Ha elterjedne a biotégla, jelentősen csökkenhetne az építőipar ökológiai lábnyoma.
Nemcsak élelmiszeripari termékek előállításához használnak fel baktériumokat a cégek, tavaly beszámoltunk arról, hogy egy Amszterdamban élő designer, Teresa van Dongen baktériumokból állít elő villamosenergiát, amelyek aztán megoldják a beltéri világítást. Most a NewScientist tudományos hetilap számolt be arról, hogy a Coloradói Egyetem kutatói baktériumokból „élő téglát” alkottak meg, amely hosszú távon hasznára válna az építőiparnak.
A kutatók nagyon bizakodóak a Synechococcus nevű baktériummal kapcsolatban, az így előállított építőanyag ugyanis nagy mértékben hozzájárulhatna az építőipar környezeti hatásainak csökkentéséhez. A kutatócsoport összekeverte a baktériumokat zselatinnal, homokkal és tápanyagokkal, majd egy öntőformába helyezték az így kapott masszát. Hő és napfény hatására aztán a baktériumok kalcium-karbonát kristályokat hoztak létre a homokrészecskék körül hasonló módon, mint ahogy a tengeri kagylók képződnek az óceánban. Miután az így kapott anyag lehűlt, kivonták belőle a vizet, és különféle formákat alkottak meg belőle.
A kutatók az állagát ugyan a betonhoz hasonlítják, de mechanikai tulajdonságai inkább hasonlítanak a habarcshoz, még nem olyan erős, mint a normál tégla.
Az irány viszont jó, hiszen ha nem szárad ki teljesen a massza, akkor a mikroorganizmusok tápoldat és homok hozzáadása révén újabb és újabb téglákat építenek, a Coloradói Egyetemnek egy téglából akár nyolcat sikerült kinyernie. Ez az eljárás pedig nemcsak a lineáris építőanyag gyártást tolhatja el az exponenciális felé, de sokkal környezetbarátabb, a fotoszintetizálásra támaszkodó építőipart is eredményezhet.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
