Már a tél elején készülnek a jövő nyári hőségre, és a hősziget-jelenség ellensúlyozására.

Hirdetés

A hideg idő ellenére az osztrák főváros már a jövő nyári hőségre és a hősziget-jelenség ellensúlyozására készül. A 6. kerületben található Esterházyparkban alakítják ki Bécs első hűsölő parkját párakapukkal, szökőkutakkal és sok-sok zölddel.

Teljesen átalakítják, és a felfrissülés szolgálatába állítják a bécsi Esterházypark elülső, 10 600 négyzetméteres részét. Az osztrák főváros első hűsölő parkjának a középpontja egy 30 négyzetméteres kör alakú, árnyékos, növényekkel dúsan beültetett hűsölő pont, ahol különböző magasságú és átmérőjű párakapuk és szökőkút járul hozzá a kellemesebb klímához. Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően itt akár hat fokkal hűvösebb lehet, mint a környéken. 

Bécs első hűsölő parkjának a látványterve © Carla Lo

A hűsítő víz mellett a „Cooling-park” másik kulcsfontosságú eleme a növényzet. Csökken a beton- és aszfaltborítású felületek aránya, és nő a fűvel, bokrokkal és fákkal beültetetteké. A hűvös, árnyékos részen padok kígyóznak végig, amelyeken akár egy egész iskolaosztálynak elegendő hely van.

Bécs első hűsölő parkját két éven át tudományosan is tanulmányozzák: értékelik és tovább finomítják a hűsítő intézkedéseket és folyamatos lesz a tapasztalatcsere a kutatói szint és a gyakorlati megvalósítás között. 

A Cooling-park a Bécsi Kertészeti Vállalat, a 6. kerület, a Tenger Háza (Haus des Meeres) és a Bécsi Városháza által megbízott Carla Lo bécsi tájépítész iroda közös projektje. A hűsítő elemekért a Breathe Earth Collective és a Green4Cities GmbH alkotta dizájnercsapat felel. 

Bécs első hűsölő parkjának a látványterve © Carla Lo

De nem ez az egyetlen projekt, amellyel Bécs a klímaváltozás miatt egyre hosszabb és intenzívebb hőhullámok, valamint a hősziget-jelenség ellen küzd. 2020-ban városszerte összesen 137 000 négyzetméternyi parkot és zöldterületet újítanak meg, illetve hoznak létre. A kicsi és közepes parkprojektekre és a városfejlesztési területeken létrehozandó új parkokra jövőre 9,3 millió eurót fordítanak. Jövőre a város a kerületek zöldítési és hűsítési projektjeihez összesen 2,3 millió euróval járul hozzá; nyolcvanszázalékos költségátvállalással támogatja az utcai zöldhomlokzatok, vizes játékok, szökőkutak és párakapuk, párakapuval bővíthető mobil ivókutak telepítését a kerületekben, nagyméretű városi fák ültetését, fák alatti víztárolók, pergolák és egyéb növényekkel kombinált árnyékolók létesítését valamint a zöldterületek növelését az aszfalttal és térkővel burkolt felületek rovására. 

2020 elején kerül a bécsi közgyűlés elé az a zöldterületekről szóló új irányelv, amely kimondja, hogy a bécsi zöldterületek megőrzése és növelése az elkövetkező évtizedekben mindenek felett álló cél, és a jövőben ez az irányelv szolgál majd a mindenkori várostervezés alapjául. Az új irányelv azt is rögzíti, melyek azok a területek a városban, amelyeket a jövőben nem lehet beépíteni, illetve bármiféle burkolattal ellátni.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Napelemek lepik el Bécs tetőit

Az osztrák főváros célja, hogy 2030-ra Bécs teljes áramfogyasztásának tíz százalékát napenergia segítségével fedezze. Ezért a jövőben középületek – például iskolák, uszodák, hivatalok – tetejére is napelemeket telepítenek. Az első ötven épületre még idén sor kerül.

Fajó János a bécsi Mumokban

A Két háromszög című 2000-es olaj-fa műve került a régió egyik legtekintélyesebb múzeumába.

Bécs 2040-re klímasemleges lehet

Napelemeket telepítenek a bécsi metróállomások tetejére. Az így termelt zöldárammal működtetik majd a világítást, a mozgólépcsőket és a lifteteket.

Hirdetés