The Plus néven áll majd a norvég erdőben.

A norvég erdők mélyére, Magnor falu mellé tervezte meg a BIG (Bjarke Ingels Group) a világ legfenntarthatóbb bútorgyárát, a Vestre céggel közösen. A projekt The Plus névre hallgat, és a széndioxid-mentes bútorgyártás mellett közösségi élményt is kínál majd.

Norvégia évtizedek óta a legnagyobb egyszeri beruházást valósítja meg a bútoriparban, és mindjárt egy landmark épülettel, amely egyfelől nyitott létesítményként szolgálja a zöld gyártást, másfelől a 6500 m2-es épületet körülöleli majd egy több mint egy km2-es, túrázásra és kempingezésre alkalmas park is.

Várhatóan a Plus lesz a régió első ipari épülete, amely megkapja a legmagasabb BREEAM minősítést, az Outstandinget.

Minden anyagot gondosan, a környezeti hatásaik tanulmányozása után választanak ki, a homlokzat helyi faanyagból és újrahasznosított vasbetonból készül. A „Párizsi Megállapodás-biztos” épület minden tervezési szempontja a megújuló és tiszta energia elvein alapszik, hogy a Vestre környezetbarát módon termelhessen, például a hasonló gyárakhoz képest legalább 50 százalékkal alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással.

Magnor falu félúton található a Vestre oslói központja és a torsby-i (Svédország) acélüzeme között. A Plus négy fő gyártócsarnokát (raktár, színező üzem, fagyár, összeszerelés) sugarasan rendezték a központi mag köré – ez az elrendezés kedvez a munkafolyamatok hatékony, rugalmas és áttekinthető szervezésének. És persze a négy szárny kiadja a plusz jelet is. De mit tettek a középpontba? Logisztikai irodát és kiállítóteret, melyek értelemszerűen közvetlen összeköttetésben állnak mind a négy gyártócsarnokkal.

Középen egy nyilvános, kör alakú udvar található, ami ideális kiállítóhely a mindenkori legújabb kültéri bútorok számára. Ez a köztér egyben afféle panoptikum is, amely tökéletesen transzparensen mutatja be a gyártási folyamatokat a látogatóknak.

A Plus számos 4.0-s ipari megoldást alkalmaz, például intelligens robotokat, önjáró teherautókat és az egész gyárat irányító tabletet. Minden gépet a Vestre 200 színének egyike jelöl, az útvonalaik pedig térképként jelölik a munkafolyamatokat, így még egy egyszerű látogató is könnyen végigkövetheti a gyártást, akárha egy múzeumot járna végig. Minden épületszárnynak van egy megemelt mennyezeti sarka, így lejtős tetők képződnek. Belülről ezek afféle kilátópontok: befelé a gyártócsarnokokba, kifelé az erdőre. A színező üzem és a fagyár hossztengelye mentén meghosszabbítják a lejtős tetőket, utat képezve ezzel a dolgozóknak és a látogatóknak. A négy gyártóegységet 21 méteres, szabad fesztávú, keresztrétegelt faanyaggal építik fel, oszlopok nélküli üres tereket képezve. A műszaki infrastruktúra egy három méter széles szervizfolyosón mozoghat.

Minden látogató körbejárhatja az épületet minden oldalról, felmehet a zöldtetőre, ahová rámpák segítségével még kerekesszékkel és babakocsival is fel lehet jutni. A tetőre 1200 napelem-panelt telepítenek, megfelelő szögben az optimális termeléshez. A panelekből származó hőfelesleget az épület hűtő-fűtő rendszerében is hasznosítják. Összességében a rendszer legalább 90 százalékkal kevesebb energiát használ fel, mint a hasonló funkciójú, hagyományos építésű gyárak.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Mi lenne, ha a fák múzeumi tárgyakká válnának?

Mi lenne, ha a fák múzeumi tárgyakká válnának?

Klaus Littmann erdője sokkoló disztópiát tár a világ elé. 

Hogyan termel egy logó évi ötmillió dollárt egy városnak?

Hogyan termel egy logó évi ötmillió dollárt egy városnak?

Még a betűtípus írásjeleinél is felhasználták a város jellegzetes épületeit, helyszíneit.

Diploma előtt: középiskola és közösségi központ egy finn félszigeten

Diploma előtt: középiskola és közösségi központ egy finn félszigeten

Krajnyák N. Bence Finnországban, az Oului Egyetem építészképzésén dolgozott ki egy projektet, amely ugyan még nem diplomamunka, ám érett, publikálásra érdemes dolgozat. Lássuk hát a Lammassaari Középiskola és Közösségi Központ tervét!

Nincs találat!

Hirdetés