Újra HeonLab kiállítási installáció a SOM-ban.

Miért nem? Így kezdek minden gondolatot egy ideje amal (SOM) kapcsolatban. Miért nem kötelező a 14-18 éves korosztály számára, hogy tanulmányaik során legalább egyszer megnézzék a SOM állandó és aktuális időszakos kiállítását? Miért nem ismerik többen a SOM-ot? Csakhogy hazabeszéljek: a művészettörténeti tanulmányok során úgy általában a SOM-éhoz hasonló tematikus gyűjteményekről szó sem esik (esetleg, az esztétika szakokon a múzeumtörténeti előadásokon kerülnek szóba ilyen gyűjtemények). Pedig, mint Varga Benedek, a SOM főigazgatója a jelen időszakos kiállítás sajtótájékoztatóján kitért rá, Nyugat-Európában az éves múzeumlátogatások ötven százalékát - a helyi lakosok körében vizsgálva - már ezekben a tematikus gyűjteményekben mérték az elmúlt pár évben. És ami, mint kulturális tendencia tőlünk nyugatra megjelenik, előbb-utóbb itthon is felerősödik. Aki ismeri a SOM kiállításait, tudja, hogy a változás kovásza mindenképpen és már most az Orvostörténeti.  

Fotó © Tóth Barnabás

Az állandó tárlat azon túl, hogy nagyon fontos és érdekfeszítő gyűjteménye az orvoslás történetének, a múzeumtörténet olyan pillanatát is tükrözi, ami csak néhány európai múzeumban látható. Az úgynevezett Wunderkammerekről van szó, a kuriózumok vegyes, sziporkázó gyűjteményéről, a mai múzeumok őséről, ahol még minden egyben, egységben volt jelen: képzőművészet, szobrászat, tárgykultúra, ásványok, a régi korok számára bizarr állati/növényi ősleletek stb. Ha szorosan az orvosláshoz kapcsolódóan, de ez a karaktere (részben) a SOM állandó kiállításának.  

Fotó © Tóth Barnabás

Az időszakos tárlatok létrehozása, a bemutatandó témák jellege okán (t.i. szövegerős, leíró, vagyis kevésbé vizuális) újfajta megközelítést kíván.  Itt lép be a design, ezen belül a narratív installáció, ami a látvány, de akár az érzetek szintjén egészíti ki az olvashatóakat. Ez történt az olló-design kiállítás (Olló. Vágod?), az erényöv témáját körbejáró tárlat (Mítosz és valóság – Az erényöv titkos történetei) vagy éppen Görgei Artúr tábornok fejsérülésének „nyomozása” (A sebesült Görgei) kapcsán, hogy csak néhányat említsünk. mindegyikét a MOME jelenlegi hallgatói, illetve gyakrabban Bartha Tamás és György Árpád Hunor (egykor maguk is MOME-sok), a Heonlab tervezői jegyzik. A jelen kiállítás teljes vizuális megjelenését a Heonlab tervezői tervezték és kivitelezték. Ezt a mozzanatot azért is fontos kiemelnünk, mert egyedülálló ma Magyarországon, hogy egy múzeum vezetője (Varga Benedek) tudatosan keresse, igényelje a kreatív műhelyek aktív közreműködését.

Fotó © Tóth Barnabás

A most futó tárlat Selye János (1907-1982), az egyik legtöbbet idézett, világhírű magyar tudós ún. stresszelméletét járja körül. Selye 1936-ban a Nature magazinban publikált először arról a jelenségről, amit csak a későbbiekben nevezett el stressznek. Stressz = az élő organizmus nem fajlagos reakcióegyüttesének leírása (az élő szervezet az egyensúlyát megzavaró külső körülményekre reagál). E jelenség kutatásának előzményei, Selye laboratóriumi kísérleteinek leírásai, a közérthetőséget segítő kötetei, preparátumgyűjteménye, mikroszkópok, filmrészletek és fotók egyaránt helyet kaptak a kiállításon. 



Bartha Tamás és György Árpád Hunor narratív installációja tér a térben. A múzeum két földszinti terében berendezett tárlat koncepciójának alapja a stressz bemutatása, mely lehet pozitív vagy negatív reakcióegyüttes: ekként alapvetően két színre, feketére és fehérre redukált a kiállítási enteriőr. Benne, mintegy kordon jelenik meg a fekete fóliaszalagokkal létrehozott belső „doboztér”. Erre az op-artos hatásra erősít rá az a szerencsés, egységesítő gesztus, hogy a tárlaton szereplő szinte minden kép fekete-fehérben szerepel – függetlenül attól, hogy az eredetije színes. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy számomra a kiállítást aláfestő, egyúttal kiegészítő installáció a tudomány komolysága mellett szellemes részletekkel is bír. Elég csak rápillantani a kifeszített fóliaszalagokra, és menten arra gondolhatunk: mindjárt szétfeszít a stressz! 

Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói. Kurátor: Dr. Szabó Katalin; a tárlat megtekinthető: 2015. május 7. - október 31.
A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/04-es lapszámában. 

 

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 120 - 2015/04. lapszámában

A lapszám tartalmából:

Séta Milanóban, Leiviskä-interjú, villák és családi házak


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Babaház

Babaház

A változó veszprémi óváros apró csodái.

Octogon 171

171 - 2021/7

Megjelent az OCTOGON magazin új, 171-es (2021/7-es) lapszáma, benne sok egyéb mellett cseh vitézek várával, a Földes Architects sasadi villájával, a  V30 sportközponttal, egy vasbeton-szerkezet előregyártó üzemmel, vagy a várpalotai zöld város projekttel.

Octogon 170

170 - 2021/6

Megjelent az OCTOGON magazin új, 170-es (2021/6-os) lapszáma, benne sok egyéb mellett egy parki ufóval (Hungexpo F1 fogadóépület), egy élőlény házzal (Attila99loft), egy bivalyzongorával (Tanösvény és bivalyistálló Sándorfalva határában) és egy interjúval Rostás Péterrel (aki nem a historizmus dzsihadistája) a Szent István-terem átadásának apropóján a vári átalakításokról.

Hirdetés