A CAN Architects különdíjban részesült terve az MTA Tudománytér pályázatán.
A CAN Architects tervezői, Cseh András, Élő József, Köninger Szilárd, Németh Dávid Tátrai Ádám és Vadász Vanessza által benyújtott megoldás 200 darab bronzból készült akadémiai szék telepítése a Magyar Tudományos Akadémia előtti köztérre, a belső Díszterem főtengelyben kivetített kontúrjával megjelenített felületre. A köztér másodlagos mintázata kortárs képi alkotásként a tudományos intézmény mai struktúrájának és a tudományterületek új kapcsolódási pontjainak reprezentációja: tudományterek téri lehetőségeinek leképzése.
„Akármilyen elbűvölőek is az élet apró részletei, a tudomány kitűnik azzal a ragyogó képességével, hogy az általánost és egyetemest tudja elénk tárni. És az emberi viselkedés tekintetében pontosan ez a célunk: hogy bepillantást nyerjünk az egyetemesbe.” (Barabási Albert-László: Villanások)
Tanulási környezetről és tanulási terekről széles spektrumot és nagy időtávlatot lefedő kutatások alapján megalapozott tudásunk van, de a közoktatáson túli, kimagasló eredményekre törekvő tudomány terei még feltáratlanok. A fókuszált kutatás szűk körű, sokszor magányos, a diszciplínák közötti párbeszéd az elmúlt évtizedekben került előtérbe, de még sokszor csak az együttműködés vágyott céljaként, nem a közös tudás feltárásának eszközeként.
A magyar nyelvben még külön szavunk is van a beavatásra, amely egyszerre jelenti a tudás megszerzéséről való bizonyságtételt és a közösséghez való kapcsolódás eseményét. Olyan ünnep ez, amit az ide látogatók számára elérhetővé tehetünk, őket emelve az Akadémia nemzetet meghatározó tudományos értékeihez.
Az akadémiai székek kipróbálása, köztéri-közösségi használata egyrészt ígéret arra, hogy kellő munkával és tehetséggel elérhető a belső közösséghez való tartozás, a maqyarság és az emberiség tudományon keresztül történő előrelépésének szolgálata. Másrészt e közösségi térben fizikai lehetőség van arra, hogy az Akadémia tagjai, a különböző tudományterületek képviselői találkozzanak bárki érdeklődővel, meséljenek nekik, beszélgessenek – anélkül, hogy az elmélyült belső munkát megzavarnák. Ha már kétszázadik évforduló, akkor kétszáz székkel, méltó emlékünnepet ülve, folyamatosan.
  |
  |
A székek mindenkit megszólítanak, használatra invitálnak. A 200 éves születésnapnak szóló darabszám egyszerű, magától értetődő gesztus, ami mégis kiemeli ezt az ünnepet. Az erős geometrikus kapcsolat a belakott burkolat és az Akadémia épülete között könnyen érezhető a városlakók, turistákat számára is, a szék történeti formája is ezt erősíti. Az akadémikusok számára ismerős már mindez odabentről, ebben az otthonos környezetben remélhetőleg tágulnak kommunikációs lehetőségeik, jó lesz odakint is beszélgetni.
A Díszterem burkolaton való megjelenése egy szóval magyarázható, könnyen közérthető. Oktatási felületként a tudomány hármas, illetve intézményként tizenegyes felosztása jelenik meg a körökben. Ez lehetőséget ad egyrészt reprezentációs helyzetekre, például a Magyar Tudomány Ünnepén való karakteres megjelenésre. Lehetőséget ad a tudományba való bevezetésre is, akár szabad előadások-beszélgetések, akár ide látogató osztályoknak órák megtartása keretén belül.
Az esernyőt tartó idegenvezetők pedig e rejtett rétegek elmesélésével könnyen személyessé tehetik bárki számára a találkozást az Akadémiával. A székek és térkijelölések kombinációi pedig elég szabadságot adnak a saját interpretációk kialakulására.
CAN Architects | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
