Meglehetősen gyorsan, két év alatt megépült modern alkotás, egyszerű, visszafogott díszítésekkel
A Kedves László Könyvműhelye gondozásában tavaly megjelent Salgótarján modern építészete 1945-1990 című hiánypótló sétakönyv 2023-ban az OCTOGON online-ra költözik: minden hónapban egy, a szerző, Hartmann Gergely és a kiadó-szerkesztő Kedves László által kiemelt salgótarjáni épületet mutatunk be – Gulyás Attila nagyszerű fotóival – egy precízen kigondolt ritmus mentén. Ezúttal íme a Megyei Tanács egykori székháza (Megyeháza).
Amikor Salgótarján 1950-ben Balassagyarmattól átvette a megyeszékhely szerepét, szinte azonnal elkészült a terv az új hatalmi és adminisztratív központra, a Megyei Tanács székházára. A városrész legjelentősebb és legreprezentatívabb építészeti alkotása meglehetősen gyorsan felépült, az egyébként lassan induló beruházások mellett.
Tervét Németh Pál még éppen az 1951-es szocreál fordulat előtt alkotta meg, és 1952 végére már lényegében állt is a ház. Még inkább tekinthető modern alkotásnak, annak ellenére, hogy egyszerű, visszafogott díszítéseket számos helyen felfedezhetünk rajta. Mindenesetre
aszimmetrikus elrendezése, változatos tömegjátéka, a nemes és változatos homlokzati anyaghasználata, a nyílások arányai és sorolásuk ritmikája határozza meg leginkább az épület megjelenését.
A főbejárat szárnyát mintegy harminc méterrel visszahúzták az utcavonaltól, hogy az méltó előteret kapjon. A korabeli szocreál ideológiai kritika az Építés – Építészet folyóirat 1951/1. számában a díszítések ellenére úgy minősítette a tervet, hogy az „nem éppen a legszerencsésebb”, bár „a homlokzat, sok hibája ellenére is, újabb lépés a stíluskeresés útján”.
Az épület déli végén, a közgyűlési terem főút felőli homlokzatán 1956-ra hatalmas méretű, kőből készült domborművet állítottak fel. Ennek tematikája immár hamisítatlanul szocreál. A szocializmus társadalmi utópiájának szinte teljes arzenálját felvonultatja, a munkás, a paraszt és az értelmiség összefogásának korabeli toposzát hirdeti. Érdemes megfigyelni a jobb felső sarokban álló alakot, aki mintha mindebből inkább nem kérne, és búcsút intve távozni készül a díszes társaságból.
Az épület ma kívülről felújítva, példaszerű állapotban áll.
Tervező: Németh Pál, Tálas Gyula (Közti)
Épült: 1952
„Salgótarján építése olyan, mint egy folytatásos építészeti regény” – írta 1976-ban a Magyar Építőművészetben Kubinszky Mihály építész, építészettörténész. Ennek az épített regénynek, megvalósult utópiának egy lenyomata ez az útikalauz. Az egyes épületek, mint a regények szereplői, önmaguk jogán is érvényes, sőt kivételes egyéniségek, de a történetet az egymással való kapcsolatuk, interakcióik jelentik. Ezeket a fő- és mellékszereplőket mutatja be ez a könyv. Magát a történetet pedig az olvasó személyesen élheti át igazán sétái során, miközben bejárja ezt a kivételes és sokrétű városépítészeti együttest.
A Kedves László Könyvműhelye gondozásában megjelent Salgótarján modern építészete 1945-1990 című kötet többek között az ISBN könyv+galériában is megvásárolható erre a linkre kattintva.
És hogy még inkább kedvet csináljunk a könyvhöz, olvassátok el Zöldi Anna „Tiszta Amerika” című írását az OCTOGON online-on ITT.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
