Hirdetés

Egészséges házak a VeluxBuild for Life konferenciáján.

A VELUX Build for Life Konferencián – amely november 15. és 17. között zajlott Dániában – több mint 90 előadó osztotta meg a közönséggel legújabb kutatási eredményeit az „egészséges” épületekről, a fenntartható építészetről és az építőipar szerepéről az ökológiai lábnyom csökkentésében.
 

Aggódunk a saját egészségünk miatt, és igyekszünk mindent megtenni érte. Nos az épületek egészsége legalább ilyen fontos, ezt a kérdést járták körül a jövőközpontú rendezvény résztvevői. A Dánia fővárosában hibrid eseményként megrendezett Build for Life Konferencia az iparág elismert szakembereit és véleményvezéreit vonultatta fel a világ minden tájáról, akik megvitatták napjaink építőiparának legnagyobb kihívásait és lehetőségeit, valamint megmutatták, hogy a korszerű gépészetnek és épületfizikának, többek közt a nappali fénynek milyen komoly szerepe van az egészséges, ellenálló épületek létrehozásában.

A konferencia David Briggs, a VELUX Csoport vezérigazgatójának beszédével vette kezdetét, aki éppen az ENSZ 2021-es klímaváltozási konferenciájáról (COP26) érkezett az eseményre, és saját bevallása szerint bizakodóvá tette, hogy sok szó esett az építőipar és az épített környezet szerepéről a klímaváltozással kapcsolatban. Régóta ismert tény ugyanis, hogy az

építőipar felelős az éves globális CO2-kibocsátás közel 40%-áért.


Reméljük, hogy másokat is inspirálni tudunk… minden tőlünk telhetőt megteszünk ennek érdekében, és szeretnénk minél több építőipari együttműködésben részt venni, hogy érdemben tudjunk megküzdeni az előttünk álló kihívásokkal, és egyúttal tenni az emberek jóllétéért” – mondta Briggs, hozzátéve, hogy a VELUX célja az ökológiai lábnyom csökkentése. Ennek érdekében a cég tavaly elindította fenntarthatósági stratégiáját, olyan ambiciózus célokat tűzve ki maga elé, mint például a karbonsemlegesség elérése 2041-re. Bemutatták a Build For Life Compass modellt is, melynek célja az ötletek gyakorlati megvalósítása. Briggs három évtizede dolgozik a cégnél, és tanúja volt annak a folyamatnak, amely során a tudás felhalmozása – kutatókkal és építészekkel való együttműködések révén – „beépült a VELUX DNS-ébe”.
 

„Ha megemeltük volna az épületek minőségi szabványait – ami a szellőzést, a légszűrőket és a hordozható légtisztítókat illeti –, a koronavírus terjedése jelentősen csökkent volna” – mondta Joseph Allen, a Harvard Egyetem docense, az Egészséges Épületek Program igazgatója.

Ha fertőzési gócpontról olvasunk, azok általában beltéren alakulnak ki, olyan helyiségekben, ahol nem elégséges a szellőzés, és nem megfelelő a levegő szűrése… Azokban az épületekben, amelyekben jó a szellőzőrendszer és az abba beépített szűrők, valamint egyéb módokon is figyelnek a levegő minőségére, ritkább a vírus terjedése” – fejtette ki Joseph Allen, aki John Macomberrel, a Harvard Egyetem oktatójával osztotta meg a virtuális pódiumot. A szakértők előadásának fókuszában az állt, hogy miként is alakította át az „egészséges” épületekről alkotott fogalmunkat a koronavírus-járvány.  

A két harvardi professzor megosztotta új globális tanulmányuk eredményeit is, amelyben a munkahelyi dolgozók kognitív működését vizsgálták magas kültéri légszennyezettség esetén. „Empirikusan igazoltuk ebben a tanulmányban, hogy ha magas a kültéri légszennyezettség, de helyesen üzemeltetik a szellőzőrendszert – jó szűrőkkel, megfelelő szellőzéssel – az drámaian csökkentheti a beltéri légszennyezettség mértékét."

„Ha megfelelően karban tartjuk az épületeket, menedékhelyként is szolgálhatnak.”

„Képesek lehetünk teljesen függetleníteni az épületben lévő levegő minőségét a kültéritől” – mondta Allen, aki szakértője a beltéri levegő emberi egészségre gyakorolt hatásainak.

Hozzátette, hogy egy másik tanulmány szerint az alacsonyabb részecskekoncentráció jobb kognitív funkciókat eredményezett a dolgozókban, és ennek komoly egészségügyi előnyei is voltak: kevesebb eséllyel szorultak kórházi kezelésre, és csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélye.

 

Juri Troy osztrák építész előadása azt igyekezett feltárni, hogy a jó tervezés miért kulcsfontosságú a fenntarthatóság és a hosszú élettartam szempontjából. „Ahol csak lehetséges, természetes, újra felhasználható anyagokat kell használunk. Ez az egyetlen járható út, ha valami újat építünk… így elérhetjük azt a pontot, amikor képesek leszünk épületeink teljes ökológiai lábnyomát megszüntetni” – mondta, rámutatva arra is, hogy a fa megfelelő felhasználása egy épület szerkezetében, lehetővé teszi a szén-dioxid mennyiségének csökkentését. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a faanyag központi szerepet kap majd a 21. századi építészetben. „A jövőben csak úgy szabadna építkeznünk, hogy közben teszünk az éghajlatváltozás ellen." 

 



„Az építészet nem lehet a probléma része, csak a megoldásé” – tette hozzá Troy, akinek az egyik legismertebb alkotása egy teljesen karbonsemleges családi ház – a 2010-ben átadott Napfényház (Sunlighthouse) – Ausztriában.
 

Napfényház, építész: Juri Troy

 

Sinus Lynge, az EFFEKT Architects társalapítója és kreatív igazgatója is az előadók között szerepelt, és megosztotta a lakhatással kapcsolatos legnagyobb paradoxonokat, amelyeket csapatával kutat. Ilyen például a fenntarthatósági paradoxon: 2050-re el kell érnünk a nettó zéró emissziót, hogy elkerüljük a drámai változásokat, ám mindeközben a városi lakosság száma folyamatosan növekszik, és az otthonok mennyisége is megduplázódik. A megfizethetőségi paradoxon azt jelenti, hogy míg 2050-re megkétszereződik a háztartások száma – 3 milliárd embernek lesz majd szüksége otthonra –, csak 7%-uk juthat hozzá lakásfinanszírozási eszközökhöz. Az élet paradoxona pedig azt tárja fel, hogy bár többen élünk egymáshoz közelebb és egymással szorosabb kapcsolatban, napjainkban a depresszió a világ legelterjedtebb betegsége. A dán építész ezért munkája során elsősorban az egészséges lakhatásra összpontosít.

Lynge bemutatta továbbá legújabb – a VELUX-szal közösen kidolgozott – projektjét „Élő helyek Koppenhágában” címmel, amelyben azt kívánják bemutatni, hogy a gyakorlatban is lehetséges az emberek és a bolygó számára egyaránt egészséges otthonokat tervezni és építeni.

Mi lenne, ha otthonaink az anyagok, az építési technikák, a közművek és a belső és külső terek gondos megválasztásával és kialakításával egyszerre javíthatnák az emberek és a bolygó egészségét is? Ebbe beletartozik a napfény vizsgálata is: hogyan engedjük be a megfelelő típusú napfényt, és hogyan visszük oda a természetet az ablakainkhoz?” – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy

a napjainkban elérhető építészeti megoldásokkal radikálisan, akár 70-75%-kal csökkenthetjük épületeink ökológiai lábnyomát.

Az alábbi öt alapelv támogatja ezt az új építészeti szemléletet: egészség, közös háztartás, egyszerűség, alkalmazkodás és bővíthetőség. A projekt a magányból – a különálló külvárosi otthonokból – a közösségbe való átmenetet mutatja be, amelyre az építész kutatása szerint sok dán állampolgár vágyik.

 

 

Az építőipar legnagyobb alakjait felvonultató előadások és panelbeszélgetések közül több ingyenesen megtekinthető.

 

Forrás: sajtóközlemény, Velux




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Nézz fel!

Nézz fel!

Biofil design – új fogalom a tervezésben.

EGÉSZ-ség és ÉP-ítészet

EGÉSZ-ség és ÉP-ítészet

Egészséges házak a VeluxBuild for Life konferenciáján.

Les a lombok között

Les a lombok között

A VELUX „Építs a fényre” tervpályázat nyertes pályamunkája

Nincs találat!

Hirdetés