Űrhajóval a menyországba

Bejártuk az Ildikó téri református templomot

A KÉK 2021 nyarán többek között a Velencei Építészeti Biennálé magyar kiállításának, az  Othernitynek szenteli városi sétáit. Hasonlóképpen tett a velencei kiállításért felelős Ludwig Múzeum is. A Múzeumok Éjszakáján Kovács Dániel kurátor a Külső-Kelenföldi Református Gyülekezet templomába kalauzolt, amely a 12 kiállított épület közül talán a legkevésbé ismert, holott talán a legérdekesebb. Szabó István munkáját a környéken lakók sokáig űrhajónak becézték, pedig szimbolikája nagyon is megokolt és egyértelműen megfejthető.

Az Ildikó téri református templom a gyülekezet elhatározásából, pénzéből és részben munkájával épült, ami a szocializmus idején teljesen természetes volt - már amennyiben azt természetesnek tekintjük, hogy templom egyáltalán épülhetett. Nem volt mindig az - 1948 után az első katolikus templomot 1977-ben szentelték fel a Farkasréti temetővel szemben, történetesen szintén Szabó István (1914-1988) munkájaként. Szabónak máig ez a közönség körében is legismertebb műve, holott Budapest-szerte számos ikonikus ponton állnak vagy álltak épületei. Egyik legkorábbi közülük a volt Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületegyüttesének udvarán álló Pagoda. Az 1940-es évek végén épült fémszerkezetes, ível tetővel fedett, üvegfalú pavilon a háború utáni rövid modernista korszak egyik fontos műve.

leírás

A térrács szerkezetű kelenföldi imaház nem előzmények nélküli a tervező életművében, sem funkcióját, sem szerkezetét, építészeti karakterét illetőleg. A kisiparos családból származó Szabó - édesapja műbútorasztalos volt - aki maga is iparosok közt dolgozva-segédkezve töltötte gyermekéveit a háború előtt, előbb az Iparművészeti Iskolában szerez bútortervezésből és belsőépítészetből diplomát, majd a háború után elvégzi a Műegyetemet is.

Pályája során végig azonos súllyal jelen volt a belsőépítészet és bútortervezés, az épületeibe kerülő iparművészet - saját készítésű üvegképek és plasztikák formájában -  és az építészeti tervezés némileg hasonló indíttatású, kézműves gondolkodást igénylő, bár iparilag előregyártott, szerelt szerkezeteket alkalmazó területe.


Építészként az ideiglenes kiállítási pavilonok tervezése volt a szakterülete. A nemzetközi megjelenés Magyarországnak különösen 1956 után volt fontos, Szabó számos külföldi vásáron képviselte Magyarországot kiállítások tervezőjeként, melyek közül az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon az ő művészeti vezetésével készült magyar pavilon előcsarnokának belsőépítészete aranyérmes lett. (építész tervező: Gádoros Lajos). A pavilonba tervezett plexi-székei korukat megelőző munkák. 1968-tól a Hungexpo főépítészeként az ő nevéhez fűződik a Vásárváros építése is, ahol a csarnokokban ugyanúgy domináns a térrács szerkezet, mint későbbi templomainál. Algériában stadionokat épített, Budapesten mindenki által ismert épülete volt a mára már elbontott Szervita (Martinelli) téri irodaház és parkolóház. amelynek modellje jól mutatja, milyen építészeti dinamika jegyében készültek a szocializmus korának mára méltatlanul lebecsült városi beépítései. Térbeli, szerkezeti gondolkodását jól mutatja meg nem épült munkája, a lágymányosra tervezett stadion, a Kúp.

 

Szabó, noha sosem volt párttag, eredményes szakmai karriert futott be a szocializmus évei alatt . 1974-es nyugdíjba vonulása után azonban végre annak szentelhette az idejét, amit a szíve szerint valónak érzett: egyházi megrendeléskének. 1988-as haláláig több mint tíz templomot tervezett, nagy részük meg is épült. E templomok stílusukban változatosak, de közös bennük az innovatív szemlélet, és a korábban szerzett szerkezettervezési tapasztalatok kreatív alkalmazása. A könnyűszerkezetek, illetve az olcsón és lehetőleg sok kézimunkával kivitelezhető megoldások alkalmazását részben a szükség szülte, mert mint a bevezetőben említettük, az egyházi építkezésekre szűkös források és kapacitás állt rendelkezésre.

leírás

 

Igy lett a szocializmus idején elsőként felszentelt katolikus templom, a Farkasréti Mindenszentek-Plébániatemploma falazóanyaga a beton béléstest, amely a lehető legolcsóbb, kézzel mozgatható falazóelemnek bizonyult, és amelyből a hívek maguk emelték az épületet. A szellemes geometriájú térben a berendezést és a társművészeti alkotásokat - üvegablakokat, plasztikákat - is Szabó tervezte, és készítette. A farkasréti templom üvegablain haláláig dolgozott. Az "olcsó" templom bravúrja, hogy a szükség szülte adottságokból a tervezői és művészi kreativitás révén a magyar Ronchamp-ot sikerült létrehozni, ami tervezőjének pápai áldást, 1978-ban Ybl díjat, az épületnek pedig 2011-ben Magyarország egyik legfiatalabb műemléke dicsőségét hozta. 

leírás

 

Egész más környezeti feltételek között, egy parasztház alapjaira épült Márkháza temploma (1979), amely szerkezetében hagyományos boronafalas falusi épület, formálása azonban félreérthetetlenül modern, sőt a mai templomépítészet felől nézve a két ék alakú testből komponált torony és templom együttese korát megelőző.

 

 

 

 

 

A paneles lakótelepen épült Ildikó téri templom, melyben 1981. szeptember 20-án tartották az első istentiszteletet, egy újabb típus képviselője, és szellemiségében mondhatni Szabó építészeti elveinek kvinteszenciája. Testvére a Dunaújvárosban épült, szintén térrácsos szerkezetű  református templom, de míg az  dőlt kocka, a kelenföldi templom egy földbe fúródó, vagy talán éppen onnan kitörni készülő hatszög alapú hasábot formáz. A 20. századi, egyszerre racionális és sivár építészeti környezetben álló szakrális épületnek a tradicióktól eltérő, geometrizáló formája nyilván tudatos választás, ugyanakkor a térrács-szerkezet csomópontjai egyértelműen utalnak a református templomok jelképére, a térbeli csillagra. A fémlemezzel burkolt ferde hasáb ég felé néző metszete, a teljes hatszög üvegezett, a fény szabadon zúdul be a vele szemben felállított szószékre.

 

A templom tere gyakorlatilag egy a kozmosz világosságából kimetszett hatszög alakú fényhasáb, melyet a provizórikus fémrács határol el a profán külvilágtól. 

Sajnos a modern transzcendencia foglalata épületfizikából már korántsem vizsgázott jelesre, a templom klímája a hőszigeteletlen fém és üvegszerkezeteknek köszönhetően nehezen túlélhető, így, mivel a gyülekezet is kinőtte, új telken új templom építésében gondolkodnak. A minőségi építészeti gondolatot képviselő épület sorsa egyelőre kétséges, ezért is került be az Othernity válogatásába, ahol a magyar Architecture Unconfortable Workshop építész iroda adott javaslatokat az épület további sorsára. Ők a hatszög és a méhsejt kapcsolatából indultak ki, talányos művük 2021. decembertől látható a Ludwig múzeumban, ahová az Otherhity várhatóan költözik.


Addig a KÉK Városi sétái jóvoltából ismerkedjetek meg a többi épülettel is! 

Kovács Dániel, a velencei kiállítás kurátora szakdolgozatát Szabó István munkásságából írta, így nem csak az épületről, de a tervezőről, és ezen keresztül a korszakról is alapos képet adott. Ennek nyomán most csak vázlatos ismertetésre vállalkozhattunk, de akit a tervező, vagy az épület részletesebben érdekel, kattintson bátran, további képekért petig katt a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

KÉK városi séták augusztusban is

KÉK városi séták augusztusban is

Dél felé a Duna mentén két keréken, fel a Várba, a teherelosztó hűlt helyéhez két lábon...

Brutalizmus testközelből

Brutalizmus testközelből

Városi séta a KÉK-kel a Thököly úti OKISZ székházhoz

Hirdetés