Több mint 1800 méter magasan, a Tahoe-tó déli részén épült fel ez a látványos kabinház.
A Mork-Ulnes Architects tervezésében készült a Staggered Cabin nevű, 130 négyzetméteres lakóépület, amely a hagyományos hegyi faházat a mai életmódnak megfelelően értelmezi újra. A Tahoe-tó déli részén, több mint 1800 méteres magasságban elhelyezkedő házat lejtős tető borítja, amely a enyhén lejtő telken lépcsőzetesen halad lefelé. South Lake Tahoe városa találkozik a Sierra Nevada-hegységgel a Heavenly síközpontnál. Az eredmény egy kompakt otthon, amely síeléssel megközelíthető, miközben szoros kapcsolatot teremt az erdős környezettel.
A projektet eredetileg egy ausztrál házaspár számára tervezték hétvégi síházként, akik a San Francisco-i öbölvidékre költöztek, de a két gyermekük születésével a család állandó lakóhelyévé vált. Az ügyfelek minimalista esztétikáját követve a kabinházat úgy tervezték, hogy a szerény alapterületen belül maximális legyen a funkcionalitás, így nyugodt környezetet teremtve a családi élethez, miközben finoman illeszkedik az alpesi tájba.
A kunyhó négy cédrusborítású térből áll, amelyek lépcsőzetesen rendeződnek a telek természetes lejtése mentén. Minden egyes, egyenes tetővel rendelkező teret kissé eltoltak, így védett udvarokat hozva létre, amelyek körülveszik a meglévő sziklákat, a magasra törő Jeffrey-fenyőket és egy napfényes tisztást. Ez a stratégia minimalizálta az ásási munkákat és megőrzi a telek természetes adottságait, miközben meghitt kültéri tereket hozott létre, amelyek kiterjesztik a család lakóterét.
A külső burkolat durván fűrészelt, sötétre pácolt nyugati vörös cédrusból készült, amely tökéletesen illeszkedik az erdő örökzöld árnyalataihoz és a viharvert fakéreghez. A tetőszerkezeteket fémtetők koronázzák, amelyek speciális hóvédővel vannak ellátva, amely a hótartást biztosítja a téli hónapokban a hőszigetelés és a biztonság érdekében. A Staggered Cabin szerény alapterületén három hálószoba, két fürdőszoba, egy tágas nappali, egy előszoba, egy mezzanine-szintű otthoni iroda, valamint egy egyautós garázs található, amelyben szintén van egy tároló mezzanine.
A ház terei egy központi nappali-étkező köré csoportosulnak, amelynek mindkét oldalán tolóüvegajtók vannak. A lépcsőzetesen elrendezett alaprajz lehetővé teszi, hogy a nappali összekötő pontként szolgáljon a három többi tér számára, és minimalizálja a folyosókat. A szobák a lejtő mentén úgy vannak elrendezve, hogy megőrizzék a magánszférát, miközben kapcsolatot teremtenek a különböző terek között.
A belső terek a házaspár, Casper és Lexie Mork-Ulnes közös munkáját tükrözik. Lexie alakította ki a projekt minimalista belső terét: egyedi kialakítású, sík elülső felületű, Douglas-fenyőből készült keretes szekrények, egyedi Douglas-fenyő rétegelt lemezből készült nyitott polcok és rejtett világítás nyugodt hátteret teremtenek a családi élethez. A lejtős tető lehetővé teszi a mezzanine-szintek kialakítását, amelyeket a család otthoni irodaként és játszóterületként használ. A douglasfenyő rétegelt lemez burkolat melegséget és vizuális folytonosságot biztosít az egész épületben, míg az egyedi gyártású bútorok, a rejtett tárolóhelyek és az integrált világítás tükrözik az ügyfelek letisztult egyszerűség iránti vonzódását.
A beépített elemek maximalizálják a hatékonyságot és az élményt: egy rejtett tárolóhellyel ellátott kanapé adja a nappali központi elemét, egy rétegelt lemezből készült létra vezet fel a dolgozószobaként használt galériára, a gyermekek hálószobájában található kis emeleten pedig mászófal és „faház” rejtekhely található.
A környezetvédelem a tervezés fő mozgatórugója volt. A keskeny alapterületek és a párosan elrendezett nyitható ablakok elősegítik a keresztáramlású szellőzést, míg a felső ablakok a természetes fényt mélyen beengedik a belső terekbe, csökkentve ezzel a mesterséges világítás iránti igényt. A magas és alacsony nyitható ablakok a nyári hónapokban passzív hűtést is lehetővé tesznek, míg a meredek tetőfelületek optimalizálják a napfény bejutását, és télen hatékonyan elvezetik a havat.
A hótartók segítik a hóréteg folyamatos megőrzését, amely szezonális szigetelésként szolgál, javítva ezzel a hőszigetelési tulajdonságokat. A csapadékvíz-gazdálkodás beépült a területbe: a lefolyó vizet elvezetik, megakadályozva ezzel a felszíni lefolyást a Tahoe-tó felé. A minimális keményburkolat megőrzi a természetes talajviszonyokat, a kivágott fákat pedig bútorokká alakították át, vagy a helyszínen hagyták, hogy lebomoljanak, összhangban a Tahoe-medence szigorú környezetvédelmi előírásaival.
A „Staggered Cabin” a Mork-Ulnes Architects munkásságának központi témáit tükrözi: a népi hagyományok újraértelmezését, a norvég és a kaliforniai kontextusok közötti párbeszédet, valamint az építészet és a természet közötti, a kézművességre alapuló kapcsolatot. A nyeregtetős formák egyaránt utalnak a skandináv faházakra és Tahoe alpesi népi építészetére, ugyanakkor a kompozíció kétségtelenül kortárs jellegű.
További képek és rajzok a cikk végén található galériában!
Forrás: Sajtóinformáció
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
