A 2018-as tervtábor fókuszpontja Szombathely Városkapui. 

Az emberiség – amióta ismeretünk van erről - mindig kutatta a jövőt, szerette volna tudni, hogy alakul a sorsa. Az ókori görög Delphoi híres jóshely volt – a hozzá vezető úton az emlékeztető felirattal: Gnóthi szeauton! – Ismerd meg önmagad! Ma is hasonló a helyzet: filmek és regények szólnak a „vissza a jövőbe” témában, Clarke – A 2001 Űrodisszeja szerzője – egy másik könyvének A jövő körvonalai címet adta. Ebben előbb visszanéz a múltba, elemzi a tudományos felfedezések előreláthatóságát, a tudományos gondolkodás újdonságokkal szembeni – gyakran tapasztalható – fenntartását, gyanakvását, s utána néz előre. Évtizedekkel később olvasva látható, hogy mennyire nehéz előre látni, érzékelni a változások irányát.

Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy sok ősi könyvben találhatunk olyan leírásokat, amelyek jóval később bekövetkeztek. Felmerül a kérdés, vajon miként „tudhattak” valamit is ezekről a dolgokról; olyként merül fel, mintha emlékeznének ezekre a dolgokra – valamiféle ősemlékezet sejthető mögöttük. A saját életünkben is tapasztalhatjuk, hogy gyakran legmerészebb terveink, elképzeléseink is emlékképeken alapulnak.

Az emberiség több mint fele immár városokban él, számarányuk egyre növekszik. A fejlettnek nevezett világban, pl. az EU országaiban ez az arány meghaladja a 70%-ot, egyes tagállamokban eléri a 80%-ot. A világháló terjedésével a ’90-es évek elején felröppent a gondolat: a világ egyetlen nagy faluvá válik, sőt még inkább tanyarendszerré – mivel a hely úgymond elveszítette jelentőségét. Ez a blikkfangos gondolat néhány év alatt szertefoszlott (állapította meg Kunszt György egy évtizeddel később): elég egy-egy gigaberuházásra gondolni, s érzékeljük, hogy építőik mindent megtesznek annak érdekében, hogy azt a helyet nevezetessé, egyedivé tegyék, vonzóerejét növeljék.
A jövőt nem látjuk, de azt sejtjük, hogy mit tartunk ma fontosnak, mi felé keressük a fejlődés kívánatos és célszerű irányát, s azt is érzékeljük eléggé pontosan (bár viták közepette), hogy mi vész el (akár örökre), s válik jó esetben emlékezetté.

Ennek a témacsokornak szenteljük az idei, 51. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemet. Geográfusok, építészek, közgazdászok, településmérnökök, művészettörténészek lesznek az előadók között. Elsőként a nemzetközi és a hazai trendekről kapunk átfogó képet, majd városvíziók villannak fel. A következő napokban a jövő útjának tűnő Smart City, Green City témái elevenednek meg, majd arról hallunk előadásokat, hogy miről mesélnek a házak, mi marad meg – várhatóan – a régmúlt, a tegnap és ma városépítéséből, építészetéből.

Nem feledkezhetünk meg az olyan aktualitásokról, mint a települési arculati kézikönyvek (TAK) országos felméréseiről sem: a dokumentált és érzékelt építészeti, települési értékeinknek egy része holnapra már emlékké válik. Hogyan használhatjuk ezt a heroikus munkával létrejött óriási adathalmazt.
         
PROGRAM

8. Tervező Tábor
2018. augusztus 03. – 2018. augusztus 05. Helyszín: Szombathely
„VÁROSKAPUK”
A 2018-as tervtábor fókuszpontja Szombathely Városkapui. A tervtábor keretében a résztvevők feladata közösen elkészíteni a Szombathelyre vezető utak „városkapuinak” koncepcionális tervét, amely mind a turizmus (aktív turizmus) mind a térségben lakó polgárok (lakókörnyezet minőség növelése) számára megteremtheti e lehetőségek közhasználatú térbeli kínálatát. A tervtábor résztvevői csoportmunkában, a szervezőik irányítása és támogatása mellett területi koncepciót készítenek a város számára az első benyomást meghatározó terek rendszerére vonatkozóan. Ezekhez a terekhez ill. hálózatokhoz kapcsolódóan meghatározzák azok funkcióit és kialakításukhoz rövid akcióterveket is készítenek a fejlesztési, szabályozási és egyéb teendőkre vonatkozóan. Opcionálisan egy-egy területhez fizikai objektum előzetes látványtervét is elkészíthetik a résztvevők.

1. nap – 2018. augusztus 06. – A városok jelenének jövője
Helyszín: Megyeháza Díszterme (Szombathely, Berzsenyi tér 1.)
Az első nap a köszöntéseké, s a felvetett kérdés szárnyra bocsátásáé. Települési szempontból az emberiség történetében 2007 jelentette a fordulópontot, ugyanis innentől kezdve az emberiség több mint fele városokban él. Ez a tendencia a jövőben is folytatódik, így elmondható, hogy egyre inkább városi világban élünk. Jelenleg a Föld szárazföldi területeinek 2%-át foglalják el az emberi települések és az infrastruktúra, a népesség növekedésével, valamint az urbanizáció folytatódásával ez a szám 2050-ig megduplázódhat. A városok pedig – a nagy népességkoncentráció révén – fokozott terheket rónak a környezetre mind input, mind pedig az erőforrások hasznosítása után keletkezett végtermékek tekintetében. Vajon milyen válaszokat tud adni a műholdas, digitális, behálózott, a fenntarthatóságot és a klímavédelmet is szem előtt tartó 21. század a folyamatosan újratermelődő urbanisztikai kérdésekre, és hol van mindebben Magyarország helye?
 
 2. nap – 2018. augusztus 07. – A jövőnk jelene: zöld városok és okos városok
Helyszín: ELTE SEK B épület Tanácsterem (9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.)
A második nap témája a városok jövőbe mutató jelenének körbejárása. Az előrejelzések szerint a technológiai változások 2050-re egy város egész működését átalakítják, de egyes elemeinek már most is szemtanúi vagyunk, hiszen sorra terjednek a különböző smart city megoldások, a jövőben pedig minden bizonnyal még nagyobb előrelépést fogunk tenni a különböző folyamatok optimalizálása érdekében. Előtérbe kerülnek a zöld városok, mivel a nagyvárosokban koncentrálódik a környezeti terhelés, ezért még hangsúlyosabbá válik a zöldfelületek terjedése, az épületek felületén is. Egyre elterjedtebbé válik az okos infrastruktúra a városokban: már elkezdődött az a folyamat, melynek célja, hogy minden közszolgáltatás mérhető és nyomon követhető legyen, ez a jövőben kiteljesedik, és integrált rendszerek irányítják majd a város működését a vízellátástól kezdve a közvilágításon keresztül a közlekedésig és a levegőminőségig számos területen. Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a nyári egyetem második napján.
 
 3. nap – 2018. augusztus 08. – Múltunk jövője
Helyszín: ELTE SEK B épület Tanácsterem (9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.)
Harmadik témája az ez évi nyári egyetemnek a „Múltunk jövője” címet viseli. Történeti épületeinket és városrészeinket sok tényező veszélyezteti az energiatudatosságtól az építési láz sokféle hevületéig. Az elmúlt időszakban láthattuk, hogy a hőszigetelő ablakok minként változtatják meg történeti (nem védett) épületeinket, a falak hőszigetelése a gazdag részletképzésű és a külföldiek által megcsodált épületeinket alakíthatják át végzetesen. A lakásépítési támogatási rendszer is az új építésű lakások vételét, építését támogatja a legerőteljesebben. Gyakran az építtetők sem tudnak mit kezdeni a régi épületekkel. ezzel egyidejűleg újabb „társadalmi igény” szemtanúi lehetünk szerte Európában: az elpusztult, megsemmisült épületek újjáépítése iránti vágynak és politikai szándéknak. Megtalálja-e a műemlékes és építész szakma a szakmai elveknek és a politika elvárásainak egyaránt megfelelő szűk ösvényt?
 
 4. nap – 2018. augusztus 09. – Tanulmányút
Helyszín: Bécs (Ausztria), Aspern Seestadt
Bécs külső részén, a 22. kerületben a régi reptér helyén - Johannes Tovatt svéd építész beépítési terve alapján - új városrész épül. A 20 év alatt megvalósuló projekt egész Európa egyik legnagyobb városfejlesztési beruházása. A 3 részből álló, végül 20 ezer lakosú új település első egysége készült el. Az U-Bahn (metro) meghosszabbítása - amelyikkel Bécs központjába lehet jutni - az első létesítmények között valósult meg 2013- ban. 2018 decemberére elkészül az S-Bahn vonala Wiener Hauptbahnhof-ig. A terület déli határán épült fel az Opel-gyár, amelyik az itt lakók nagy részének is munkahelyet ad. A "névadó" tó pedig rekreációs területként szolgál, de úgy keletkezett, hogy az építkezésekhez innen biztosították a kavicsot. A várost a "Smart City" szellemében minden elemében megterveztek, hogy minél kisebb legyen a környezetszennyezés és élhetőbb legyen. A város fűtését geotermikus erőműről biztosítják. Helyben több ezer munkahely létesül, különböző tevékenységi körökben. A lakosság összetétele kor, foglalkozás, származás szerint is szabályozott, hogy elkerüljék a lakótelepekre korábban jellemző egysíkúságot és hullámeffektusokat.)
          
További információk és részletes program a www.sune.hu honlapon!

forrás: sajtóközlemény
 




Ha tetszett a cikk, és szeretne előfizetni magazinunkra, itt teheti meg.

Kapcsolódó

Történet a sivatagi házról

Történet a sivatagi házról

A Guardian Glass egyik izgalmas és különleges projektje nem is olyan régen sivatagi környezetben, Spanyolországban valósult meg.

A Skanska az Erste Alapkezelőnek értékesítette a Mill Park irodakomplexumot

A Skanska az Erste Alapkezelőnek értékesítette a Mill Park irodakomplexumot

A Skanska eladta a két épületből álló Mill Park irodakomplexumát az Erste Asset Management GmbH egyik leányvállalata, az Erste Alapkezelő Zrt. ingatlanalapnak. 

Eladták a MOM Parkot

Eladták a MOM Parkot

A WING Zrt., az amerikai befektető Morgan Stanley Real Estate Investing és az osztrák bevásárlóközpont-specialista CC Real alkotta konzorcium értékesítette a MOM Parkot.

Így halad a Shopmark felújítása

Így halad a Shopmark felújítása

A Diófa Alapkezelő Zrt. által képviselt Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap tulajdonában álló Shopmark átalakítása az év eleje óta tart. Az eddigi munkálatok eredményeként többek között megszületett az új térelrendezés és az épület modernizációja is folyamatosan zajlik. 

Új Közlekedési Múzeum – nemzetközi pályázaton választják ki a tervezőt

Új Közlekedési Múzeum – nemzetközi pályázaton választják ki a tervezőt

Sikeres hazai és világhírű nemzetközi építészirodák vesznek részt a Közlekedési Múzeum új telephelyének kialakítására kiírt tervpályázaton. 

Bővül a HB Reavis londoni portfóliója

Bővül a HB Reavis londoni portfóliója

A Farringdon West Crossrail állomáshoz kapcsolódó fejlesztés megvásárlásával öt projektre bővül a HB Reavis londoni portfóliója.

Hirdetés