Hirdetés

Újlipótváros égkék spiráljai

A BUDAPEST100 alkalmából megnyílik a Dunapark-ház

Hirdetés

Van Budapesten néhány lépcsőház, amelyet szinte minden, a város és az építészet iránt fogékony budapesti ismer, amelyek rendszeres megállói a modernizmus és Bauhaus témájú városi sétáknak. Ezek közül is kiemelkedik népszerűségét és minőségét tekintve a Pozsonyi út 40. szám alatti kéken kanyargó, nyitott orsóterű csigalépcső. Azonban azt kevesen tudják, hogy a Hofstätter Béla és Domány Ferenc által tervezett együttes szomszédos, sarki tagja, a Pozsonyi út 38. szám alatt, földszintjén a híres Dunapark Kávéházzal, egy legalább olyan magas színvonalú bérházat takar.

Fotó: Horváth Máté

Az 1930-as évek második felében már javában zajlott Budapest egyik legnagyobb presztízsű lakónegyedének építése. Ekkor nőttek ki a földből az adókedvezményre vonatkozó szabályok miatt szinte egyik napról a másikra, azok a modern stílusú, Bauhaus jegyeket mutató vasbeton luxusbérházak, amelyek Újlipótvárost építészeti és pénzügyi tekintetben is Budapest egyik legértékesebb negyedévé tetszik. 1935-36 között épült fel a Szent István park északi oldalán a kávéháza után Dunapark háznak keresztelt, valójában három épületből álló együttes. A nagyrészt az Alföldi Cukorgyár Rt. Nyugdíjintézete megrendelésére készült bérházcsoport már ekkor a korszak legmodernebb és legelegánsabb épületei közé tartozott, renoméját a mai napig megőrizte. Ezt bizonyítja, hogy minden korszakban a legnagyobb művészek, politikusok béreltek itt és a szomszédos, 40-es számú házban lakást, napjainkban állítólag Fenyő Miklós  vagy Dévényi Tibor nevét lehet felfedezni a kapucsengőn. Az átadástól itt élt a legfelső szint kétszáz négyzetméteres saroklakásában Hofstätter Béla, akinek tragikus halála is innen indult, hiszen a nyilasok 1944-ben otthonából hurcolták el és lőtték a Dunába.

Többek között az újlipótvárosi zsidóságnak is köszönhető az egységes modernista beépítés, az akkor kanonizált neobarokk helyett különbözőségüknek, kirekesztettségüknek a modern építészet alkalmazásával is igyekeztek megfelelni. A zsidó származású mágnás, a „Cukorkirályként” emlegetett Hatvany Lajos báró tulajdonában álló Alföldi Cukorgyár Rt. a korban elterjedt módon, részben az összetartás, részben az erősödő elnyomás miatt zsidó származású építészeket bízott meg. Ennek és a lenyűgözően sikerült Pozsonyi úti példák fényében nem meglepő, hogy a Hofstätter-Domány építészpáros tervezhette a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztárának Margit körúti, Dugattyús-házként is ismert, nagyszerű modernista bérházát. Úgy látszik, jól ráéreztek a gazdag polgári elit igényeire és a későbbi néplélek rezdüléseire, mert modern, Bauhaus vonásokat hordozó, art deco elemekkel színesített épületeik a mai napig képesek az építészetet kedvelők rajongását kiváltani.

Fotó: Horváth Máté

A Pozsonyi út 38. már a belépés előtt megragadja a látogatót: a kőlapokkal burkolt homlokzaton nyíló, fém ívekkel és üvegbetétekkel tagolt kapuja iparművészeti alkotásként is megállná a helyét, pedig az igazi látnivalók csak ez után következnek. A gyönyörű mintázatáról híres ruskicai márvánnyal borított előcsarnok számos izgalmas, kortörténeti érdekességet tartogat. A házfelügyelői lakás, vagy a zárható gyermekkocsi tároló még ma is kívánatos elemei lennének egy társasháznak. Igazán látványos a márvány álkandalló fölött elhelyezett korabeli házitelefon rendszer, amely a ma megszokottól eltérően nem a bejáraton kívül található. Az épületbe ugyanis nem a bérlők, hanem a házfelügyelő engedte be a látogatót, aki a telefonon keresztül már csak jelezte a vendéglátónak, hogy megérkezett. Ezt követően a két, eltérő sebességű lift valamelyikén, vagy a ma is lenyűgöző, íves, ovális orsótér köré szerkesztett lépcsőn közelíthette meg a hat emelet valamelyikét, esetleg az egykori, zuhanyzókkal is ellátott tetőkertet, amely mára sajnos nem maradt meg. A sokat fényképezett lépcsőház ipartörténeti érdekessége az ég kékjét idéző ’Emergé’ padlóburkolata. A textilszövetre vulkanizált gumi egy korabeli magyar találmány, amely elég időtállónak bizonyult, jobb-rosszabb állapotban, de a tervezők más épületeinél is a mai napig találkozhatunk vele.

Az épület másik különlegessége, amelyről köznapi nevét kapta, a Dunapark Kávéház. Bár a korábbi tervváltozatokon mozi szerepelt az alsó szinteken, ez végül az építészek egy másik házában, a közeli Hollán Ernő utcai Odeon-Lloyd Moziként valósult meg, állítólag a Duna túl magas szintje miatt. Ennek köszönhetően végül a földszint nagy részét elfoglalja a nyitás óta szinte megszakítás nélkül itt működő kávézó. A ház számtalan korszerű műszaki megoldása – mint például a Duna friss levegőjét a lakásokba és a földszinti helyiségekbe juttató légcserélő rendszer – közül az egyik legötletesebb a kávéház egykori teljesen leereszthető ablaksora. Így az üzlet terasz nélkül is teljesen megnyílik a parkra, nem véletlen tehát a név.

Fotó: Horváth Máté

A Bauhaus 100. évfordulóját ünneplő idei Budapest100 programsorozat nem véletlenül vette fel helyszínei közé a Pozsonyi út 38-40-et. Bár valódi Bauhausnak nem nevezhetjük, sem építészeti részletei, sem az alkotók dessaui érintettsége – illetve annak hiánya – nem indokolja ezt, ugyanakkor a Walter Gropius nevével fémjelzett iskola sok jegye visszaköszön rajta. A hosszú szalagablakok, a sarkokra helyezett ablaknyílások, a vasbeton pillérvázas szerkezet, a nagy erkélyek – bár eredetileg a teljes homlokzaton végigfutó balkonokat terveztek – és a lapostetőn kialakított kert mind-mind köthetők a korszak legismertebb szakmai irányzatához.


Forrás: Budapest100 kutatási anyag; Tér és Forma, 1937. évf. 5. szám. és Béres-Deák Krisztina, a BUDAPEST100 kutatója.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Magyar építészek is pályázhatnak az AADIPA műemlékes díjára

Magyar építészek is pályázhatnak az AADIPA műemlékes díjára

Negyedik alkalommal lehet pályázni az AADIPA nemzetközi díjra, amely a kortárs építészet és az épített örökség viszonyait vizsgálja.

Díszes falak, kilátó a Biennále tetején és rengeteg külföldi elismerés: ezek voltak 2018 emlékezetes pillanatai

Díszes falak, kilátó a Biennále tetején és rengeteg külföldi elismerés: ezek voltak 2018 emlékezetes pillanatai

Izgalmas volt az idei év építészeti/design események terén, nektek melyik volt a kedvencetek?

Budapest100 és Bauhaus

Budapest100 és Bauhaus

A Budapest100 a művészeti iskola város- és gondolkodásformáló hatását is vizsgálja.

Hirdetés