Cikkünk a 206-os, 2026/2-es lapszámunkból közöljük.
A modern örökség megújításának egyik legnagyobb kihívása a használaton kívüli épületek új funkciójának megtalálása. Az adaptív újrahasznosítás fogalma az elmúlt években jelent meg a nemzetközi és a hazai szakmai köztudatban; a módszerrel arra keresik a választ, hogyan lehet a meglévő épített struktúrák adottságait az új funkcionális igényekkel összhangba hozni. A frissen formálódó szemléletmód kétélű eszközt ad a tervezők kezébe: egyrészt a meglévő épületállomány flexibilitását, másrészt az új funkciók adaptálását is szükségessé teszi.
Balatonfüred központjában, a 71-es út körforgalma mellett évek óta üresen állt az egykori benzinkút. Az egyedi kialakítású épület megformálása még a motorizáció kezdeteiről tanúskodik, a harmincas évek végére tehető építési ideje a Balaton körüli műút kiépülésével esik egyidőbe. A csomópont és a dombhát közé szorulva, a városszövet zárványszerű helyzetében szinte érintetlen állapotban konzerválódott a ház az évtizedek során. A karakteres íves előtető alatt egykor töltőállomás, a látványos portálok mögött üzlet működött, az emeleten pedig szolgálati lakás kapott helyet. Eredeti funkcióját a benzinkutak technológiai fejlődésével már régen elvesztette, az utóbbi időben kereskedelmi szolgáltatásoknak és szolgálati lakásoknak adott otthont.

Az elmúlt években azonban már többször felmerült az épület bontása, de építészettörténeti értéke miatt a városban mozgalom szerveződött megmentésére. Egyrészt ipartörténeti szempontból is kiemelkedő értéket jelent a közel eredeti formában megmaradt töltőállomás, másrészt az épület a város múltjának is jelentős emléke. Felmerült a skanzenben történő megőrzés lehetősége is, ami az „átszállítás” miatt az épület részekre bontásával járt volna. A szakszerű megőrzés egyfelől lehetőséget adott volna az ipartörténeti érték megmentésére, de a környezetváltozás a hely és az épület eltűnését eredményezte volna.
Végül azonban szerencsés fordulatot vett az üresen álló épület története, és az újonnan megalakult Balatoni Főépítészség székhelyeként a felújítás mellett döntöttek. A döntésben fontos szerepet játszott az épület egykori tervezőjének, Káldy Ferencnek (1905-1987) az emléke. Az élete jelentős részét Arácson töltő tervező meghatározó szerepet vállalt Balatonfüred 20. századi történetében, számos lakóépület és nyaraló mellett kiemelkedő középületek is fűződnek a nevéhez. Munkásságával jelentősen hozzájárult Füred rendezett településképéhez, azonban a középületei közül ma már csak kevés lelhető fel. Épp ezért az 1938-39-ben tervezett töltőállomás megújításával az építész életművének is emléket állítottak.

Az átalakított épületben a Balaton főépítészének, Lengl Zoltánnak hivatala lelt új otthonra. Az elmúlt évben újjászervezett intézményt a tóparti építkezések felügyeletére és a táj védelmére hozták létre. Elődje az 1957-ben megalapított Balatoni Főépítészség volt, amelynek vezetésére Farkas Tibort kérték fel. Az ő nevéhez fűződik az 1958‑as Balatonkörnyéki Regionális Terv elkészítése is, amely a balatoni modern építészet keretét adta, és 1965-ben elnyerte az UIA Abercrombie-díját. A Főépítészség ugyanakkor ebben az időben még Budapesten működött, miközben Farkas Tibor heti menetrend szerint személyesen járta végig a településeket és a kirendeltségeket. Balatonfüreden Káldy Ferenccel is személyes, baráti kapcsolatban volt, amelyről levelezésük is tanúskodik.
Káldy épülete ma is a település legforgalmasabb pontján, az északi part főútvonala és az Ófalut a fürdőteleppel összekötő tengely metszéspontjában áll. A minden átutazó számára jól látható hely ideális egy új, regionális hivatal számára. A 71-es út csomópontja és környezete az elmúlt években a város fejlődését követve fokozatosan megújult. A kereszteződést körforgalommá alakították át, új térfalakat adó tömbök épültek fel körülötte, miközben a szemközti Füred Áruház még eredeti állapotában áll. A töltőállomás mögött felépült az új Balatonfüred Kongresszusi Központ és a parkolóház, ami a helyszín központi szerepét tovább erősítette. Az egykori töltőállomás szintben is elvált az országos főúttól, az előtere már nem közelíthető meg autókkal, a fedett tér csak a Főépítészség látogatóinak fogadását szolgálja.

A töltőállomás felújítására a Deichler Jakab Stúdió kapott megbízást. A tervezők számára a térstruktúra és a szerkezetek elavult állapota egyaránt kihívást jelentett, ezért az általuk megfogalmazott adaptív újrahasznosítás szemléletével egyensúlyt kerestek a szerkezeti megújítás és az építészeti karakter megőrzése közt. Örökségvédelmi szempontból figyelembe kellett venni, hogy a csomópont felőli három homlokzat időközben helyi védettséget kapott, a hátsó támfal felőli homlokzat azonban átalakítható volt. A belső, széttagolt térstruktúrát több helyen is racionalizálni kellett, miközben a függőleges közlekedési rendszert is át kellett alakítani, mivel az a korábbi állapotában balesetveszélyes volt.
A lépcső végül a hátsó oldali homlokzatra került, ami felszabadította a belső téralakítás korábbi kötöttségét. A földszinti térben a főépítészi és főtájépítészi vezetők irodái, a titkárság és a hozzá kapcsolódó teakonyha, valamint egy nagy tervtanácsi tárgyaló és előtér is helyet kapott, ami lehetővé teszi az ügyfelek fogadását és eseményhelyszínként is hasznosulhat. Középen, a hátsó falhoz tapadó lépcsőkar elé egy faburkolatos kiszolgáló tömb került, ami a mosdókat rejti, miközben külső felületeivel a közönségforgalmi helyiségek technikai kiszolgálását segíti. Az emeleten irodai helyiségeket, teraszt és vendégszobát alakítottak ki.

A homlokzati felújításnál az eredeti tervdokumentációban szereplő nyílásarányok kialakítására törekedtek. Az épület történetéről kevés korabeli fénykép áll rendelkezésre, így nehéz rekonstruálni a korábbi állapotokat. A tervezők számára a tervező lánya, Káldy Mária által rendelkezésre bocsátott eredeti kivitelezési tervek jelentették a kiindulást. A nagyvonalú portálnyílások szerkezetei mára elavultak és nem feleltek meg a követelmenyéknek, ezért a műemléki felújításoknál már ismert, korszerű, vékonyprofilú szerkezetekkel újították meg a belső tér életét az utca felé is kivetítő, nagyméretű üvegfelületeket. A főhomlokzaton az emeleti ablaksáv korábbi kialakítása mellékhelyiségek bevilágítására szolgált, de a felújítást követően az utca felé irodai tereket helyeztek el. Az eredeti tervekben viszont nagyobb magasságú ablakok szerepeltek, így a tervezők ehhez a változathoz tértek vissza.
A jellegzetes félköríves előtető megújítása speciális kihívást jelentett, vízelvezetését és hőszigetelését gondos szerkezeti tervezéssel oldották meg az építészek. Az előtető peremére szerkesztett látványos neon felirat az épület új funkcióját hirdeti. Kialakítása a korábbi üzemanyagforgalmazó feliratra is emlékeztet, mivel ez eredeti terveken is szerepeltek reklámfeliratok: a hatvanas években készült fényképeken például a mostanihoz hasonló tipográfiával az Áfor felirat látható a tetőn.
A figyelemfelkető neon az új hivatal köztudatba épülését is elősegíti, ugyanakkor fontosabb eredmény, hogy a Balaton főépítészének székhelye egy olyan épület lett, amelynek története és gondos felújítása egyaránt szemléletformáló lehet. Az egykori töltőállomás újrahasznosítása remélhetőleg felhívja a figyelmet a modern épített örökségben rejlő értékekre, és a bontások helyett egyre inkább a környezettudatosságot is szem előtt tartó megújítások mellett döntenek.
Tervezés: 2024 harmadik harmada
Kivitelezés: 2025
Nettó alapterület: 213 m2
Generáltervezés: Deichler Jakab Stúdió
Vezető tervezők: Deichler Tímea, Jakab Dániel
Építész munkatársak: Répás Ferenc DLA, Stadler Anna, Nisnánszky Dániel
Tartószerkezettervezés / szakvélemény: M. Obermayer Éva, Feigl Dávid Iván
Épületszerkezeti konzulens: Schreiber Gábor
Beruházó: Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárság Balatoni Főépítészi Főosztálya és Balatonfüred város Önkormányzata
További képek és rajz a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.


