Áprilisi témánk az építészet és a művészet sokoldalú viszonya

Építészet és a tágabb értelemben vett művészet már az őskor óta kéz a kézben jár egymással. Az építészetet tekinthetjük önmagában művészeti ágnak, lehet más művészeti ágak befogadására és kontextualizálására alkalmas helyszín (pl. múzeumépítészet), az olyan klasszikus építészeti remekművek esetében pedig, mint az Akropolisz, a szobrászattól elválaszthatatlan összművészeti élményként jelenik meg. Az építészet lehet továbbá téma más művészeti ágak számára (pl. építészeti fotográfia), illetve az építészeti tervezési folyamat során is születhetnek olyan produktumok (pl. rajzok és makettek), amelyek maguk is értelmezhetők művészeti alkotásként. 

Áprilisban az építészet és a tágabb értelemben vett művészet relációi lépnek az Octogon Online virtuális porondjára, amelyet most egy rövid elméleti bevezetővel alapozunk meg. 

Akropolisz


Az építészetet, vagy építőművészetet sokan a legmagasabbrendű művészetnek, megfagyott zenének (Schlegel), vagy egyenesen a művészetek anyjának tartják (Wright). Mások gyakorlati igényeket kielégítő természete miatt kizárólag a mérnöktudományokhoz sorolják.

„Az építészet az anyaművészet. Saját építészetünk nélkül nincs lelke a civilizációnknak.” (Frank Lloyd Wright).

Frank Llyod Wright: Vízesés-ház


Charles Batteux, 18. századi francia filozófus és esztéta a The Fine Arts Reduced to a Single Principle (1746) című meghatározó írásában egy harmadik úton közelíti meg a nagy kérdést, miszerint: művészet-e az építészet? Batteux három kategóriára osztja a művészeteket aszerint, hogy milyen célokra irányulnak. Az első kategóriát mechanikus művészeteknek nevezi, amelyek gyakorlati szükségeink kielégítését szolgálják, mint a mezőgazdaság, vagy a kohászat. Második kategóriának a képzőművészetet tartja. Ahogy a könyv címe is sugallja, Batteux a képzőművészeteket egyetlen elvre, egy közös lényegi vonásra redukálja. Még pedig arra, hogy a képzőművészetek célja, hogy örömet szerezzenek, érzelmeket váltsanak ki. Ide csoportosítja többek között az irodalmat, festészetet, szobrászatot, zenét, táncot és színészetet. A harmadik kategória egy hibrid csoport, amelybe az építészetet és az ékesszólást sorolja, hiszen ezeknek egyszerre van gyakorlati és örömszerzési céljuk. Az építészet gyakorlati célja, hogy megvédjen bennünket az időjárás viszontagságaitól, egy épület megtapasztalása azonban élvezet forrása is lehet. 

Ha az építészetre művészetként tekintünk, akkor kétségkívül az egyik legelérhetőbb, minden társadalmi réteghez szóló művészeti ág. Épületekben élünk, dolgozunk, tanulunk, szórakozunk, betegeskedünk és gyógyulunk, vagy éppen vallást gyakorlunk. Az épületek körülvesznek minket, hatnak ránk az esztétikájukkal és térélményeikkel. Nem tudjuk őket kizárni őket életünkből, mint ahogy ez sokkal inkább megoldható a festészettel, a színházzal, vagy a komolyzenével. Ezek megtapasztalása ugyanis sok esetben személyes elhatározást, tudatos cselekvést igényel. Azt, hogy ellátogassunk olyan helyekre (jellemzően épületekbe), ahol találkozhatunk a műalkotással. Természetesen más művészeti ágak is szembe jöhetnek nem szándékos kontextusokban (pl. köztereken), ám sokkal kisebb dózisban, mint az építészet. 

Victor Horta: Hotel Tassel


Az építészet összművészeti alkotásként, Gesamtkunstwerként is megjelenhet, ahol a struktúra, a belsőépítészet, tárgytervezés és a külső-belső díszítések egy organikus, közös koncepció alapján született egészet alkotnak. A kifejezést a német író és filozófus, K. F. E. Trahndorff dolgozta ki 1827-ben, de véleményem szerint az olyan antik és klasszikus építészeti remekművek, mint a Parthenon, az Akropolisz, a Vatikán, vagy a Notre Dame is hasonló, korai összművészeti alkotásként értelmezhetők. Építészeti szempontból a szecesszió érája volt kiemelten gyümölcsöző Gesamtkunstwerk példák szempontjából, lásd. a belga Victor Horta és Henry Van de Velde, vagy éppen a katalán géniusz, Antonio Gaudi munkásságát. 

Leyonel Feininger: Katedális


A Gesamkunstwerk eszméje a Bauhausban is megjelent: a német iskola egy olyan eljövendő szintézis gondolatát hirdette, amiben építészek, szobrászok, textil és fémművesek közösen alkotva hoznak létre összművészeti alkotásokat. Leyonel Feininger "Katedrális" című kubista fametszete 1919-ben készült Walter Gropius Bauhaus kiáltványának és programjának borítójára. Gropius és Feininger itt a "gótikus katedrális csodájára", mint a művészet szintézisére utaltak. A torony a három fénycsóvával az építészet, a szobrászat és festészet egységét, a köztük lévő falak lebontását szimbolizálja. A Bauhaus diákjai egy alapozó képzés után szakműhelyekben tanultak és alkottak, majd a képzés magja és lezárása, a nagy közös építés, a BAU volt. Ilyen közösségi összművészeti projektjük a Sommerfeld ház Berlinben (1920-21).

Bauhaus: Sommerfeld ház

 

Az építészet mint művészetek helyszíne új kontextusokat képes adni, árnyalni tudja a benne élő műalkotások hatását, legyen szó vizuális, vagy előadóművészetről. Egy kiállítás másképp hat egy white-cube térben – aminek kifejezett szándéka, hogy fehér, neutrális környezetet biztosítson, elrejtve az épített környezet személyiségét – mint mondjuk a Szépművészeti Múzeum díszes neoreneszánsz/neoklasszicista tereiben, a budai vár épületében, egy templomban, vagy például egy nyers esztétikájú, újrahasznosított indusztriális épületben. 

 

Inota Fesztivál: Dukai István kiállítás


A múzeumépítészet kapcsán aktuális kérdés az is, milyen múzeumépület tudja ma szimbolikusan és funkcionálisan is kielégíteni a magyar építészet múzeumának feladatait. A BIVAK stúdió nyertes pályaműve egyszerre értelmezhető művészeti alkotásként, illetve építészeti “melléktermékek” (archív anyagok, fotók, rajzok és makettek) befogadó épületeként is, ha a tervek szerint készül majd el. A róla készült akvarell festmények pedig túlmutatnak a racionális, mérnöki tervrajzok zsánerén. 

BIVAK akvarell


Külön kategóriánként vizsgálható az építészet, mint más művészeti ágak témája és inspirációja. Gondolhatunk itt festményeken megjelenő épületekre, építészeti fotográfiára, vagy akár irodalmi szövegekben megjelenő építészeti leírásokra, eszmefuttatásokra is. Végül az az építészeti gondolkodás más művészeti műfajokba való átültetése is izgalmas aspektusa havi témánknak. Hogyan és miket alkotnak pályaváltó, vagy szimplán csak más művészeti területen is aktív építészek?

Lucien Hervé

Monet: Roueni katedrális, sorozat


Tartsatok velünk áprilisban is!
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Papír/forma: százötven éve rajzok és grafikák bűvöletében

Papír/forma: százötven éve rajzok és grafikák bűvöletében

A Szépművészeti Múzeum jubileumi tárlatán a gyűjtemény legérzékenyebb, ritkán kiállított kincsei

Gondolkodás Óbudán a térről és a térben

Gondolkodás Óbudán a térről és a térben

A dolgok konstellációi I. – Konstellationen der Dinge I. – kiállítás a Vasarely Múzeumban

Művészetet a kirakatba!

Művészetet a kirakatba!

A hétvégén zajlik az első budapesti kirakART fesztivál. 

Hirdetés