Puritán-rafinált terek és genius loci

Wekerlei kispiac, kőbányai ügyfélszolgálat és mádi borászat nyert OSSKÁR-díjat. 

Három épület kapta meg június végén az építészeti OSSKÁR-díjat: a wekerlei kispiac, egy kőbányai ügyfélszolgálat és egy mádi borászat. A díjat Osskó Judit Ybl-díjas, Príma Primissima Díjas építész alapította férjével, Tokár György Ybl-díjas, Príma Díjas építésszel (1933-2019); kettőjük nevének összevonásából született a név. Tavaly Osskó Judit és az Országos Főépítészi Kollégium (OFK) országos, nyílt és nyilvános pályázatot hirdetett, melyre Magyarország területén megépült, 2017. január 1. után átadott épülettel lehetett pályázni.

A pályázatra 31 pályamű érkezett be, a díjazottakat héttagú, elismert építészekből álló bíráló bizottság (lásd a cikkünk végén) választotta ki.

„Olyan új építészeti alkotásokat, együtteseket keresünk, amelyek illeszkednek a település, a táj szelleméhez, rendezik, és nem zaklatják tovább meglévő természeti és épített környezetünket – áll a kiírásban.

– Olyan kiemelkedő színvonalú műveket szeretnénk díjazni, amelyekben a vezető szerepet a humánum, a harmónia és a minőség képviseli. A beküldött épületeket, együtteseket ezért tágabb környezetükkel együtt kívánjuk értékelni, hiszen a Díj odaítélésének legfontosabb szempontja, hogy az új létesítmény szerves része legyen az adott település táji és épített környezetének.”

A díjakat a Pesti Vigadóban adták át, köszöntőt mondott Juhász Judit, az MMA szóvivője, beszédet tartott Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA levelező tagja, zárszót mondott Dr. Meggyesi Tamás, professzor emeritus. A díjakat Osskó Judit és Salamin Ferenc, az OFK elnöke adták át. Íme a díjazott pályaművek, alkotók és a laudációk:

Wekerle Kispiac, Budapest (Füzes András, Tóth Péter DLA építészek)

A telepítés jól használja fel a környezet kötöttségeit, a háromszög alakú telek két rövidebb szárán álló épület fogja közre a szabadtéri piacteret. A wekerlei építészet formarendjével szellemi azonosságot vállal, magas szinten folytatja, és nem másolja azt, így az új épület szerves elemévé tud válni a százéves telepnek.

Tömegalakítása puritán, de mégis rafinált, a piac nagycsarnoka kiemelkedik az egyszerű nyeregtetős tetőformából, a látványnak ritmust adó három keresztcsűr jelöli ki a belső nagyterem helyét. A részletek átgondoltak, a felületek és nyílások arányosak, a használt építőanyagok egyszerűek.

A piac épülete nem akar mindenáron trendi lenni, az illeszkedő, de mégis egyedi hangvételű ház nagyszerű, úgymond kézműves építészeti gondolat, melyet erősítenek a vándoriskolai hallgatók által tervezett acéllemez grafikák is. Alapvető válaszokat fogalmaz meg az épület: hogyan lehet a történeti és erős karakterű környezethez folytatással, továbbgondolással viszonyulni egy mai, ötletektől zaklatott világban.

A Bíráló Bizottság a Wekerle Kispiac példaszerű, hagyományt megújító megfogalmazását OSSKÁR-díjban részesíti:

 Fotók: Jurassza Zsófia

Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ, Budapest (Lukács István, Vikár András DLA, Gál Árpád, Mangel János, Kákóczki Norbert építészek)

A tágabb környezettel a XX. század nem bánt kesztyűs kézzel, az Állomás utcában mégis megmaradt egy igényes, századfordulós épületekből álló utcakép, és a Szt. László tér sarkán is egy hasonló korú eklektikus épület. Ennek megőrzése és folytatása, harmonikus együttműködésüknek megteremtése jelentette a tervezés lényegét.

A létrejött épület jól tükrözi, hogy a tervezők a hely adottságait és az új épület viszonyát a kettő kapcsolatával és mai eszközöket alkalmazó absztrakcióval kezelték. A koncepció tiszteli az öröklött értéket, de távol áll tőle stiláris elemeinek és anyaghasználatának idézése. Az építészeti eszköztárat a ritmus, áttörtség és arányok, az új anyagok és technológiák elfogulatlan használata jelenti.

A homlokzat arányaival, előregyártott, pengeszerű betonelemeinek ritmusával meggyőzően illeszkedik a századfordulós épületsorba. Az épület „középület-arca” harmonikusan összenőtt környezetével, az épületrészek összekapcsolása, átláthatósága, funkciói is mintaszerűek. A belső homlokzatokat elsősorban a funkciók közti jó eligazodás, az átláthatóság alakították – nem idézi szolgaian a külsőben alkalmazott elemeket.

A Bíráló Bizottság a Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ példaszerű, érzékeny megfogalmazását OSSKÁR-díjban részesíti:

 Fotók: Bujnovszky Tamás

J. V. Borászat, Mád (Varga Csaba építész)

A pályamű egyedi jellegét az adja, hogy a magyar falvakban ma is létező hagyományos, ún. soros beépítés megújulásához ad máshol is értelmezhető módszert és megoldást, és kihasználja az ebből adódó lehetőségeket. A beépítés jól illeszkedik a hosszú telek adottságaihoz, a tervezett beépítés változatos, festői. Az előtérben álló gépkocsi tároló, mint „pajta” tömege az utcaképben is fontos szerepet tölt be, jó arányával megfogja a köz felőli sarkot, biztosítja az épületek és épületközök megszokott ritmusát.

Az épület természetes módon vállalja környezete jellegzetes beépítését, és ahhoz túlzott formai átértékelés nélkül alkalmazkodik. Az oldalhatár mentén lépcsősen sorakozó épületelemek hangulatos, a helyhez illeszkedő megoldást eredményeznek, melyet kiegészít a hegyaljai kő hagyományos, de egyben újszerű használata is.

A pályamű fontos szempontokat ad a történetileg kialakult és megmaradt falusi jellegű telekviszonyok mai értelmezéséhez, és új funkciókkal történő beépítéséhez. Folytatása ez Tokaj-hegyalja építészetének, de egyben javaslat a fejlesztésére is.

A Bíráló Bizottság a J. V. Borászat, Mád példaszerű, illeszkedő megfogalmazását OSSKÁR-díjban részesíti:

 

 Fotók: Varga Csaba

„Néhány munkatársammal először 1984-ben állítottunk össze egy kiadványt annak bemutatására, hogy léte­zik hagyományos magyar környezetkultúra – hangzott Dr. Meggyei Tamás professzor emerítus összefoglaló értékelése. – A már kész anyagban döbbentem vettem észre, hogy a 18 bemutatott esettanulmányból 12 ’nem magyar’: mert kun, sokác, rác, szlovák, sváb, stb. A kérdést nem lehetett megkerülni.

Kénytelen voltam egy rövid fejezetet betoldani a kész anyagba arról, hogy mi is az, hogy magyar. A válasz lényege az volt, hogy a magyar nem elsősorban etnikai, vérségi, alkati vagy genetikai, hanem min­denekelőtt kulturális jelenség. Azért jut eszembe az egykori történet, mert a mostani pályázat célja is hasonló, vagy legalább is azzal analóg módon értelmezhető.

A különbség ’csak’ az, hogy a magyar jelleg értelmezése kitágult a hely, a lokális környezet irányába, amit a kialakult építészeti karakter identitása képvisel. Ahogy 40 évvel ezelőtt azt kerestük, hogy miként lettek az egykor kun, sokác, rác, szlovák, sváb stb. falvak magyarrá, úgy most azt kerestük, hogy miként képesek a mai Mád, Zánka, Lepsény, Kőbánya, Wekerletelep stb. városrészei megőrizni identitásukat anélkül, hogy az új épületek kivagyiságukkal, vagy divatosságukkal zaklatnák a kialakult környezetet.

Hogy Hamvas Béla Öt géniusza: a ködös észak, a végtelen kelet, a mediterrán dél, a polgárosult nyugat és Erdély mellett hogyan járulnak hozzá a hely szellemének megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez. Az általánostól tehát inkább a hely, az ősi hagyományoktól inkább az azóta új arculatot öltő települési táj egyedisége felé irányult a figyelem, miközben néhány tervnek sikerült a legrégebbi települési hagyományokat – így pl. a soros beépítést – új tartalommal megtölteni. Bebizonyosodott, hogy az identitás most sem etnikai, vérségi, vagy genetikai jelenség, hanem lélek dolga, ahogy Karácsony Sándor mondta, vagyis szellemi minőség. Ez a pályázat azt igazolta, hogy vannak ebbe az irányba tartó törekvések, és hogy ezeket érdemes kiemelni és felmutatni. Köszönet a pályázat résztvevőinek, hogy segítették értelmezni a kiírás célkitűzéseit. És köszönet Osskó Juditnak, aki kezdeményezte és finanszírozta a pályázatot, és ezzel publicitást szerzett a kiírásban megfogalmazott értékeknek."

Az Építészeti OSSKÁR-DÍJ szakmai program megvalósítását 2020 évben a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

A Bíráló Bizottság:

Elnök: Salamin Ferenc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus, az OFK elnöke

Tagok:

Csernyus Lőrinc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus
Hegedűs Péter Ybl-díjas, Pro Architectura-díjas építész
Marosi Miklós Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építész, akadémikus, az MMA alelnöke
Dr. Meggyesi Tamás professzor emeritus, Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építész 
Osskó Judit Ybl és Príma-Primissima-díjas építész, a Díj alapítója
Patonai Dénes DLA professzor emeritus, Ybl-díjas, Csonka Pál-díjas építész
A Díj titkára: Zábránszkyné Pap Klára, Az Év Főépítésze-díjas, Pro Régió-díjas építész




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Új piac a Havanna lakótelepen

Új piac a Havanna lakótelepen

Az elsődleges cél a piac infrastrukturális felfejlesztése és összképének helyreállítása volt.

Nagykőrös piaca, ahol pulzál az élet

Nagykőrös piaca, ahol pulzál az élet

Új piaccsarnok épült az alföldi mezővárosban.

Kihagyhatatlan piacok Ázsiában

Kihagyhatatlan piacok Ázsiában

Az éjszakaitól az úszóig, az antiktól a virágig - itt az Emirates nagy piac körképe.

Hirdetés