Piros űrgömb a hetvenes évek Budapestjén.
Még megfejtésre vár, miért vonzódott annyira a ma retrónak nevezett korszak annyira a gömb-formához. Ami tény: a mindennapjainkat akkor csupa színes kör és gömb között éltük, méghozzá a lehető legélénkebb sárga, narancs és piros színekben, lehetőleg fényes műanyagból. Mindezen tárgyak legkülönösebbike a köztereken is megjelent, igaz, csak a föld alatt. Igazán sajnálhatjuk, hogy a metrófelújítás kapcsán elkerülte a tervezők figyelmét, de a hiány még pótolható, az információs célokat szolgáló piros űrgömb ma is megállná a helyét.
A kisföldalatti – mai nevén 1-es vonal – végállomása a Mexikói úton a hetvenes években
A késő hatvanas-, hetvenes-, nyolcvanas évek divatja kétségkívül az erős hatásoknak kedvezett. Az élénk, telt színek, a citromsárga, a narancs és a piros (nem vörös!) előszeretettel párosultak egyszerű geometrikus alapformákkal, szimmetrikus kompozíciókkal. Minden forma között pedig a legkedveltebb a teljes vagy félkör volt, lehetőleg csillogó műanyagból.
  |
Nálunk is ilyen, ráadásul spirális vezetékkel ellátott, lehúzható lámpa függött otthon a szobák közepén, egy piros és egy narancs. Előbbi elég kellemetlen fényt adott, cserébe nagyon izgalmasan lebegett a bútorok fölött, melyek maguk sem nélkülözték az íveket. Kerek volt szék, fotel és asztal, gömblámpák és gömb-hangszórók ontották az audio és vizuális jeleket,
  |
Az akkori sláger, a természetesen műanyagból készült, ezer élénk színben kapható pille szék ma már kincset ér, őrzöm is rendületlenül, összekaristolt holttestében virágot tartok az erkélyen. A szék eredetije magát Philippe Starckot is megihlette, ne becsüljük tehát alá a hajdan minden konyhában, fürdőszobában ott álló szellemes darabokat. A textileken, csempéken, kültéri falburkolatokon szintén hódított a kör motívum, minden gömbök királynője pedig a fenségesen ocsmány diszkógömb volt.
Ebben a sorban különleges helyet foglal az a tárgy, amely mára már kikopott a köztudatból, pedig helyet kaphatott volna akár a hármas metró legutóbbi felújítása során is. A tárgyat Dezső Mozis Oldala tette közzé – Dezsőnek amúgy is sokat köszönhet a filmrajongók tábora, de ez a találat valóban kincset ér. A leírás szerint:
„Ez a gömb a 70-es, 80-as évek egyik jellegzetes darabja volt, közintézményekben (mozi, színház, könyvtár, múzeum), valamint metróállomásokon teljesített szolgálatot. A gömb alsó részében egy körtáras diagép reklámdiákat vetített, két nagy tükör segítségével pedig a vetített kép a gömb elején levő transzparens vetítőernyőn jelent meg. Mellette Dimitrov elvtárs fejszobra látható, ezzel autentikussá téve a régi mozik hangulatát."
A képen látható darab a Kaposvári Egyetem ajándékaként került Dezső gyűjteményébe, aki saját, nyilvánosan látogatható magán – mozi – múzeumában fogja majd bemutatni Budafokon, ahol Budapestről fog a masina régi képeket vetíteni.
Bevallom, én erre az űrgömbre egyáltalán nem emlékszem, szemben sok lelkes kommentelő kortársammal, pedig a hetvenes-nyolcvanas években épp eleget metróztam. Most viszont szívesen látnám akármelyik felújított állomáson.
Köszönjük, Dezső!!!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
