Hirdetés

250 éves lakóépületet újítanak fel

Gyula legrégibb lakóépületét, az 1775 körül épült Máriás-házat.

Hirdetés

Nagyrészt pályázati forrásból, 150 millió forintból újítják fel Gyula legrégibb, 1775 körül épült lakóépületét, a Máriás-házat – jelentette be Görgényi Ernő polgármester.

A Máriás-ház Gyula legrégebbi lakóháza, 1775 körül épült, késő barokk stílusban. A németvárosi városrész főterén áll, közös téren a Szent József templommal és az Erkel Ferenc Emlékházzal. Nevét onnan kapta, hogy az Apor tér felőli rövid homlokzatán haranglábszerű fedeles, pilaszteres kerettel övezett szoborfülkében Mária-szobor található. A szobrot valószínűleg az 1801-es tűzvész után helyezték el annak emlékére, hogy a ház megmenekült a tűzvésztől.

A Máriás-ház Apor tér felőli homlokzata

„A házat az is egyedivé teszi, hogy belső tereiben több korabeli díszítőfestés is megőrződött – jegyzi meg a Magyarmúzeumok.hu. – Mivel a gyulai svábok többsége földműveléssel, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó kisbirtokos családban élt, feltételezhető, hogy ehhez az épülethez sem tartozott túl nagy városi telek, mert a gazdálkodás nem itt, hanem a külterületen folyt.”

A jelenleg önkormányzati tulajdonú, de a helyi német nemzetiségi önkormányzat használatában lévő, műemléki védelem alatt álló ház felújítására a nemzetiségi önkormányzat 66 millió forintot nyert el uniós TOP-pályázati forrásból. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága 50 millió forintot adott a projekthez. A 120 milliós kivitelezési költség fennmaradó részét a nemzetiségi önkormányzat partnere, a német Hermann Niermann Stiftung állja.

A tető megújítására korábban elnyertek tízmillió forintot a Népi Építészeti Program keretében, amihez az önkormányzat húszmilliós önerőt biztosított.

A ház udvara

Mittag Mónika, a gyulai német nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta, a felújítással évtizedes álom valósul meg:

„Az épület első három szobája az 1800-as éveket bemutató tájházként fog működni, a gyulai svábok korabeli bútorai, eszközei kapnak helyet, az épület és a városrész történetét, továbbá a kétmenetes sváb polgárház jellegzetes kialakulását és mai megjelenésének építési periódusait mutatják majd be.

A középső részen a nemzetiségi önkormányzat hivatala kap helyet, a hátsó részen kiszolgáló helyiségeket (mosdót és konyhát) alakítanak ki. Tervezik az udvarra egy közösségi ház megépítését is, ám arra még forrást kell találni”. 

Az udvar, az ott lévő füstölő és a kocsiszín rendezvények helyszíne lesz, eddig is ott tartották például a hagyományőrző szilvalekvár-főző programokat – tette hozzá Mittag Mónika.

A kivitelező gyulai székhelyű cég, a Vizo-Épker Kft. ügyvezetője, Vincze Zoltán elmondta, a tervek szerint jövő áprilisig tartó munkálatok során megerősítik a főfalak alapját, szigetelik azokat, kicserélik a nyílászárókat. Az egyik pinceboltozatot meghagyják, a másikat újra kell építeni. Az egyik tűzfal megerősítésével már végeztek, az visszakapta az eredeti, 1800-as évek végi állapotát.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Tervpályázat Gyula város, Körös-parti

Tervpályázat Gyula város, Körös-parti "terasz" környezetrendezési tervezésére

Gyula Város Önkormányzata ötletpályázatot hirdet GYULA VÁROS, KÖRÖS-PARTI „TERASZ” KÖRNYEZETRENDEZÉSI TERVEZÉSÉRE témában.

Ahogy Palkó György látta: épületfotók Dubajból és Bécsből

Ahogy Palkó György látta: épületfotók Dubajból és Bécsből

Palkó György Kisvárdáról indulva lett az ország egyik legismertebb építészeti fotósa, az elmúlt hónapokban azonban újabb határokat lépett át.

Magyar építészek sikere Prágában

Magyar építészek sikere Prágában

Egyetlen magyar résztvevőként jutott tovább az “új Žižkov városközpont” megformálására kiírt pályázaton a magyar csapat.

Hirdetés