Hirdetés

BME-MTA kutatás a Science év végi best of-jában

Még a mindössze négy podcastet tartalmazó shortlistre is felkerült.

Hirdetés

A Science folyóirat az év tíz legérdekesebb tudományos cikke közé választotta a BME-s és MTA-s kutatók írását. A rangos lap szerkesztőinek ráadásul annyira tetszett a Platón több ezer éves sejtését igazoló munka, hogy a mindössze négy kiemelt cikket tárgyaló podcast adásukba is bekerült – írta a BME honlapja.

„A tiszta matematika, az anyagtudomány és a geológia csodás kombinációja” – idézte összeállításában Sujit Datta vegyész- és biomérnök (Princeton Egyetem) szavait Adam Mann, a Science cikkírója az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport világszenzációnak számító felfedezéséről, amelyet beválogattak a magazin 2020 TOP 10 tudományos publikációi közé. A jeles ókori filozófus elgondolása szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból. A magyar csapat három és fél év alatt az utóbbi, kockákra vonatkozó állítást bizonyította be” – írta a BME honlapja, amely korábban részletesen is beszámolt a bizonyításról.

A platóni kocka a természetben. Repedezett dolomit szikla a Kű-völgyben, Dörgicse mellett; jól kivehető a kocka alakú mintázat – Fotó: Domokos Gábor

A tekintélyes magazin folyamatosan nyomon követi a világon naponta megjelenő több ezer tudományos cikket, ezek közül néhány kiválasztottról az aznapi kiadásban híranyagot jelentet meg. Utóbbiakat év végén áttanulmányozva választják ki tíz kedvencüket. Az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoportnak a tudományos világ széles körű elismerését kivívó munkája azonban nemcsak ebben az összeállításban szerepelt, hanem

a Science podcast adásában is, amelyben nemcsak az idei év tudományos áttöréseit, hanem a fenti tíz cikkből kiemelt legérdekesebb négy publikációt is elemzik. A szerkesztők a beszélgetésük során 2020 legfilozofikusabb történetének nevezték a magyar és amerikai kutatók bizonyítását.

Domokos Gábor, alkalmazott matematikus, a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője mellett Török János elméleti fizikus, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékének egyetemi docense, a kutatócsoport tagja, Kun Ferenc elméleti fizikus, akadémikus, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a kutatócsoport külső tagja,  valamint az amerikai Pennsylvania Egyetemen dolgozó  Douglas Jerolmack geofizikus professzor, a kutatócsoport külső tagja

igazolták, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek)  lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, azaz az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

Miután a természet leggyakoribb folyamata az aprózódás, ezért a csoport diszkrét elemes, számítógépes modellel vizsgálta a természetben fellelhető feszültségmezőket is, amelyek a testek töredezését okozzák. A számítások alapján rájöttek: a természetben felbukkanó leggyakoribb feszültségmezők szinte kizárólag olyanok, amelyek a testeket kettérepesztik és ez által átlagos értelemben kockákat hoznak létre. A kutatás alapján így arra jutottak, hogy a Földön (és más bolygókon) fellelhető töredezett sziklák és kövek átlagos értelemben kockának tekinthetők.

A szerzőnégyes (balról jobbra): Domokos Gábor, Douglas Jerolmack, Kun Ferenc, Török János – Fotó: BME

Platón barlanghasonlatában fejtette ki, hogy a tökéletes formáknak, az ideáknak csak tökéletlen árnyékait látjuk a fizikai világban. Ezt az ókori gondolatot illusztrálja a mostani eredmény, amely szerint a fizikai fragmensek szemünk elé táruló formavilága nem más, mint egy platóni szabályos test, a kocka statisztikus, torz árnyéka.

A kutatás eredményeként Domokos Gábor és feltalálótársa, Várkonyi Péter, a BME ÉPK Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének egyetemi tanára másik, korábban hatalmas tudományos érdeklődést kiváltó munkája, a Gömböc természettudományos értelemben is a helyére került. A magyar leleményesség szimbóluma már a bemutatásakor hatalmas szenzáció volt. Ez ugyanis az első olyan ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van, és bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet.

Azt már előzőleg sikerült igazolni, hogy a természetben fellelhető testek az alakfejlődésük, azaz a kopásuk során szüntelenül veszítik el egyensúlyi helyzeteiket, és ilyen értelemben a Gömböc felé tartanak – bár ezt a végső állapotot sosem érik el. A találmány így az alakfejlődési folyamatok láthatatlan végállomása, míg a jelen kutatások szerint a (szintén láthatatlan) kocka mindezek kezdete.

„Különleges, egyedülálló elismerés az, hogy a világ teljes idei publikációs terméséből több lépcsőben válogatva a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja munkánkat a kiemelt tíz legérdekesebb között említi. Ez nemcsak az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport sikere, hanem tágabb értelemben a magyar tudományé és az országé is, ráirányítva a figyelmet a hazai szakemberek sokszínűségére, nyitottságára és tehetségére” – hangsúlyozta Domokos Gábor.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Eurázsiai díjat nyert egy magyar építészhallgató

Eurázsiai díjat nyert egy magyar építészhallgató

Kazi Zsolt Silver Diploma díjat kapott az Eurasian Prize nemzetközi versenyen.

Elindult a BME nemzetközi kutatási programja

Elindult a BME nemzetközi kutatási programja

A DANUrB+ Interreg program a regionális és települési fenntarthatóság erősítését szolgálja.

Bábszínház és Táj-restaurációs központ is kapott Hauszmann-díjat

Bábszínház és Táj-restaurációs központ is kapott Hauszmann-díjat

Ötvenkét építész nyújtotta be a diplomamunkáját, közülük öten részesültek elismerésben.

Hirdetés