Cikkünk a 203-as, 2025/7-es lapszámunkból közöljük.
Az alternatív oktatás egyik fontos intézménye, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (ismert nevén AKG) néhány éve általános iskolát indított. Ennek helyét a Raktár utcai épületükhöz közel, a Kiscelli utcai egykori iskolaépületben találták meg, amely 1912-ben épült, Reichl Kálmán tervei szerint. Bárczy István főpolgármester nagyszabású iskolaépítési programjának keretében jött létre ez a szigorúan szimmetrikus, népies szecessziós stílusú, tekintélyes méretű épület, amelyben egy fiú- és egy lányiskola kapott helyet, földszintjén egy szeparáltan működő óvodával, utcai homlokzatának két végén egy-egy magas tömbbel.
A keretes beépítés egy belső udvart fogott közre. A helyi védelmet élvező épület a háborúban sok sérülést szenvedett; a helyreállítás során a magasra emelkedő, huszártoronnyal díszített középső tetőrésze egyszerű, laposabb tetőt kapott. Jó ideig iskolaként működött, és ahogy a többi Bárczy-féle iskola esetében, a középfolyosós, cellás rendszer, és a két oldalról széles lépcsőházakkal megközelíthető emeleti szintek itt is jól kiszolgálták a klasszikus, poroszosnak nevezett oktatás rendszerét.

De hogyan lehet átformálni egy ilyen házat az AKG szabadabb pedagógiai programjához, ahol nem frontális oktatás zajlik, hanem a világ felfedezése egyéni módszerekkel történik, tanórák helyett epochális rendszerben foglalkoznak az egyes témákkal, és ahol évfolyamok és osztályok helyett „kupacok”, „csibék”, „kisiskolák” lazán összefüggő halmazában nevelkednek a diákok?
Az átalakítást Csővári Linda és Demeter Ágota, a Flo Architects tervezőinek segítségével kezdte meg az iskola: 2018-ban mindössze néhány hónap alatt kellett elkészülniük azoknak az épületrészeknek, amelyeket az első öt évfolyam birtokba vett. Ebben a szakaszban a konyha-étkező, az első emeleti tantermek és közösségi terek újultak meg, valamint két új lépcsőházat alakítottak ki, hogy az egykor teljesen önállóan működő óvoda terét is bekapcsolják a közlekedőrendszerbe. Színes, vidám és szabad terek jöttek létre innovatív megoldásokkal, amire az alternatív oktatásnak nagy szüksége van.
Ezzel párhuzamosan kezdődött az épület bővítése a tetőtér beépítésével, valamint egy külön tömeggel, melyeket Herczeg László vezetésével az MCXVI Építészműterem tervezett. Menet közben, a koncepció érlelődésével és rengeteg változat átbeszélése után az iskola úgy döntött, hogy a korábbi elképzelésüket jócskán át kell írni: a hat általános iskolai és hét gimnáziumi évfolyamban tanuló, összesen mintegy 620 gyerek számára nem elég az a tér, amit az épület eredeti tömege kínál. Ezért megkezdődött egy nagyobb bővítés, immár az MCXVI Építészműterem vezetésével.

Herczeg László és munkatársai rendszerében gondolták újra az iskola működését. Először a régi, silány anyagokból készült, beázó tetőt vették kezelésbe. Visszaállították az 1912-es eredeti tetőformát, és ezzel a tetőtérben egy új beépítési szint jött létre, ahol négy csoport tanuló- és közösségi terét alakították ki, és hozzá egy lifttornyot is emeltek. Középen, az egykori huszártorony helyén ma ismét torony magasodik, amelyhez egy galériával kiegészített, fából ácsolt, nyersen hagyott, impozáns függesztett szerkezet vezet föl. Ez voltaképpen egy kilátópont: a tetejéről hamarosan egy távcsővel lehet bámulni az eget és a budai hegyeket. Az eredeti tetőforma visszaállítása az épület egykori karakterét erősíti, miközben jelentős plusz tereket ad az iskolának – ez a megoldás példát ad sok olyan mai helyreállításnak, amelyekkel régi épületeket új funkcióra szabnak át.
Az általános iskolai és a gimnáziumi rész külön-külön emeletre került. Ezekben a Flo Architects és az MCXVI Építészműterem egymás mellett érvényesülnek, sőt, van olyan térsor, amelyet az iskola pedagógusai és diákjai önállóan alakítottak a maguk képére. Itt olyan közösségi tervezés tanúi lehetünk, amelyben mindenki egyenlően vesz részt, és ahol az építész nem feltétlenül irányít, inkább csak javasol, együttműködik. A speciális pedagógiai program, amelynek nagyon fontos része a diákok aktivitása is, ebben az esetben azt igényli, hogy a terek hangulatát, karakterét, az anyagok, burkolatok minőségét azok határozzák meg, akik itt töltik mindennapjaikat. Az építészek nagyfokú rugalmassága és empátiája kellett ahhoz, hogy ezt megértsék, elfogadják és integrálják a saját koncepciójukba.

Az átalakítás talán legfontosabb elemei a 2. és 3. ütemben, 2024-2025 folyamán készültek el. Ezek során a középső, körbezárt udvarba egy, a belső oldalhomlokzatoktól tűzvédelmi és szellőztetési okokból kissé eltartott, felül üvegtetővel megvilágított, tágas aula jött létre, amely alkalmas arra, hogy az épületben tanuló összes gyereknek akár egyszerre közös teret adjon. Az aula két szintet hidal át: az eredeti mélyföldszint utcai traktusában megmaradt a konyha, ebédlő és az azokat kiszolgáló helyiségsor, melyek áttörésekkel és az aula teljes szélességében kialakított, faburkolatú lépcsősorral kapcsolódnak az egykori magasföldszinthez.
A tágas tér, a rengeteg bejövő nappali fény, a minden oldalról felnyitott átjárások révén itt lett az iskola szíve, egy derűs, világos, közös hely, ahol a lépcsőkön üldögélő gyerekek nem zavarják az áthaladókat, ahol lehet ebédelni, játszani, összegyűlni. A magasföldszinti részből nyílik a büfé és annak előtere, a falba épített, támlázott padokkal és kis konzolos kerek büféasztalokkal. Szintén az aulából nyílik az udvari oldal felé a mostani tornaterem; a 4. ütemben tervezett tornaterem elkészültével ez színházterem lesz. Az aula másik oldalán alakították ki az iskolatitkárságot; ez sem zárkózik el a közös tértől, a recepciós pultokhoz hasonló nyitottsággal vesz részt az iskola életében.

Az aula előtti ütem hozta a legnagyobb térbővülést: az épület két oldalsó, lapostetős szárnyán egy új szint készült el. Két, könnyű acélszerkezetű, üvegfalú, tökéletesen szimmetrikus ráépítés, amely lamella-osztásával az utcai, téglabetétes vakolt homlokzat ritmusát viszi tovább. Színében azonban elkülönül attól: fehér, szinte áttetszően könnyed, szolidan visszahúzódva az egykori tetőpárkány oszlopai és korlátjai mögött. Kívülről finom, szinte súlytalan kiegészítés, semmi dísz, csak egyszerű geometria; belül pedig az üvegfalaknak köszönhetően fénnyel teli, nyüzsgő, szerethető terek sora, laborok, fejlesztő- és tantermek, teakonyhával és szekrényekkel ellátott közösségi terek. Alacsony hajlású tetőzetét napelemek foglalják el.
A bővítés utolsó üteme, az iskolaépülethez üvegfolyosóval kapcsolódó tornacsarnok megépítése még hátravan. Ezzel együtt a központi aula felülvilágítója körül zöldtető lesz, ezzel válik majd teljessé az iskola működése. Bár alighanem folyamatosan alakítják majd tovább a maguk képére – így van ez jól, és a tervezők is kalkulálnak a változásokkal; végülis ez az iskola a világban való tudatos és aktív jelenlétre nevel. Ehhez kínál remek alapot a régi iskola építészeti értékeit, patináját tisztelő, de adottságait nem törvényként, hanem jól hasznosítható kiindulópontként kezelő tervezői hozzáállás.
Generálépítészet és belsőépítészet: MCXVI Építészműterem
2020-2023: 1. ütem – Tetőtér-beépítés: 538 m2
Generáltervező: MCXVI Építészműterem
Vezető tervező: Herczeg László
Projektépítész: Kérdy Janka
Értékvédelem: Máté Zsuzsanna
2021-2024: 2. ütem – 3. emeleti ráépítés: 740 m2
Generáltervező: MCXVI Építészműterem
Vezető tervező: Herczeg László
Projektépítészek: Kérdy Janka, Egymegi Julia
Építész munkatársak: Kiss Krisztián, Kocsik Eszter
2023-2025: 3. ütem – Aula: 528 m2
Generáltervező: MCXVI Építészműterem
Vezető tervező: Herczeg László
Projektépítészek: Kérdy Janka, Hegymegi Julia
Építész munkatársak: Kiss Krisztián, Kocsik Eszter, Suri Sára, Racskó Anna
2023-tól: 4. ütem – Tornaterem (kiviteli tervezés alatt)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.


