A Concorde Alapkezelő ügyfélterei.

Talán leghűségesebb olvasóink emlékeznek már csak arra az időszakra, amikor magazinunk kiadójában tulajdonostársak voltak a Concorde Alapkezelő alapítói is. Noha egy majd tíz évvel ezelőtti történetről van szó, mégis állítható, hogy egy olyan pénzügyi cég fektetett be a lapba, aminek alapértékeibe szervesen épült be egyfajta nyitottság a kreatív ipar, a kortárs építészet és design, valamint a képzőművészet iránt. Sok olyan pénzügyi cég van ugyan, ami saját galériával, művészeti díjjal rendelkezik, rendszeresen költ műalkotásokra. Azok száma azonban kevesebb, amik összetett vizuális rendszerként tekintenek saját és ügyfeleik munkahelyi környezetére.
 
 
Éppen ezért volt rendkívül izgalmas látni, ahogyan nemzetközileg jegyzett képzőművész és belsőépítész bevonásával a cég belevágott legfrissebb iroda átalakításába. Az Alkotás Point irodaház ötödik emeletén a kiemelt ügyfelek, vagyis a legigényesebb kör számára szolgál az új recepció, a nagyobb, valamint a kisebb tárgyalók. A terekben látható műalkotásokat Havadtőy Sámueltől, az erdélyi származású, világhírű magyar festőművésztől vásárolta a cég, akinek eredeti „mestersége” a belsőépítészet volt. Nem esett nehezére tehát együttműködni az irodatér kialakításánál Somogyi Gábor belsőépítésszel, aki a munka funkcionális részletein és lebonyolításán dolgozott. „Kevés, de nemes, időtálló alapanyagokkal dolgozott. Így esett a választása például a diófára, mely többek között a bőséges termés szimbóluma, valamint a bútorokon és a falakon is megjelenő bambuszra, mely az állhatatosságot jelképezi. Fontos volt számára, hogy a mindennapok folyamán a folyosón elhaladó több száz »életet« statikusan is felidézze, s az élet a falakon is megjelenjen. Így élő zuzmóval borította azt, mely a levegőben lévő páratartalomból veszi fel a vizet és az ásványi anyagokat.” - tudtuk meg a műleírásából. 


 
Vizuális csomópontokat mégis a műalkotások jelentenek. Az itt látható tizenhat darab Havadtőy alkotás az eddigi életmű különböző korszakaiból válogat. A Játszma című 2006-ban készült sorozat négy képe a legendás Bobby Fischer–Boris Szpasszkij (1972-es sakk-játszma emlékét idézi, mikor a két géniusz között zajló napos mérkőzés lépései egyúttal az ősi szabályok konfliktusára, illetve a velük dacoló individuum egyszeri esélyére is utalnak. A Pinokkió szobor gyermekkorunk egyik kedvenc mesefiguráját hívja elő, aki miközben arról álmodik, hogy egy nap igazi kisfiú válik belőle, minden egyes füllentésért megüti a bokáját. A kacsa collage és a hét kacsa szobor arra provokálják a nézőt, hogy új szemlélettel nézzen a közhelyre, a Bika és a Medve festmények a tőzsde szimbólumai, a nagy tárgyalóba készült kép pedig a Concorde Alapkezelő sikerét jelképezi.
 

Szöveg: Martinkó József
Belsőépítészet: Somogyi Gábor
Art koncept: Havadtőy Sámuel
Fotó: Darabos György 
 
A cikk nyomtatásban az Octogon magazin 2014/1. lapszámában jelent meg. 



Ha tetszett a cikk, és szeretne előfizetni magazinunkra, itt teheti meg.

Kapcsolódó

Az építészet megfagyott zene

Az építészet megfagyott zene

Ilyen munkahelyet még nem látott a világ: egy jazz zenész megálmodta, norvég építészek pedig megvalósították.

A Ludovika keleti kapujában

A Ludovika keleti kapujában

Skardelli György vezető tervezővel beszélgettünk a Ludovika Campushoz tartozó Sportközpont épületéről. 

Racionalitás és megépíthetőség

Racionalitás és megépíthetőség

Peschka Alfréd mesélt nekünk az NKE Rendészettudományi Karának új épületéről. 

„Fantasztikus, hogy milyen erőt sugároz ez az épület”

„Fantasztikus, hogy milyen erőt sugároz ez az épület”

Szalay Tihamér, az MD Studio vezető tervezője mesélt az NKE restaurált főépületéről.

Hirdetés