Újra HeonLab kiállítási installáció a SOM-ban.
Miért nem? Így kezdek minden gondolatot egy ideje amal (SOM) kapcsolatban. Miért nem kötelező a 14-18 éves korosztály számára, hogy tanulmányaik során legalább egyszer megnézzék a SOM állandó és aktuális időszakos kiállítását? Miért nem ismerik többen a SOM-ot? Csakhogy hazabeszéljek: a művészettörténeti tanulmányok során úgy általában a SOM-éhoz hasonló tematikus gyűjteményekről szó sem esik (esetleg, az esztétika szakokon a múzeumtörténeti előadásokon kerülnek szóba ilyen gyűjtemények). Pedig, mint Varga Benedek, a SOM főigazgatója a jelen időszakos kiállítás sajtótájékoztatóján kitért rá, Nyugat-Európában az éves múzeumlátogatások ötven százalékát - a helyi lakosok körében vizsgálva - már ezekben a tematikus gyűjteményekben mérték az elmúlt pár évben. És ami, mint kulturális tendencia tőlünk nyugatra megjelenik, előbb-utóbb itthon is felerősödik. Aki ismeri a SOM kiállításait, tudja, hogy a változás kovásza mindenképpen és már most az Orvostörténeti.
Fotó © Tóth Barnabás
Az állandó tárlat azon túl, hogy nagyon fontos és érdekfeszítő gyűjteménye az orvoslás történetének, a múzeumtörténet olyan pillanatát is tükrözi, ami csak néhány európai múzeumban látható. Az úgynevezett Wunderkammerekről van szó, a kuriózumok vegyes, sziporkázó gyűjteményéről, a mai múzeumok őséről, ahol még minden egyben, egységben volt jelen: képzőművészet, szobrászat, tárgykultúra, ásványok, a régi korok számára bizarr állati/növényi ősleletek stb. Ha szorosan az orvosláshoz kapcsolódóan, de ez a karaktere (részben) a SOM állandó kiállításának.
Fotó © Tóth Barnabás
Az időszakos tárlatok létrehozása, a bemutatandó témák jellege okán (t.i. szövegerős, leíró, vagyis kevésbé vizuális) újfajta megközelítést kíván. Itt lép be a design, ezen belül a narratív installáció, ami a látvány, de akár az érzetek szintjén egészíti ki az olvashatóakat. Ez történt az olló-design kiállítás (Olló. Vágod?), az erényöv témáját körbejáró tárlat (Mítosz és valóság – Az erényöv titkos történetei) vagy éppen Görgei Artúr tábornok fejsérülésének „nyomozása” (A sebesült Görgei) kapcsán, hogy csak néhányat említsünk. mindegyikét a MOME jelenlegi hallgatói, illetve gyakrabban Bartha Tamás és György Árpád Hunor (egykor maguk is MOME-sok), a Heonlab tervezői jegyzik. A jelen kiállítás teljes vizuális megjelenését a Heonlab tervezői tervezték és kivitelezték. Ezt a mozzanatot azért is fontos kiemelnünk, mert egyedülálló ma Magyarországon, hogy egy múzeum vezetője (Varga Benedek) tudatosan keresse, igényelje a kreatív műhelyek aktív közreműködését.
Fotó © Tóth Barnabás
A most futó tárlat Selye János (1907-1982), az egyik legtöbbet idézett, világhírű magyar tudós ún. stresszelméletét járja körül. Selye 1936-ban a Nature magazinban publikált először arról a jelenségről, amit csak a későbbiekben nevezett el stressznek. Stressz = az élő organizmus nem fajlagos reakcióegyüttesének leírása (az élő szervezet az egyensúlyát megzavaró külső körülményekre reagál). E jelenség kutatásának előzményei, Selye laboratóriumi kísérleteinek leírásai, a közérthetőséget segítő kötetei, preparátumgyűjteménye, mikroszkópok, filmrészletek és fotók egyaránt helyet kaptak a kiállításon.
Fotó: Tóth Barnabás
Bartha Tamás és György Árpád Hunor narratív installációja tér a térben. A múzeum két földszinti terében berendezett tárlat koncepciójának alapja a stressz bemutatása, mely lehet pozitív vagy negatív reakcióegyüttes: ekként alapvetően két színre, feketére és fehérre redukált a kiállítási enteriőr. Benne, mintegy kordon jelenik meg a fekete fóliaszalagokkal létrehozott belső „doboztér”. Erre az op-artos hatásra erősít rá az a szerencsés, egységesítő gesztus, hogy a tárlaton szereplő szinte minden kép fekete-fehérben szerepel – függetlenül attól, hogy az eredetije színes. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy számomra a kiállítást aláfestő, egyúttal kiegészítő installáció a tudomány komolysága mellett szellemes részletekkel is bír. Elég csak rápillantani a kifeszített fóliaszalagokra, és menten arra gondolhatunk: mindjárt szétfeszít a stressz!
Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói. Kurátor: Dr. Szabó Katalin; a tárlat megtekinthető: 2015. május 7. - október 31.
A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/04-es lapszámában.
Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 120 - 2015/04. lapszámában
A lapszám tartalmából:
Séta Milanóban, Leiviskä-interjú, villák és családi házak
Megnézem Előfizetek
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
