Aleksander Czekaj multiexpozíciós fotográfiával készült ofszet nyomatai és élvilágított plexilapokra kasírozott fotói kerültek a Platán galéria falaira és terébe.

"Aleksander Czekaj személyében egy sokoldalú művészt ismertem meg, akinek alkotói módszerét a folyamatos kísérletezés jellemzi. Jelen esetben multiexpozíciós fotográfiával készült ofszet nyomatok és élvilágított plexilapokra kasírozott fotók kerültek a Platán galéria falaira és terébe. A multiexpozíciós technika lényege, hogy egy képkockára több képet is készít a fotós. Ahogy a több kép egymást fedi, különleges, szürreális világ, többrétegű fénykép jön létre. A technika nem csak lehetővé teszi egy tárgy több oldalról történő bemutatását, de azt is eléri, hogy a nézőben a mozgás benyomását keltse.

Aleksandernek az épületek több síkú bemutatásán túl ez a mozgás ad lehetőséget arra, hogy az idő, mint láthatatlan tényező megjelenhessen a képeken. Ez tereli át a nézőt a metafizikai, érzékszervekkel fel nem fogható síkra. A kiállításon főként Varsó fontos történelmi helyszíneiből láthatunk egy válogatást. Úgy mint: Az ismeretlen katona sírja, Az elnöki palota, III. Zsigmond király oszlopa az óváros főterén, vagy a Varsói Művészeti Akadémia melynek falán emléktábla jelzi a lengyel szolidaritást az 56-os események idején. A helyszínek történelmi jelentősége mellett azonban az alkotó személyes érzései és élményei szolgáltak a képek alapjául.

Az általam most megemlített három épület az Alekszander által hétköznap megtett útvonal részeit jelölik. A falakon feltűnnek ismerős budapesti helyszínek, melyek kiválasztásakor inkább a benyomások és a formák domináltak. A térbe belógatott fotókon olyan szobor részleteket látunk, amelyeknek jelenléte a tereken sétálva fel sem tűnik, elvesznek a környezetben. Láthatóvá teszi ezeket a munkákat, és azzal, hogy fóliára kerültek megfosztja őket az anyaguktól. A kiállítás a Város metafizikája címet viseli, ami fizikai valóján túlmutató megközelítése a városnak. Beszélgetésünk alapján én az alkotó személyes tapasztalatira helyezném a hangsúlyt. Amelyekben a tér kulcsfontosságú. „Edward William Soja amerikai geográfus Thirdspace című könyvében és tanulmányaiban a térbeliség három szemléleti módját különbözteti meg. E sajátos nézőpontok a következők: a tér ahogyan azt érzékeljük (első tér: Firstspace), a tér ahogyan arról gondolkodunk (második tér: Secondspace), illetve a tér, ahogyan azt megéljük, használjuk (Thirdspace). Soja megélt tere folyamatos változásban van. Egyesíti az első és második tér nézőpontjait, a harmadik tér egyszerre valóságos és elképzelt. A személyes élményeink emlékeink, a történelem rétegei mellett magában foglalja ott érezhető illatokat, fényviszonyokat, hangokat és hangulatokat is. A tér megélése többet jelent a lépésről lépésre változó perspektívák sorozatánál.

Az az a megélt tér az „itt és most” az adott pillanatban a szubjektum-egyén számára megtapasztalható valóság.” (1.) Úgy gondolom ez az utolsó, a megélt tér az, ami megjelenik a munkákon. Az emlékmű és a tér a történelmi emlékek és megemlékezések helye mellett a helyiek fontos találkozási pontjává lényegül, A királyi palota parkból kulturális, pihenő hely lesz, a modern felhőkarcolók, mint az új idők emlékművei jelennek meg. Az épületek körül minden változik, minden mozgásban van – az épületek emlékeznek és emlékeztetnek, folytonosságot visznek a változásba. A képeket nézve az épületek azonosíthatók, felismerhetők, mégis olyan elmosódottak mint az emlékek. Felmerül a kérdés, hogyan is emlékszünk vissza ezekre a jól ismert helyekre, mi teszi egyedivé ezeket? A képeken a terek soha nem látható valóságával találkozunk. A környezet beleépül a térelemekbe összemosódva azokkal, azonban a markáns részek még fontosabbá, hangsúlyosabbá válnak. A tér leképezésének ez a módja a nézőt is arra készteti, hogy a saját emlékeit összevesse a képekkel. Ez a kiállítás egyfajta személyes budapesti és varsói napló, amiben az emlékek keverednek a személyes benyomásokkal."

// Dobó Bianka megnyitó beszéde //
(1.) Berki Márton, A térbeliség trialektikája, Tér és Társadalom: 2015, 29.évf. 2.sz.

forrás: sajtóközlemény




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Életre kelnek Frank Lloyd Wright meg nem valósult tervei

Életre kelnek Frank Lloyd Wright meg nem valósult tervei

Egy spanyol építész valósághű fotókat készít a klasszikus építész tervei alapján. 

Geometria a magasból: gyönyörű fotókon Barcelona

Geometria a magasból: gyönyörű fotókon Barcelona

Mogyorósy Márton drónfotói új perspektívából mutatják meg nekünk Barcelonát. 

Így épült a Telekom Székház: fotókon mutatjuk az építést

Így épült a Telekom Székház: fotókon mutatjuk az építést

A Telekom Székház építésének mozzanatai. Molnár Péter fotósorozata. 

Hirdetés