Az építőipar kihívásait elemezte a Magasépítés 2017 konferencia. 

Hazánkban 8 év alatt körülbelül 36 ezer szakképzett munkaerő tűnt el az építőiparból, a vállalatok döntő többsége hivatalosan 4 vagy annál kevesebb munkavállalót alkalmaz, míg az ágazati termelékenység az Európai Unión belül hazánkban a legalacsonyabbak között szerepel. A március 8-án megrendezett Magasépítés 2017 konferencián mintegy 450 regisztrált érdeklődő ismerhette meg a magasépítő-ipar aktuális problémáit illetve azok lehetséges megoldásait. A résztvevők szakmai előadások és a kerekasztal-beszélgetés segítségével átfogó képet kaptak a hazai építőipar teljesítőképességéről és eredményeiről, az ágazat jövőjét meghatározó változásokról.

Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szövetsége) és az MMK (Magyar Mérnöki Kamara) fővédnökségével rendezték meg a Magasépítés 2017 konferenciát a Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai új épületében. A rendezvény azzal a céllal jött létre - a Market, a KÉSZ, a STRABAG, a ZÁÉV, a Bau-Systeme 92, a Betonpartner, illetve a Ferrobeton támogatásával -, hogy a piaci szereplők között valós párbeszéd induljon el, illetve az érdeklődők hasznos információkat kapjanak az ágazatot érintő kérdések orvoslásához neves szakértők előadásai révén.

A prezentációk során a magyar építőipar meghatározó szereplői az elmúlt pár évben nagymértékben átalakult, magyar magasépítő-ipari szektor jellegzetességeit járták körül. A hét szakmai előadás alapján összefoglalva elmondható, hogy az ágazat legégetőbb problémái között a szakmunkások elvándorlása; az elavult technológiák használata; a folyamatosan emelkedő árak, a projektek irányításgondjai, valamint a partnerség hiánya szerepelnek. 2017-ben a kapacitás- valamint a munkaerőhiány jelenti az új beruházások, fejlesztések indításának és a meglévők befejezésének legnagyobb kihívását. Az építőiparban foglalkoztatottak száma Magyarországon jelenleg 272 ezer fő, míg a háromszor nagyobb területű Németországban majdnem tízszer annyian dolgoznak e területen. Itthon 2008 és 2016 között mintegy 36 ezerrel csökkent a munkavállalók száma, 12 ezren dolgoznak külföldön regisztráltan, ám a becslések szerint további 30 ezren nem regisztrált módon végeznek munkát más országokban.

Scheer Sándor, a Market vezérigazgatója kezdőelőadásában kiemelte annak fontosságát, hogy a nemzetközi, kifejezetten a nyugat-európai piac által diktált tendenciákat a lehetőségekhez mérten Magyarországnak is követnie kell, ez pedig a munkavállalók időbeosztását, fizetését, illetve munkakörülményeit is merőben érinti. A szakértő nyomatékosította továbbá, hogy az építőiparból jelenleg több mint 20-30.000 munkavállaló hiányzik, melynek pótlása elengedhetetlen az ágazat hatékonyságának növekedésében, ehhez pedig szükséges a külföldön dolgozó magyarok hazavonzása. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a magasépítő szektor nem 30-40%-os, hanem mindössze 5-8%-os árréssel dolgozik, ráadásul a megemelkedett árak ellenére képtelenség az építkezésen dolgozók fizetésemelését biztosítani, mivel a plusz árrést az anyagbeszállítók emelkedett árai felemésztik. Meglátása szerint jelenleg nincs együttműködés a piac szereplői közt, hiányzik a megfelelő kommunikáció és a rendszeres konzultáció, továbbá alacsony a projektmanagement cégek és a gyakorlati érzékkel rendelkező tervezők száma. Az előadás lezárásaként a Market vezérigazgatója kiemelte, hogy az iparág résztvevőinek változtatnia kell annak érdekében, hogy a szektor láthatóan fejlődjön. 

Forján Mátyás, a Schilling és Társai Kft. ügyvezető igazgatója szerint e tendencia visszafordítható lehet az ágazat érdekérvényesítési erejének folyamatos növelésével, reális munkadíjakkal és csökkenő közterhekkel, megfelelően képzett utánpótlással, a munkavállalók folyamatos képzésével, átképzésével és a munkakörülmények – öltözőszekrények, tisztálkodási lehetőségek és étkezési helyek – kialakításával, javításával. “Célirányos toborzást követően azokban a térségekben, ahol a jelenlegi nyilvántartás szerint felszabadítható lehet a munkaerő, lehetőséget látunk bizonyos részfeladatok  betanítására, melyekkel a jelenlegi kapacitáshiány csökkenne. A legfeljebb 6 hónapnyi betanítást követően szerződéses munkaviszony garantálná a befektetés megtérülését. Fontos megjegyezni, hogy ebben a folyamatban természetesen a szakképzési felügyeleti szervek közreműködése elengedhetetlen” – véli a szakértő.

Varga Mihály, a KÉSZ elnöke a transzparens árképzés kérdésköréről beszélt: „Általánosan jellemző a piacra, hogy a nagyobb szabású projekteknél előre kalkulált büdzsé elcsúszik, amikor a megvalósítás a tenderezés szakaszába ér. Jogos kérdés tehát, hogy mi befolyásolja egy projekt költségvetését. Az egyik legfontosabb tényező az élőmunka költsége. A szakembereket meg kell fizetni és tartani, mert ők a kulcsai a minőségi munkavégzésnek. Ezen felül nem mindegy a piac leterheltsége sem: vannak-e szabad kapacitások, elérhetőek-e a szükséges alapanyag mennyiségek. Az ajánlatkérési dokumentáció minősége alapvetően meghatározza, hogy milyen színvonalú vállalkozói ajánlatot fog kapni a megrendelő. A beruházók és a tervezők felelőssége, hogy a költségvetés kiírásokat kimondottan erre képzett szakemberek, kalkulátorok, mérnökök állítsák össze. Továbbá szükségszerűnek látjuk az ágazatra kidolgozott költségvetés készítő rendszer elkészítését és alkalmazását a jövőben.”

Kreinbacher József, az MHH vezérigazgatója előadásában összegezte mi szükséges egy-egy projekt eredményességéhez: „Az építmény, a projekt gondolatának megszületésétől a tervezés, a kiírás készítésére, a tendereztetésen a vállalkozásba adáson, a kivitelezésen át egészen az átadásig, a megrendelő és a beruházó szervesen együtt dolgozik az általa kiválasztott szakemberekkel. De kik ezek a tervezők, műszaki és munkavédelmi ellenőrök, szakreferensek? Az ő munkájuk, szakmai tudásuk, emberi hozzáállásuk hihetetlen mértékben felértékelődik és elengedhetetlen egy sikeres projekt megvalósításánál. Nagyon fontos a bizalom, az egymás iránt tanúsított kölcsönös tisztelet, ám ezen a téren van még mit javítanunk. Ez pedig a teljes ágazat sikeres működésének és jövőbeni versenyképességnek, valamint teljesítőképességnek a kulcsa.”

A konferencián elhangzott Gönczöl Péter, a STRABAG ügyvezető igazgatójának prezentációjában, hogy a termelési mutatók nemzetközi összehasonlítása alapján Magyarország alulmarad más európai országokhoz képest: a termelékenység hazánkban évente mindössze 79 ezer euró, míg például a szomszédos Szlovéniában 111 ezer, Ausztriában pedig 1 millió euró. A szakértők beszámolói szerint Magyarországon az építőipart kényszervállalkozások sora jellemzi, a 250 főt meghaladó foglalkoztatók száma az összes vállalat kevesebb, mint 0,02%-a, míg 4 vagy annál kevesebb főt 89,69%-uk foglalkoztat. A vállalkozásokra a gépesítés, az eszközök és segédeszközök hiánya jellemző, így a vezető technológiák bevezetése szinte lehetetlen.

Habár a magyar építőipari vállalkozások és a foglalkoztatottak Európa legkevésbé hatékony termelői, számos módszerrel javíthatóak a számok. A hatékonyság sokféleképpen növelhető, így például a szakértők javasolják, hogy a vállalatok a jövőben jól szervezett struktúrát alakítsanak ki, az erőforrásokat minél jobban koncentrálják, fordítsanak a gépesítésre. Amennyiben az építőipari cégeknek lehetőségük nyílik rá, alkalmazzanak iparosított technológiákat, minél inkább specializálódjanak egyfajta területre, valamint konzekvensen vezessék a projekteket.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre is sor került Peresztegi Imre (ZÁÉV), Szalados László (KÉSZ), Noah Steinberg (Wing), Gönczöl Péter (Strabag), Barsiné Pataky Etelka (MMK), Skardelli György (Közti) és Peterka Attila (WHB) részvételével. A kerekasztal tagjai válaszoltak a jelenlévők által feltett kérdésekre, valamint hangsúlyozták, hogy a felelős megrendelői magatartás nagymértékben hozzájárul a termelés növekedéséhez, ehhez pedig szükséges a megrendelők elképzeléseinek tudatos, a büdzséhez igazított, pontos megfogalmazása, a gyors és határozott döntési mechanizmus, valamint a tervezői kontroll megléte.

Összegezve elmondható, a magyar építőiparnak reális árakat szabva, kellő időráfordítással és minőséget képviselve számos lehetősége van a változásra, a kihívások leküzdésére. A Magasépítés 2017 pedig egy jó alapot nyújtott arra, hogy minden résztvevő levonja azon következtetéseket, melyek segítségével javulhat, fejlődhet az ágazat.

forrás: sajtóközlemény




Ha tetszett a cikk, és szeretne előfizetni magazinunkra, itt teheti meg.

Kapcsolódó

Nagy Csaba Prima Primissima díjas

Nagy Csaba Prima Primissima díjas

Magyar építészet és építőművészet kategóriában Nagy Csaba (Archikon) kapott elismerést. 

Zöld és hallgatóbarát campust kap a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara

Zöld és hallgatóbarát campust kap a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara

Letették a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar új oktatási épületszárnyának alapkövét, melyet a TSPC koncepciója alapján valósul meg.

Pályázat a hajdúszoboszlói csónakázó tó környezetalakítására

Pályázat a hajdúszoboszlói csónakázó tó környezetalakítására

A cél egy magas színvonalú tájépítészeti érték létrehozása.

Felhőkarcoló magyar módra és még díjnyertes is

Felhőkarcoló magyar módra és még díjnyertes is

Magyar sikerektől volt hangos az International Property Awards: a Group Dyer tervezte moszkvai felhőkarcolók is taroltak a díjátadón.

Őrmező szalagja villámgyorsan tekeredik

Őrmező szalagja villámgyorsan tekeredik

2100 tonna betonacél, 20000 köbméter beton, 1500 darab elemes homlokzat közel 40 méteren, 9 szinten - Budapest One

Hirdetés