Horváth Norbert Péter (Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar) BA diplomamunkája.

Rendszerelvű köztéri szolgáltatásokról készített diplomamunkát Horváth Norbert PéterSoproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karán, Alkalmazott Művészeti Intézet, Építőművész szakán. Hogy kevésbé legyünk talányosak, Horváth nyilvános illemhelyeket és rekreációs egységeket tervezett. A diplomamunkát a hallgató leírásával közöljük.

Horváth Norbert Péter látványterve

Magyarországon általános helyzet, hogy a települések nyilvános illemhely hálózatai – amennyiben egyáltalán létezik ilyen – nem megfelelőek, a rekreációs tevékenységek támogatása nem fedi le a legtöbb igényt. Ezzel kapcsolatban pedig a leggyakoribb a fedett, időjárás elleni védelmet nyújtó építmények, közvécék hiánya, rossz eloszlása. Érdemes ezzel foglalkozni, az építészet pedig kiváló eszköz a társas érintkezés helyeinek megreformálására, a szociális hiányosságok és társadalmi szakadékok enyhítésére.

A témaválasztás fő oka a téma szociális jellege, az építészet, mint megoldás, vagy a megoldás részeként való alkalmazása volt.

További, a tervezéssel kapcsolatos motiváció pedig a plasztika, a szerkezeti játék, az anyagok szépségének önmagában, vagy „végteleníthető” formában való értelmezhetősége volt, valamint a nem túlmagyarázott funkciók; a „birtokbavétel”, a „belakás” lehetőségét szabadon hagyva a látogató, a felhasználó előtt.

A szociális alapvetést figyelembe véve terveztem továbbá egy szabadidős tevékenységeket támogató, a meglévő nyilvános illemhelyrendszert bővítő hálózatot, négy különböző helyszínre Sopron belvárosába, és az ahhoz kapcsolódó külvárosi területekre, ahova a város lakossága és a turisták gyakran járnak kikapcsolódni, és oda, ahol a gyalogos és kerékpáros forgalom miatt indokolt lehetne.

Vezérszint, helyiséglista: 1. wc modul (balról az első egység), 2a: kiülő modul ivókúttal (balról a második egység), 2b: kiülő modul (balról a harmadik és negyedik egység)

A négy soproni helyszínben közös, hogy zöldterületek, valamint a telepítéshez szükséges módon teljesen sík, vagy egy méternél nagyobb szintkülönbséggel nem rendelkeznek a kijelölt területen belül. A Lövérekben rekreációs céllal kiépített túraútvonalak jók, szakszerűen karbantartottak, a szabadidős tevékenységeket támogató tárgyi ellátottság szintén. A város ellentétes oldalán elterülő, vagy elszórtan elhelyezkedő szabad területek viszont már kevésbé.

Mivel nem lehet megoldani, hogy minden esetben egy egész várost átszelő utazás végén kerüljünk olyan közegbe, ahol a szabadban kipihenhetjük a munka fáradalmait – továbbá a turisták tömegeinek jelenlétével sem szabad egy erdei környezetet túlterhelni –, a további zónák kiépítése vagy fejlesztése indokolt lehet.

A formakeresés közben értem el egy olyan megoldáshoz, amivel a város középkori hagyatéka, a többszörösen átépített gótikus alapok – melyek a fő útvonalak és épületalapok meghatározói –, a gótikus templomok sajátosságai, a pillér- és oszlopkötegek, a csúcsívek, a tesszalációs elvek arányrendszere segítséget nyújtott gondolataim leképzéséhez. Mindezt nem historizáló módon, hanem az alapvető szabályszerűségek útján, a várossal alkotott egység nevében. A környezethez való idomulás szempontjából pedig a növényzettel való esztétikai együttműködés is fontos volt. A kialakult, természetes erdő képe párosítva az „épített, emberi erdő” részben áttetsző megjelenésével; mint egy gomba vagy növénytársulás a fák alatt.

Telepítési elv

Alaprajzok, robbantott ábra

A különböző helyszínek adottságaihoz, telekformájához, a meglévő növényzethez való idomíthatóságával a környezeti beavatkozások minimalizálására törekedtem. Formavilágával ismerős, mégsem szokványos képet szerettem volna a városképbe integrálni.

A wc alaprajzaKiülő, alaprajz

A közvécé funkciót – kapszulaszerű egységként – használtam kiindulópontként. Ennek méreteit az ergonómiai szabályok akadálymentes kialakításra vonatkozó méretei alapján alakítottam ki. A kerekesszékes biztos fordulás, a kapaszkodók megfelelő helyzete, a tervezést megelőző lakossági felmérésből kiragadott igények, tárgyi ellátottság mellett.

A szerkezet négy előszerelt elemből áll. Ez a technika az illesztések, különböző rétegkapcsolatok pontos kialakítását, az elemek közúti szállíthatóságát segítik. Az egységek egymáshoz való illesztése a középpontból négy irányba kinyúló kar végpontjainál történik.

Témavezető konzulens: Botzheim Bálint
Szakkonzulens: Fülöp István

 

A nagyobb képekért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Origami és tervezőművészet

Origami és tervezőművészet

Workshop a Soproni Egyetemen

Nyilvános illemhelyek és rekreációs egységek Sopronban

Nyilvános illemhelyek és rekreációs egységek Sopronban

Horváth Norbert Péter (Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar) BA diplomamunkája.

Építész Kipak a soproni AMI P’Arton

Építész Kipak a soproni AMI P’Arton

Lezajlott a Soproni Egyetem alkalmazott művészeti képzésein tanuló hallgatók egyhetes félévzáró kiállítása és beszámolója.

Hirdetés