Hirdetés

A holland Collectief Walden színtársulat 2016-os Szélcsendélet előadásához terveztek újra egy díszletelemet.

Hirdetés

A Placcc Fesztivál a 2019-ben a MOME Építészeti Intézetével közösen megvalósított helyspecifikus installációt követően idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rajzi és Formaismereti tanszékével kezdeményezett együttműködést. 

A köztereken és rendhagyó városi helyszíneken megrendezett Placcc Fesztivál egyik kiemelt céljának érzi az egyetemekkel való hosszabbtávú együttműködések kialakítását, a hallgatókkal való közös munkát. A szervezők fontosnak tartják, hogy a diákok olyan tudásra és tapasztalatra is szert tehessenek, amelyek szervesen kiegészítik az egyetemek falai között tanultakat, ugyanakkor a fesztivál nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően egy szélesebb, európai kontextusba is betekintést nyerhetnek a résztvevők. Korábban ilyen jellegű együttműködést alakítottak ki a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel, a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel – amelyet 2020-ban a BME Rajzi és Formaismereti tanszékével folytatott közös munka követett.

Az egyetemekkel történő kollaboratív alkotás alapja, hogy az intézményen belül egy oktató felkarolja és magáénak érezze a kezdeményezést. A BME-n Lassu Péter tanársegéd személyében találták meg a szervezők azt a partnert, akivel immár több, mint egy éve közösen dolgoznak a projekten.

A fesztivál felvetése a következő volt: a PLACCC 2020 eseményre meghívták a holland Collectief Walden színházi társulatot, akik 2016-ban bemutatott Windstilleven (Szélcsendélet) c. előadásukhoz szerették volna újratervezni multifunkcionális központi díszletelemüket.

A 4m x 4m alapterületű „doboz” az előadás során összecsukódik, majd kinyílik, elsődleges funkciója pedig, hogy a produkció egy adott pontján hatalmas camera obscura-ként működik a benne ülő nézők számára.

E megkeresés nyomán született meg a Rajzi és Formaismereti tanszék „Tanszéki Terv 1” kurzus gondolata 2019 nyarán.

A közös alkotás feladata egy részről a Collectief Walden díszletének hallgatók által történő koncepcionális újragondolása, más részről az időközben felmerült szállítási és strukturális igények installációba történő adaptálása volt. A BME képzésének alapvető részét képezi az anyaggal végzendő munka, valamint a tervezett elemek valós léptékben történő megépítése / realizálása is.

A 2020 tavaszi félév folyamán a kurzus hallgatói két-három fős csoportokban dolgoztak, amelynek végén a holland társulat tagjai döntöttek arról, hogy melyik felvetés szervesül legjobban az előadásukkal. A díszletelem kinyílásának és bezárulásának koncepciója mentén a diákok elképzelései között szerepelt régi harmonikás fényképezőgépre és csigára utaló forma, illetve egy autonómabb terv is, amely a holografikus megjelenéssel játszott.

Moró Júlia, Takács Laura Panna: SnailLádi Krisztina Zoé, Niederkirchner Gitta: Holographic Cube

A holland művészek választása végül a hajtogatható Rockflower nevű alkotásra esett, amely síkba teríthető lapjaiból, azok összehajtásából és rögzítéséből áll össze a végleges installáció. A tervezés során cél volt a könnyedség, a színezhetőség, a könnyen javíthatóság és a szállíthatóság is, így annak szerkezete fából, burkolata (ellenállósága miatt) rétegelt lemezből készült el. A forgópontokat szétszedhető pántok kapcsolják össze, amelyek állandó részei a keretekben maradnak.

A holland Collectief Walden multidiszciplináris társulat 2016-os Windstilleven című előadása az idő fogalmát járja körül: mit jelent az idő az ember vagy egy-egy természeti környezet szempontjából, hogyan alakítja az idő a körülöttünk lévő természetet, és ezen keresztül minket.

Az előadás ezért helyspecifikus és kontextusspecifikus, vagyis a művészek minden meghívás alkalmával hosszabb kutató- és alkotófolyamat során, a helyi közreműködőkkel közösen adaptáltják azt az adott helyszínre és tágabb kontextusra.

A holland művészek által hozzá megálmodott szabadtéri előadást a fesztivál szervezői a járványügyi helyzet miatt 2021-re halasztották, a PLACCC 2020 keretében viszont kiállították a BME hallgatói által tervezett és megvalósított díszletelemet, valamint azokat a terveket is, amelyek a féléves kurzus során születtek, de végül nem valósultak meg.

Időpont: 2020. szeptember 29. - október 1.
Helyszín: ELTE Trefort kampusz, a Gólyavár mellett (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A)
Az installáció tervezői: Nyíri Csongor, Niederkirchner Gitta, Ládi Krisztina Zoé, Moró Júlia, Takács Laura Panna
A kurzus résztvevői, az installáció megvalósításban résztvevő hallgatók: Süttő Rita, Benesóczky Zsófia, Solymosi Zsófia

Kurzusvezető tanár: Lassu Péter
Külön köszönet Palkó Ferencnek és Czeglédi Lajosnak
Koncepció: Collectief Walden (René van Bakel, Jente Hoogeveen, Thomas Lamers, Naomi Russell, Thijs van Vuure)
Projektkoordinátor: Magasi Dalma
Produkciós vezető: Nánay Fanni

Külön köszönet a helyszín biztosításáért: ELTE BTK

Támogatók: Fonds Podiumkunsten, Summa Artium, Creative Europe, In Situ, NKA, Oerol Festival, JafHolz, Remmers, IroneTrade




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Elindult a PACE, a Közösségi Építészeti Alkotások Regionális Gyűjteménye

Elindult a PACE, a Közösségi Építészeti Alkotások Regionális Gyűjteménye

Nagyszerű és hihetetlenül hasznos is egy felületen látni a kelet-közép-európai régiót.

Családi ház 30 millió alatt?

Családi ház 30 millió alatt?

Mit jelent a gyakorlatban a CSOK+önrész? Serkentheti-e a szűkös keret a kreativitást? Egy átlagos magyar család találkozása az építészettel. 

Épületszerkezeti Konferenciát szervez a BME

Épületszerkezeti Konferenciát szervez a BME

Idén fókuszban a sportcélú épületek és műszaki megoldásaik.

Hirdetés