Hirdetés

Pataki Katalin mestermunkájában egy olyan összerakható játékterápiás eszközt alkotott meg, ami ötvözi a bábjáték és a családrajz terápiás alkalmazását. 

Hirdetés

Pataki Katalin a MOME Formatervező Művész szakán készült mestermunkájának tárgya egy olyan terápiás játékeszköz, amely a családon belüli történések, sérelmek témakörére fókuszál. Az eszköz segíti a terapeutát a diagnózis felállításában, elindítja a játékterápiás folyamatot, és megteremti a kapcsolatot a gyermek és a terapeuta között. A 3D-nyomtatással készült, különböző színű, méretű és gyerekrajzok alapján kidolgozott „negatív” és „pozitív” töltetű részekből megépíthetők a terápiák során gyakran alkalmazott családrajzok. 

Pataki Katalin szakdolgozatában a gyermeki képzeletfejlődés hátterét, ok-okozati összefüggéseit kutatta. A kognitív fejlődés szűrőjén keresztül a gyermeklélektant, valamint a társas- és fizikai környezet képzeletbefolyásoló tényezőit vizsgálta. „Kutatásaim során egyértelművé vált számomra, hogy a gyermeki képzelet külső ingerek által befolyásolható. Ez rendszerint érzékszerveken keresztül történik, asszociációk révén. Így a tárgyak perceptuális vonatkozásai vezethetik a gyermek képzeletét a játék folyamán. Ez által jön létre a képzelet által absztrahált játékeszköz. A több értelmezési lehetőséggel rendelkező tárgy nagyobb szabadságot ad a gyermeki képzeletnek, így kijelenthető, hogy képzeletmozgósító szerepe van. Fontos szempont azonban, hogy a gyermek által alkotott játékfunkció az előzőleg megélt tapasztalatain alapszik, így egyénenként változhat az adott tárgy szerepe és funkciója a játékban” – írja munkája konklúziójában a tervező, aki a játékterápiára koncentrálva, alapos kutatómunka és már létező terápiás eszközök – pl. bábjáték, Világjáték, rendszerstruktúra teszt, családstruktúra teszt –, valamint olyan, desinerek által készített terápiás eszközök formai megjelenését vizsgálva, mint például a Balissa terápiás eszközök és az Alma theraphy dolls babák, majd ezeket továbbgondolva alkotta meg mestermunkája tárgyát, egy olyan játékterápiát segítő eszköz lesz, amely főként a családon belüli sérelmek és történések témakörére fókuszál.

Pataki Katalin kutatása során egyebek mellett olyan kérdéseket vizsgált, mint hogy a csupán egy értelmezési lehetőséget adó tárgyak használata helyett segíthetné-e a terapeuta és gyermek közötti kommunikációt az elvont, több értelmezési lehetőséggel rendelkező játékeszközök használata. Ezek alapján kezdett el dolgozni egy olyan szabad alkotójátékra és bábjátékra egyaránt alkalmas eszközkészlet megtervezésén, amely beépül a már meglévő játékterápiás módszertanba, segíti a terapeuta munkáját és a gyermek önkifejezését a családi konfliktusaival, történéseivel kapcsolatban. 

A TALKY fantázianevű eszköz elemeihez formai és anyagbeli tulajdonságaihoz képzettársítások tartoznak, melyek „pozitív" és „negatív" érzelmi töltetűek a gyerekek számára (ezeket gyerekrajzok alapján alakította ki, majd később tesztelte is őket), melyekből a gyermeknek lehetősége van felépíteni különböző karaktereket, melyek az elsődleges társas környezetét, a családját, jelképezik. Így a gyermek megéli a teremtő erőt családja fölött, és egy olyan családot fog felépíteni, amilyenben él, vagy amilyenre vágyik. A gyermek által alkotott figurák bábjáték eszközeként segítik a terapeuta munkáját, így a terapeuta közelebb kerülhet a gyermek belső világához.

A végső kialakításnál a tervező terapeuta segítségével határozta meg, hogy melyek azok a feltételek,  melyeknek az eszköz meg kell feleljen annak érdekében, hogy a segítse a terápiát és könnyen használható legyen: 
1. Alkotójátékra és bábjátékra alkalmas eszköz.
2. Pozitív és negatív érzelmi töltetű elemek.
3. Könnyű építhetőség
4. Variálhatóság
5. Szabad értelmezési lehetőség
6. Az emberi karakterek mellett „állatszerű", „elvarázsolt család" jellegű figurák is kirakhatóak legyenek.
7. Visszafogott színvilág
8. Instrukció: „Építsd fel a családod!" (Az instrukciót követően a gyermek azokat a személyeket építi fel, akiket a családjának tekint.)
9. Korosztály: 4 + 


Pataki Katalin
TALKY – játékterápiát segítő eszköz
Formatervező Művész / MA II / 2021 tavasz
Témavezető: Koós Pál
Konzulens(külső): Lazsádi Csilla (játék- és drámaterapeuta)

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A MOME hallgatói is tudatosabban védik az alkotásaikat

A MOME hallgatói is tudatosabban védik az alkotásaikat

Az egyetemmel együttműködési megállapodást kötött a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

Városi dzsungel, egyensúly keresés és kísérleti lábbeli objektek

Városi dzsungel, egyensúly keresés és kísérleti lábbeli objektek

A MOME Divat- és Textiltervezési tanszékének idei MA diplomamunkái.

A MOME által tervezett kiállítással, szabadulószobával és virtuálisvalóság-játékkal nyit meg a felújított borsi Rákóczi-kastély

A MOME által tervezett kiállítással, szabadulószobával és virtuálisvalóság-játékkal nyit meg a felújított borsi Rákóczi-kastély

A szlovákiai Borsiban található, felújított Rákóczi-kastély június 19-én nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Hirdetés