Hirdetés

Hirdetés

Színesre festett lécekből építettek kültéri installációt a pécsi Vasarely Múzeum előkertjében a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) építész hallgatói a nyári Múzeumutca Plusz összművészeti eseménysorozat keretében. A Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának felkérésére készült installáció tulajdonképpen az op-art művészet térbeli átirata, a folyton változó, izgalmas forma-, tér- és színhatásokat létrehozó alkotás nagy sikert aratott a látogatók körében. Ezért nemcsak a nyári program néhány napja alatt, hanem a múzeum vezetésének döntése nyomán egész évben megtekinthető a múzeum udvarán. 

Az op-art, azaz optikai művészet alapgondolata az ember térérzetének és térszemléletének alakítása, amelyet kezdetben a festészet, a plasztika és az építészet eszközeivel ért el. Az irányzat az 1960-as években terjedt el, ekkor már a tér és a mozgás bonyolultabb módozataival foglalkozó művek kivitelezésekor a technika is jelentős szerepet kapott a képzőművészetben.

„Az op-art talán legfontosabb úttörője a pécsi születésű Victor Vasarely – azaz Vásárhelyi Győző – volt, akinek Franciaországban élő unokája, Pierre Vasarely a PTE díszdoktora, és élénken ápolja gyökereit, valamint örökségét Péccsel, így az egyetemmel is. Pierre Vasarelyvel folyamatos kapcsolatban áll karunk is, közreműködésével a Vasarely Alapítvánnyal közös szakmai workshopokat vittünk Aix-en-Provance-ban, illetve Pécsett is. Az op-art azért is fontos számunkra, mert köze van az ábrázoló geometriához, a matematikához, de inspirálja a kinetikus műfajokat, a térkísérleteket is” – tájékoztat dr. Medvegy Gabriella, a PTE MIK dékánja

A pécsi építész hallgatók által most megépített, színesre festett lécekből készült térplasztika az op-art és a kinetikus művészet eszköztárát alkalmazza: a téglatest formájú tartókerethez rögzített, egymást keresztező lécekből kialakított térkonstrukció a szemlélő nézőpontjától függően folyton változó, izgalmas forma-, tér- és színhatásokat mutat. A Janus Pannonius Múzeum és a PTE MIK közös kezdeményezésével létrejött installáció ötlete egy egyetemi féléves kurzus során fogalmazódott meg.

„A kurzus során pályázatot írtunk ki a hallgatók számára. 13 pályamű érkezett a felhívásra, ezek közül Kustor Karolina és Gazdag Gábor hallgatók tervét választotta ki a múzeumi szakemberekből és a hallgatók tanáraiból álló zsűri” – mondja Zilahi Péter DLA, a zsűri egyik tagja.

„A kiválasztott pályamunka alapelveit figyelembe véve a munka kivitelezésére szervezett workshop első napján egy közös tervezési folyamatban véglegesítettük a tervet. Ezt követően hallgatók és oktatók közösen dolgoztunk a megvalósításon. A Múzeumutca Plusz eseményen volt először látható az installáció, amelyet a látogatók a kezdetektől fogva szerettek, rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk tőlük. Ez is közrejátszik abban, hogy nemcsak az összművészeti programsorozat néhány napja alatt lehetett megtekinteni az alkotást, hanem a múzeum vezetésének döntése nyomán egész évben várja az érdeklődőket a Vasarely Múzeum kertjében.”

A pécsi építész hallgatók nem először jelentek meg a nyilvánosság előtt kültéri installációval. 2016-ban a hajléktalanságra hívták fel a figyelmet a LAKNI KELL elnevezésű eseménnyel, amelyen egy alumínium italosdobozokból álló, házfalakat ábrázoló térbeli szerkezetet állítottak fel a pécsi Széchenyi téren, 2020-ban pedig a pécsi Támasz Alapítvány Hajléktalanok Ápoló Otthonában élők számára terveztek egy szabadtéri installációt, amely különböző szabadidős tevékenységek számára kialakított fedett és nyitott terek összefonódásából áll.

„Mindegyik alkotást egy workshop, egy építőtábor előzte meg. Ezek célja, hogy a hallgatók kilépjenek a katedra jellegű oktatásból, megtapasztalják az anyag tulajdonságát, az eszközöket, amelyek az alakításához szükségesek, és végső soron megértsék az építés logikáját. Így a szakmagyakorláshoz szükséges árnyaltabb képpel gazdagodnak, nem utolsósorban megélik az alkotás, a létrehozás örömét” – fogalmaz Sztranyák Gergely DLA, a műszaki kar egyetemi docense, a kurzus tantárgyfelelőse.

A mostani, múzeummal való együttműködésnek ugyan korábban nem volt előzménye, azonban a sikeres projekt kapcsán megfogalmazódott az a szándék, miszerint a PTE MIK építész hallgatói a jövőben a Janus Pannonius Múzeum más programjaiban is közreműködnek. 
 

(Forrás: sajtóközlemény)




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Hallgató terv 2020: Kerti pihenő hajléktalanok számára

Hallgató terv 2020: Kerti pihenő hajléktalanok számára

Pécsi építész hallgatók önkéntes munkával hoztak létre akadálymentes közösségi teret 

Hajléktalanoknak építettek közösségi teraszt pécsi építészhallgatók

Hajléktalanoknak építettek közösségi teraszt pécsi építészhallgatók

A program nemcsak a szakmai fejlődésben, hanem a szociális gondolkodásban is fontos állomás.

A hétvége egyértelműen a Bauhausról fog szólni

A hétvége egyértelműen a Bauhausról fog szólni

Május 4. és 5. között a százéves Bauhaus az idei Budapest100 fő témája, de a Magyar Nemzeti Galériában is a jubileum köré szervezik a szombati programokat. 

Hirdetés