Közösségi átjáró – Újratervezett lakhatás és co-place

Jakab Kincső, a Debreceni Egyetem hallgatójának diplomamunkáját a tervező leírásával mutatjuk be.

• Olvasási idő: …

Hirdetés

Bevezető

A szakdolgozatomban a közösségi lakhatással foglalkoztam, így onnan a közösség és lakhatás fogalmakat hoztam át a tervezési programba, illetve az Illyés Anikó kolléganőmmel közösen készített tömbrehabilitáció jelenik még meg, mint fő téma. Mind a saját épületem, mind a tömbrehabilitáció esetében fontos szempont volt az élhetőségi viszonyok feljavítása a Piac-Miklós-Vásáry István-Iskola utcai tömbben, mivel a jelenlegi állapot sem urbanisztikai, sem társadalmi szempontból nézve nem ideális. A belváros kiüresedésének következménye, hogy a fiatalok elköltöznek erről a területről, az itt lakó generáció lassan elöregedik, az épületállomány fokozatosan romlik. Erre válaszként egy olyan élhető környezetet akarunk kialakítani, ami (újra) bevonzza a fiatalokat, fiatal családosokat a belvárosba, családbarát környezetet és többféle lakhatási és közösségi szolgáltatást biztosít. A diplomatervem ezt a célt a Közösségi Átjáróra keresztelt közös tömbrehabilitációs projekten belül Újratervezett lakhatás és co-place formájában igyekszik megvalósítani.

Helyszín

A tervezési helyszín a korábban említett tömbön belül a Piac utca 75. szám alatti, hosszanti fekvésű telek, több meglévő épülettel. Jelenleg a Piac utca felőli műemléki épület átjáróján keresztül közelíthető meg. A kétemeletes lakóház földszintjén az üzletsoros jelleg dominál, míg az első és második emelet lakószint. Az épületben jelenleg az emeleteken is üzemelnek különböző szolgáltatások, így a lakó- és szolgáltatási funkciók keveredése figyelhető meg. A koncepcióm fontos része, hogy az emeleti szinteken visszaállítsam a lakófunkciót, így ezek a szolgáltatási egységek részben kikerülnek a meglévő épületből. Ezen kívül a telken álló, építészeti értéket nem képviselő épületek elbontásra kerülnek. A keskeny telket közrefogó épületek között kialakul egy feszes téri helyzet, a területnek emiatt van egy erős sikátor jellege, ami fontos eleme a beépítési koncepciómnak. A telek enyhe szögtörése miatt nem tárul fel elsőre a tömbbelső, arra késztetve a járókelőt, hogy felfedezze a teret.

Beépítési koncepció

A tömb vizsgálatát követő, szükséges bontások utáni megmaradó állapotból kiindulva alakítottam a koncepciómat, ahol a telek eredeti hangulatát és karakterét szerettem volna visszaállítani. A telek két hosszoldalán egy-egy hosszanti épülettömböt helyeztem el, a meglévő beépítés jellegére reflektálva és a szomszédos épületek geometriájához igazodva. A telek végére került a korábbi szolgáltatás épület helyére egy új tömeg, ami az új tömbbeépítéssel együtt kirajzol egy városi térfalat. A tömegeket összekötöttem egy átjáró-híddal és egyben elemeltem az utcaszinttől, biztosítva a szabad átjárást. A tömbrehabilitáció keretén belül tervezett épülettömegekkel együtt-dolgozva alakítottam a beépítést, így a telek és a tömb is átjárhatóvá válik minden oldalról.

Funkcionálisan a következők szerint alakul a beépítés: a meglévő épülethez csatlakozik a közösségi épület, hozzá kapcsolódik a szolgáltatási blokk, az új lakótömb és az épületek között kialakul egy fedett-nyitott városi tér, ami különböző rendezvények, „pop-up” piacok befogadására alkalmas.

Meglévő épület

A meglévő épületben a komfortosítás érdekében belső alaprajzi átalakításokat végeztem. Az alaprajzot a meglévő tartószerkezeti falak meghagyásával kitisztítottam, majd újraszerveztem a funkciókat. A földszinten a Piac utca felől megmaradt az üzletsoros jelleg, valamint kialakítottam egy co-working irodateret a belső udvarból nyílóan, ami a közelben lakók számára használható. Az emeleteken a meglévő hat, kevésbé komfortos lakás helyett ötöt alakítok ki, változó alapterülettel. Az akadálymentesítés érdekében az épület lifttel egészül ki.

Közösségi épület

Az épület három fő szintből áll: földszint, emelet és tetőtér - részben alápincézve, ahol kiszolgáló funkciók kaptak helyet. Magját a nappal kávézó-bisztróként, este pubként működő, rendezvénytérrel kiegészült kétszintes tér alkotja. A fogyasztótér az utcaszinten és az emeleten is kinyúlik a városi térbe, így a külső és belső terek határa elmosódik.

A földszint a megérkezés és a kiszolgálás fő tere, itt kapott helyet a konyhatechnológia, valamint innen érhető el a -1. szint és az emelet. A belső tér hangulatát a látszóbeton falak, meleg tónusú fa felületek és a látszó álmennyezeti elemek adják. A hely egyszerre lehetőséget ad társasestekre, kvízestekre, a lépcső melletti nyitott szekrénysor a szükséges eszközök tárolására szolgál. A telek hátsó részén a multifunkciós városi tér található, amely pop-up piacoknak és kisebb rendezvényeknek ad helyet.

Az emeleten a fogyasztótér rugalmas bútorozása változatos használatot tesz lehetővé: kvízestek, előadások, kisebb rendezvények befogadására alkalmas. Emellett a korábban meglévő épületben működő, Alkotásutca művészeti iskola kapott műtermet, a meglévő épület lépcsőházából megközelíthetően. A szolgáltatási blokkban immár egy szervezettebb rendszerben érhetőek el a telken működő szolgáltatási egységek.

A tetőszint közösségi kertként és tetőtérként működik, megközelítése a meglévő lépcsőházból történik. A magaságyásokat a lakók gondozzák, akik állandó hozzáféréssel rendelkeznek a térhez. A mozgatható bútorok rugalmas használatot biztosítanak, például táncestekhez vagy szabadtéri filmvetítésekhez, amelyek idejére a tér a tágabb lakóközösség számára is nyitott. A zöld tetőkert a belvárosban is nyugodt kikapcsolódást kínál, miközben vizuális kapcsolatot teremt az új lakótömbbel, melyet a következőkben mutatok be.

Lakótömb

A földszinten közösségi és kiszolgáló funkciók kaptak helyet, melyek egyrészt a szűkebb lakóközösséget szolgálják, a bérelhető műhely és a közösségi szabadidőtér viszont a tágabb városi közösség számára is elérhető – ezt a jelleget erősítik a földszinti nagyméretű megnyitások. A lakószintek a függőleges közlekedőrendszeren keresztül közelíthetők meg, külön bejárattal.

A három lakószinten három típusú lakást alakítottam ki: kis, közepes és nagy alapterületűt, melyek a közlekedőmagból nyíló fedett-nyitott függőfolyosóról közelíthetők meg. A termikus burok a lakótömbök szintjén valósul meg, a közlekedőrendszer pedig temperált térként működik. A lépcsőház találkozási pontként is szolgál, ahol a lakók beszélgethetnek, könyveket vagy használati tárgyakat cserélhetnek. A lakások kétféle elrendezést tesznek lehetővé: a nagyobbaknál egy összefüggő nappali–konyha–étkező tér áll a középpontban, amelyből leválasztható egy második szoba, míg a kis lakás egyedi bútorozást kapott. A belső terekben a világos és sötétebb tónusú faburkolatok dominálnak.

Szerkezet - Homlokzat

Szerkezetileg az épületek azonos kialakításúak. A homlokzati falak maghőszigetelt szerkezetből készülnek, a külső vasbeton kéreg pigmentált felületet kap, de egyes terekben a belső, tartószerkezeti fal is azonos felületű. Az alacsony attika kialakításnak köszönhetően a pigmentált beton felület tovább fut a tetőre, a tető rétegrend felső „burkolatát” beton lapok adják.

Az épület homlokzati színvilág és felület keresésének kapcsán felmérést készítettem a tömb többi épületéről: a homlokzatokon túlnyomórészt a sárga különböző árnyalatai fedezhetők fel, vakolt vagy burkolt változatban. Ebből merítkezve az épületem kortárs átértelmezésben látszó pigmentált betonfelületet kapott, amiben a sárga pigment és a beton szürkeségének váltakozása reflektál a vakolt homlokzatok változó színárnyalataira, egyben egy időtálló felületet képez. A homlokzati osztást így a monolit építési technológia adta zsaluzási osztás képezi, a nagyméretű üvegfelületekkel tagolva alakul ki a homlokzatok ritmusa.

Az egységes anyaghasználat összefogja a különböző funkciójú épülettömböket, így végeredményben egységes építészeti összkép alakul ki.

Közösségi átjáró – Tömbrehabilitáció (Jakab Kincső és Illyés Anikó közös projektje)

„Minél tágabb teret ölel át a kommunikáció, minél többen vesznek részt benne, annál nagyobb szükség van sok, könnyen hozzáférhető, állandó központra, ahol személyes kapcsolatok jönnek létre, és gyakori találkozásokra kerülhet sor minden társadalmi szinten.” (Lewis Mumford, 1961)

Ez a ma is aktuális megállapítás egyfajta kiindulási alap volt számunkra.

Európai viszonylatban igaz, hogy a történeti főutca és a mellette lévő rehabilitált tömb kapcsolata egymást erősítő módon van jelen, mely a telekszerkezeti örökség átalakulásában is megmutatkozhat. A háború utáni beavatkozások is rehabilitációk voltak: Debrecenben a Barna utca, Jászai Mari tér környezetében épült lakótelepek is így jöttek létre. Ezeket értékközvetítőként értelmezhetjük, mivel konzerválják a lakókörnyezetet. Debrecen észak-déli tengelyének szerepét és jelenlegi kialakítását vizsgálva jutottunk el a tervezési helyszínhez.

A Piac – Miklós – Iskola – Török Bálint – Vásáry István utcák által közrezárt tömb jelenlegi állapota, alulhasználtsága arra vezetett, hogy összefogjunk, és egy átfogó koncepció szülessen a belvárosi lakókörnyezet javítására és a tömbbelső átértelmezésére. A célunk átjárhatóvá tenni a tömböt, valamint új térértelmezéssel és beépítéssel újra bevonzani a fiatal lakóközösséget. Városszerkezeti kontextusba helyezve egy Piac utcával párhuzamos gyalogos tengelyre fűznénk fel a tömböt, kiterjesztve a gyalogos zónát a Hal közig. A megnyitásra a jogszabályi keretek nem adnak lehetőséget, ezért a telekosztástól felszabadítanánk a tömböt.

A tömbbelső jelenlegi állapotából hiányzik egy értelmezhető térstruktúra, és a városi hangulat, nyitottság. Szétszórtan valósul meg a parkolás – belvárosi tömbhöz képest aránytalanul nagy az autók által elfoglalt terület. Emellett a Piac utca felőli területeken a gépjármű behajtás a gyalogosok által használt sétányon és átjárókon keresztül történik. A problémát egy mélygarázs koncepcióval oldjuk fel, ahol a parkolás szervezett módon, a térfelszín alatt történik, az Iskola utca felől behajtási lehetőséggel, kihasználva a nyugati irányú tereplejtést. Ezáltal feloldódik a Piac utcai gyalogos-gépjármű közlekedés keveredése, valamint így a térfelszín felett lehetőség nyílik egy városi tér és park kialakítására.

A tömb jelenlegi épületállományából az építészeti értéket nem képviselő, funkcionálisan sem jelentős épületek bontásra kerülnek, és a meglévő épületekhez csatlakozva beépítjük a tömböt, saját identitást adva ennek a területnek. A tengely fő iránya észak-déli, de kelet és nyugat felől is rácsatlakoznak sétányok. Ezen közlekedési útvonalak áramlására szervezzük a zöldfelületi koncepciót, melynek teresedései időtöltésre alkalmas funkcióknak (pl. játszótér, szabadidőtér, közösségi kert) adnak helyet, a növényzet pedig hozzájárul a városi hőszigetek megelőzéséhez. A rehabilitáció két kiemelt épülete egy diákkollektívát és egy alternatív lakóközösséget szolgál ki. A többi, tervezett tömegbe pedig olyan funkciók kerülnek, amik egyrészt hiánypótlóak, másrészt a belvárosi élethez kapcsolódnak és növelik az élhetőségi viszonyokat.

Építész konzulens: Kovács Péter DLA

További rajzok és tervek a cikk végén található galériában!