Horváth Norbert Péter (Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar) BA diplomamunkája.

Hirdetés

Rendszerelvű köztéri szolgáltatásokról készített diplomamunkát Horváth Norbert Péter a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karán, Alkalmazott Művészeti Intézet, Építőművész szakán. Hogy kevésbé legyünk talányosak, Horváth nyilvános illemhelyeket és rekreációs egységeket tervezett. A diplomamunkát a hallgató leírásával közöljük.

Horváth Norbert Péter látványterve

Magyarországon általános helyzet, hogy a települések nyilvános illemhely hálózatai – amennyiben egyáltalán létezik ilyen – nem megfelelőek, a rekreációs tevékenységek támogatása nem fedi le a legtöbb igényt. Ezzel kapcsolatban pedig a leggyakoribb a fedett, időjárás elleni védelmet nyújtó építmények, közvécék hiánya, rossz eloszlása. Érdemes ezzel foglalkozni, az építészet pedig kiváló eszköz a társas érintkezés helyeinek megreformálására, a szociális hiányosságok és társadalmi szakadékok enyhítésére.

A témaválasztás fő oka a téma szociális jellege, az építészet, mint megoldás, vagy a megoldás részeként való alkalmazása volt.

További, a tervezéssel kapcsolatos motiváció pedig a plasztika, a szerkezeti játék, az anyagok szépségének önmagában, vagy „végteleníthető” formában való értelmezhetősége volt, valamint a nem túlmagyarázott funkciók; a „birtokbavétel”, a „belakás” lehetőségét szabadon hagyva a látogató, a felhasználó előtt.

A szociális alapvetést figyelembe véve terveztem továbbá egy szabadidős tevékenységeket támogató, a meglévő nyilvános illemhelyrendszert bővítő hálózatot, négy különböző helyszínre Sopron belvárosába, és az ahhoz kapcsolódó külvárosi területekre, ahova a város lakossága és a turisták gyakran járnak kikapcsolódni, és oda, ahol a gyalogos és kerékpáros forgalom miatt indokolt lehetne.

Vezérszint, helyiséglista: 1. wc modul (balról az első egység), 2a: kiülő modul ivókúttal (balról a második egység), 2b: kiülő modul (balról a harmadik és negyedik egység)

A négy soproni helyszínben közös, hogy zöldterületek, valamint a telepítéshez szükséges módon teljesen sík, vagy egy méternél nagyobb szintkülönbséggel nem rendelkeznek a kijelölt területen belül. A Lövérekben rekreációs céllal kiépített túraútvonalak jók, szakszerűen karbantartottak, a szabadidős tevékenységeket támogató tárgyi ellátottság szintén. A város ellentétes oldalán elterülő, vagy elszórtan elhelyezkedő szabad területek viszont már kevésbé.

Mivel nem lehet megoldani, hogy minden esetben egy egész várost átszelő utazás végén kerüljünk olyan közegbe, ahol a szabadban kipihenhetjük a munka fáradalmait – továbbá a turisták tömegeinek jelenlétével sem szabad egy erdei környezetet túlterhelni –, a további zónák kiépítése vagy fejlesztése indokolt lehet.

A formakeresés közben értem el egy olyan megoldáshoz, amivel a város középkori hagyatéka, a többszörösen átépített gótikus alapok – melyek a fő útvonalak és épületalapok meghatározói –, a gótikus templomok sajátosságai, a pillér- és oszlopkötegek, a csúcsívek, a tesszalációs elvek arányrendszere segítséget nyújtott gondolataim leképzéséhez. Mindezt nem historizáló módon, hanem az alapvető szabályszerűségek útján, a várossal alkotott egység nevében. A környezethez való idomulás szempontjából pedig a növényzettel való esztétikai együttműködés is fontos volt. A kialakult, természetes erdő képe párosítva az „épített, emberi erdő” részben áttetsző megjelenésével; mint egy gomba vagy növénytársulás a fák alatt.

Telepítési elv

Alaprajzok, robbantott ábra

A különböző helyszínek adottságaihoz, telekformájához, a meglévő növényzethez való idomíthatóságával a környezeti beavatkozások minimalizálására törekedtem. Formavilágával ismerős, mégsem szokványos képet szerettem volna a városképbe integrálni.

A wc alaprajzaKiülő, alaprajz

A közvécé funkciót – kapszulaszerű egységként – használtam kiindulópontként. Ennek méreteit az ergonómiai szabályok akadálymentes kialakításra vonatkozó méretei alapján alakítottam ki. A kerekesszékes biztos fordulás, a kapaszkodók megfelelő helyzete, a tervezést megelőző lakossági felmérésből kiragadott igények, tárgyi ellátottság mellett.

A szerkezet négy előszerelt elemből áll. Ez a technika az illesztések, különböző rétegkapcsolatok pontos kialakítását, az elemek közúti szállíthatóságát segítik. Az egységek egymáshoz való illesztése a középpontból négy irányba kinyúló kar végpontjainál történik.

Témavezető konzulens: Botzheim Bálint
Szakkonzulens: Fülöp István

 

A nagyobb képekért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Origami és tervezőművészet

Workshop a Soproni Egyetemen

Nyilvános illemhelyek és rekreációs egységek Sopronban

Horváth Norbert Péter (Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar) BA diplomamunkája.

Építész Kipak a soproni AMI P’Arton

Lezajlott a Soproni Egyetem alkalmazott művészeti képzésein tanuló hallgatók egyhetes félévzáró kiállítása és beszámolója.

Hirdetés