatok – függetlenül attól, hogy oktatási intézmény vagy sem – hozzávetőlegesen 50 százaléka az energetikai felújítást célozza.”

- mondta el Sárkány Márk, iskolák energetikai felújítását is végző BUILD IT Mérnökiroda ügyvezető igazgatója
 


A székesfehérvári mintaprojekt

A székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium energetikai beruházása a közelmúltban indult, itt a projekt során felújítják a 8500 négyzetméter összes hasznos alapterületű épületegyüttes külső tetőteraszát, cserélik a homlokzati nyílászárókat, utólagos talajnedvesség elleni védelemmel látják el a falakat, szigetelik a homlokzatot. Felújításra kerül majd a fűtésrendszer, a víz- és szennyvízhálózat és a villamoshálózat is.

„A székesfehérvári gimnáziumhoz hasonló, energetikai megújulást fókuszba helyező projektek a leggyakoribbak mostanában. Természetesen modern tantermek kialakítása és bővítése is előfordul, azonban tisztán látszik, hogy az alacsony rezsiköltség szerepel most a legfontosabb helyen, ehhez pedig az energetikai korszerűsítésen át vezet az út.”

– tette hozzá az iskola energetikai felújítását végző BUILD IT Mérnökiroda ügyvezetője.
 


Építőipar: az anyagárak emelkedése lassulni látszik, a munkadíjak továbbra is emelkednek!

Mint sok iparág, az építőipar is bizonytalansággal küzd, főként az építőanyagok beszerzése és a humánerőforrás költségeinek növekvő tendenciája miatt.

„Bizonytalan gazdasági helyzetben átalányáras szerződést igen nehéz kötni, elképesztően nagy az árkockázat. Most például azt látjuk, hogy az építőipar anyagárak emelkedése lassul, a munkadíjak azonban még mindig emelkednek. Ennek következménye pedig az lehet, hogy egy-egy projekt további költségnövekedésre számíthat.”

– mondta el Sárkány Márk ügyvezető

Fotókat készítette: Göndöcs Csaba
Forrás: sajtóanyag

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A főváros kapujában: a Budapest One – Etele Pláza kettős

A főváros kapujában: a Budapest One – Etele Pláza kettős

Csomópont-tervezés nagyvárosi léptékben.

A 19. és a 21. századhoz is passzol a Pázmány új campusa

A 19. és a 21. századhoz is passzol a Pázmány új campusa

Tima Zoltán és Kruppa Gábor terve nyerte a nemzetközi tervpályázatot.

2021/5

- 2021/5

Megjelent a DECO legújabb lapszáma, amiben ismét egyedi megoldásokban bővelkedő villákat és lakásokat mutatunk be: egy 1930-as évek ihlette villától, egy art deco szellemében készült újépítésű lakáson és egy domboldalon álló, budai családi ház bővítésen át egy sasadi villa átalakításig. Az őszi bekuckózás jegyében a mostani szám fókuszába az otthon melegét és puhaságát adó textilek kerültek. Interjúalanyunk pedig ezúttal a „felismerhető kaméleon” Bara Ákos tervező volt, aki számos hazai és külföldi projektjéről mesélt nekünk. 

Hirdetés