Hirdetés

„Csakis akkor tudok dolgozni, ha nők között vagyok”

Megjelent a Lechner Ödön írásait közreadó könyv.

Lechner Ödön születésének 175. évfordulója alkalmából a Corvina könyvkiadó közreadja a magyar építőművészet meghatározó alakjának írásait, nyilatkozatait, leveleit és az általa is aláírt memorandumokat. Beleolvastunk a frissen megjelent kötetbe.

„A Lechner Ödön életművét feldolgozó könyvek részletesen tárgyalják a mester magyaros forma-törekvéseit, épületeinek jellegzetességeit, ám a művészeti közéletben játszott, sokrétű szerepéről és egyéniségéről viszonylag keveset szólnak” – írja a könyv fülszövege. A kötetben összegyűjtött írások Lechner teljes írásos hagyatékát képezik, melyek messze túlmutatnak az építőművészet saját ügyein: kibontakozik belőlük egy korszak, de ugyanúgy Lechner impulzív személyisége is.

„A mindig az újat, a művészet fejlődését szem előtt tartó, másokat segítő magatartása példaértékű volt kortársai szemében – folytatja a fülszöveg. – (...) Kezdeményezőkészségét, változásokat sürgető magatartását többek között azok az általa is aláírt dokumentumok bizonyítják, amelyek idegen építészek magyarországi megbízásai helyett hazaiak foglalkoztatását, a honi építészet megbecsülését szorgalmazzák (például a budapesti Nemzeti Színház építése kapcsán), és tekintélyével és gazdag tapasztalataival sok fontos program mellé állt. (...)

Kitartóan harcolt a magyaros formavilág elfogadtatásáért: ’Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz’ – hirdette, és ezt az elvet tartotta munkásságában a legmeghatározóbbnak.”

Állást foglalt tehát számos közéleti kérdésről (Operaház átalakítása, Építészeti Mesteriskola létrehozása), ugyanakkor szelíd, nagyobb társaságban visszahúzódó személyiség volt, érzelemdús lelkivilággal.

„Lassan ébredtek a lelkemben a formák”

A könyvekkel való első találkozásnak rendszerint van egyfajta ünnepélyessége, amikor az ember csak forgatja a friss kötetet, átlapozza balról jobbra, jobbról balra, átfutja a mellékleteket, beleolvas itt-ott. A Lechner-könyvnél ezek az esetleges, kóstolódó beleolvasások is rendre gyöngyszemeket hoztak a felszínre. Például az Iparművészeti Múzeum születésének körülményeit, és fogadtatását. Az épületet Tóth Béla „cigány császár palotájának” nevezte, mire Lechner a rá jellemző szelídséggel nem kardot rántott, hanem eltöprengett: „Van valami igazság a szavában, hiszen a cigányok hindu származásúak, és engem a régi hindu emlékek ihlettek.” Aztán megjegyzi, hogy jobb lett volna, ha hagyták volna dolgozni a maga módja szerint. És mi a Mester módja?

„Végigálmodni minden részletet. Mindég kifogásolják, hogy mulatóhelyekre járok, kis nők közé, hogy ezért lassú a munkám. De én ott is, akkor is dolgozok, sőt csakis akkor tudok dolgozni, ha nők között vagyok, akkor álmodom meg a legszebb részleteket. Ha táncot látok: formák keletkeznek a képzeletemben, a kávéházban, ha kitekintek az ablakon, akkor támadnak a legszebb gondolataim. (...) Miért nem hagynak a magam módja szerint dolgozni?
Az iparművészeti palotával is így voltam. Lassan ébredtek a lelkemben a formák, mindennap más, mindig szebb, el kellett vetnem a tegnapi ötletet, mert ma szebb jutott eszembe. De ők nem hagytak nyugodtan álmodni, sürgettek, siettettek, királyi biztost küldtek a nyakamra, a sarkamban voltak, mint a kopók, űztek, kergettek, hajszoltak előre. Ezért igen sok részletet elnagyoltam. Nekik nagyon sürgős volt. A millenniumra kész kellett lenni, mert – bankettezni akartak.”  

A szerző, Sümegi György művészettörténész, egy ideig a Forrás és a Múzsák folyóiratok szerkesztője volt, de a közigazgatásban és levéltárban is dolgozott. Kutatásokat, tanulmányokat készített és könyveket írt többek között a Duna–Tisza köze szakrális művészetéről, Kecskemét szecessziós építészetéről, művésztelepekről, magyarországi képzőművészek életéről. Új könyvében a Lechnerrel kapcsolatos szövegeket olyan egyéniségek írásai egészítik ki, mint Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Harsányi Kálmán vagy Kós Károly.

Sümegi György: Lechner Ödön írásai
Corvina kiadó, 2020
232 oldal, 4990 forint




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

„Fantasztikus, hogy milyen erőt sugároz ez az épület”

„Fantasztikus, hogy milyen erőt sugároz ez az épület”

Szalay Tihamér, az MD Studio vezető tervezője mesélt az NKE restaurált főépületéről.

Ezekkel a fejlesztésekkel gazdagodik idén Budapest

Ezekkel a fejlesztésekkel gazdagodik idén Budapest

Budapesti fejlesztések szempontjából idén sem fogunk unatkozni.

Nemcsak kiszolgálni, de inspirálni is az épületben lévő életet

Nemcsak kiszolgálni, de inspirálni is az épületben lévő életet

"Valójában a térélmény az, ami az egyetemiséget adja."

Hirdetés