Hirdetés

A homlokzat régi pompájában, a földszint újraértelmezve, a felső szint pedig a régi minőségében ragyog.

Hirdetés

Az építészeti feladat nem mindig ott rejtőzik, ahol azt a megbízás vagy a szabályozási terv vagy egyéb látszólag határozott tényezők megszabják. A probléma felkutatása és annak megfelelő léptékben történő orvoslása is a tervező feladata. Ha nem jó léptékben születnek döntések, akkor az valahol visszaüt. A Markó utcai trafó építéstörténetében születtek jó és rossz léptékű döntések egyaránt; a mostani felújítás az előbbit példázza. A cikk eredetileg az OCTOGON Magazin 149 - 2019/1 lapszámban jelent meg.

1920-ban a Főváros öt transzformátorállomás telepítését tervezi a megnövekedett energiaszükséglet kiszolgálására. Az új elosztók az egyes ellátott területek központjába kerülnek. A Markó utcai saroktelekre, a transzformátorállomás és bérház elhelyezésére kiírt tervpályázaton Györgyi Dénes − a többi pályázattól eltérő módon városépítészeti javaslatot ad. Györgyi a Lipótváros tömbjeit vizsgálva a Vajkay utca folytatásában új utcát vizionál a Nagykörútig. Az új utca beiktatásával a trafó az előírt szabadon álló elhelyezést kapja, utcafrontra kerül és a bérház lakásainak benapozása is problémamentessé válik. Pályázata a kiírástól eltér, nagy vitát vált ki – mégis külön díjazásban részesül. A tervezés jogát Györgyi és a valódi első helyezett Román Ernő közösen nyerik.

A városépítészeti elgondolás nem valósul meg, de a trafó és a bérház az eredeti koncepció nyomán épül. Györgyi a transzformátorépület kialakítására különös megoldást választ.

A pincében elhelyezett olajtartályok négyzetes szellőzőkürtőit diagonálisan elforgatja, és homlokzatra helyezi. A kürtők diagonális dinamikájából és a köztük kialakuló vertikális sávokból fejti ki az egész épület kompakt, de mégis mozgalmas „rinocéroszbőrét”. Az ipari épület egy funkcionális eleme így válik az épület homlokzati díszévé; a probléma az épület felnagyított lényegévé.

A kapcsolótermet a tetőszinten helyezi el, mely kisebb tömegével tovább fokozza az utcafronti homlokzat vertikalitását, a hosszanti homlokzatnak viszont megfelelő tagolást ad. Az utca irányából a keskeny, toronyszerű megjelenés képez hangsúlyt, a téglával érdessé formált ki-be ugró homlokzati játék pedig feloldja a tömeget az utca terében. Az épület szintjei eltérő méretűek: két nagy belmagasságú szint és két kisebb jön létre, az épület kazettás vasbeton födémeket kap – valóságos épületgép létesül.


A belső előcsarnokba elegáns megformálású, a padló mozaikdíszítést helyeznek el. Különlegessége a legfelső szint felülvilágított főkapcsoló terme, az itt elhelyezett kapcsolótábla pedig márványborítású, színes márvány szegélyekkel. A korabeli szakirodalom szerint ez a legmívesebb transzformátorház az öt közül.

1990-ben a technológia helyigényének jelentős lecsökkenésével az ELMŰ belvárosi trafóházainak újrahasznosítását tervezi. A városközpontiba a Merlin Színház, a ferencvárosiba a Trafó Kortárs Művészeti Központ, a Kazinczy utcába az Elektrotechnikai Múzeum és Könyvtár költözik. A funkcióváltás a Markó utcában a legdrasztikusabb, ahol irodaház létesül.

Az átalakítás során a trafóépület funkcióra méretezett tereit kisimítják, a fel-le ugró födémeket lebontják, az épület korábbi lényegét adó kürtőket befödémezik, a kétszintes tereket begalériázzák. Bár az építészeti megvalósítás nívós, megkérdőjelezhető döntés, hogy az épületbe jellegét kevéssé követni képes, nem publikus funkció kerül.

2015-ben indul az épület mai fejezete, mikor az átalakításra (meghívásos) pályázatot írnak ki. A nyertes mű az eredeti struktúra visszaállítására törekszik, miközben ügyesen új tereket nyer. Most megint a megfelelő léptékben születik döntés; az épület funkciót váltani nem tud, de irodaként igyekszik a maximálisan tiszteletben tartani a múltat. A megvalósításban a beruházó, egyben a generálkivitelező, a tervezők partnereként működik.

Az építészek az eredeti előteret rekonstruálják, a két szint magas eredeti oszlopcsarnok egy részét visszaállítva elegáns fogadóteret képeznek recepcióval. A padlóburkolattal és a falborítással visszaidézik az eredeti épület art déco hangulatát a belsőben is, az alkalmazott mai üvegacél és vakolt felületek pedig jól idézik az ipari múltat. Újra láthatóvá válik az épület mennyezetének gerendastruktúrája, a világítási rendszerrel pedig lendületes kortárs elem kerül a térbe. A villámszerűen cikázó fények kicsit visszaidézik a trafó múltját, de az eredeti szerkezetektől ellebegve, másik síkon.

A nagyobb belmagasságú emeleti szinteken a felesleges födémszegélyek visszametszésével visszaállítják a kétszintes terek csarnok jellegét. A normál belmagasságú szinteken szabadon berendezhető irodatereket hoznak létre. A felhasznált anyagokkal nagyon finoman bánnak az épület új belsejének anyaghasználatát a minimalizmus jellemzi. A földszinthez hasonlóan a tetőszint az, ahol a tervezők a mai kor szellemét képviselhetik: a központi kapcsolóteret reprezentatív iroda- és tárgyalóterületté alakítják. A homlokzat mögött megbúvó, eredetileg üres, majd a kilencvenes években részben beépített tetőteraszokon kis belső udvarokat létesítenek, az irodaterek külsőtéri kapcsolatait megadva. Az irodák tetején tetőteraszok találhatók minikonyhával – új helyek az új lakóknak. Az épület homlokzatai új anyagokkal, régi szépségüket, arányaikat megőrizve újulnak meg a műemlék jellegnek megfelelően.

A homlokzat régi pompájában, a földszint újraértelmezve, a felső szint pedig a régi minőségében ragyog. Ugyan a márványszegélyű kapcsolótáblák már nem kerültek vissza, de a jó osztású, elegáns irodaszint az épület újkori lényegévé vált. A „probléma” léptéke ismét a helyén kezelt.

A 149 - 2019/1 lapszámot teljes egészében itt töltheted le, ingyen, pdf formátumban.

A lapszám teljes tartalomjegyzékét itt találod.


Projekt adatok

  • Alapterület: 2800 m²
  • Tervezés: 2015-2018
  • Kivitelezés: 2017-2018
  • Beruházó: Bonemo Kft.
  • Generáltervezés, építészeti és belsőépítészeti tervezés: DPi design Kft.
  • Vezető építész tervezők: Dombi Miklós, Pintér Tamás
  • Építész munkatárs: Oláh Gergely    
  • Épületszerkezeti tervezés: Reisch Richárd (FRT Raszter Építésziroda Kft.)
  • Tartószerkezeti tervezés: Csomor Veronika, Szántó László (EXON 2000 Kft.)
  • Épületgépészeti tervezés: Kalmár Zoltán, Mottl Tamás, Makáry Csaba (Agorex Kft.)
  • Épületvillamosság: Bartha Richárd, Piatkó Tamás (WTF Kft.)
  • Tűzvédelem: Dr. Csizmadia Zoltán (Vigilo Kft.)
  • Generálkivitelező: Dömper Kft.



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Indul a borsi Rákóczi-kastély felújításának 2. üteme

Indul a borsi Rákóczi-kastély felújításának 2. üteme

Megújul a felvidéki reneszánsz építészetünk legjelentősebb emléke. 

Átadták a felújított budajenői műemlék Magtárt

Átadták a felújított budajenői műemlék Magtárt

A Csóka Balázs tervezte Magtár a magyarországi németek történetének állít emléket. 

Milyen legyen a Klebelsberg-kastély parkja?

Milyen legyen a Klebelsberg-kastély parkja?

Ilyen volt a Klebelsberg-kastély építész hallgatói workshopja

Hirdetés