Hirdetés

A körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját építik meg a városban.

A körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját építi meg Nagykanizsán mintegy 30 milliárd forintos beruházással a MOL és a Pannon Egyetem (PE) által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Park célja, hogy a PE tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúra jöjjön létre Nagykanizsán és Veszprémben.

A MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. tervezett kutatás-fejlesztési és hasznosítási projektjei nemzetközileg versenyképes körforgásos technológiák és termékek fejlesztését célozzák meg. Többek között

a körforgásos hulladékgazdálkodásra, a megújuló energiákra, így a hidrogéngazdaságra, az akkumulátorok újrahasznosítására, a szén-dioxid-hasznosításra, valamint a fenntartható vízgazdálkodásra összpontosítanak.

A projektcég a tervek szerint mintegy 18 ezer négyzetméteren építi fel Nagykanizsán a kutatóintézet új létesítményeit – kutatási-oktatási központot, inkubációs központot, három robbanásbiztos laborépületet, víztechnológiai laboratóriumokat és kutatói apartmanházat –, Veszprémben pedig további kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet támogató beruházásokat valósít meg. A projekt koncepciótervét a Tiba Építész Stúdió jegyzi, és az ősszel már részletesen bemutattuk azt.

Velodrom a Science ParkbanA park kollégiuma

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt emelte ki, hogy a kormány gazdaságfejlesztési stratégiája az egyes ágazatok és vállalataik fejlesztéséhez érdemben hozzájáruló, központi tudásipari szereplőkként számol a felsőoktatási intézményekkel. „Szándékaink szerint a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer alapvetően a hazai egyetemek köré épül fel, ennek érdekében erősíteni kell vállalati kapcsolataikat, részben erre szolgálnak az országszerte létesülő science parkok”.

Természetessé kell válnia annak, hogy a felsőoktatásban meglévő tudásra alapozó kutatások eredményei új technológiák és termékek formájában utat találnak a piaci hasznosításig. A körforgásos gazdaság fejlesztése a tiszta Magyarország és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv több intézkedésével is támogatott törekvés – jelezte Palkovics László.    

Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) a közleményben azt hangsúlyozta, hogy az ország legnagyobb cége, Nagykanizsa városa és a PE összefogásában példaértékű a beruházás, amely a MOL-nál és a városban 20 éve működő egyetemi kampusznál felhalmozott tudásra épít. A létesítmény komoly kutatásokat, így kutatókat vonz a városba, a későbbiekben pedig a kutatások eredményeképpen létrejövő jelentős beruházások teremtenek munkahelyeket. 

Az együttműködés középpontjában a körforgásos gazdaság jövőbe mutató kutatási területei állnak, amelyek globálisan, Európában és Magyarországon is kiemelt figyelmet érdemelnek. Az országban egyedülálló kezdeményezés, hogy a versenypiacon jól teljesítő magyar cég és egy egyetem fog össze kutatási területeken folyó munkára - fogalmazott Cseresnyés Péter.

Világi Oszkár, a MOL-csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója elmondta: a MOL frissített, 2030+ Shape Tomorrow elnevezésű stratégiájának egyik alappillére, hogy kulcsszereplők legyenek a régió alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságában. Ezt a célt támogatja, hogy Nagykanizsán a jövő tudásbázisát teremtik meg, amelynek egyik fő feladata a körforgásos gazdaságban elengedhetetlen szerepet játszó hulladékfeldolgozási és újrahasznosítási technológiák kifejlesztése lesz. 

A MOL elkötelezte magát az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság mellett, és úgy szolgálja ki a növekvő energiaszükségletet, hogy közben fokozatosan megteremti a karbonsemleges jövő feltételeit. Már a következő öt évben 310 milliárd forintot költ a körforgásos gazdaság fellendítésére, és minden erejével támogatni fogja az ehhez szükséges kutatás-fejlesztési munkát is - közölte Világi Oszkár.

Gelencsér András, a PE rektora azt hangsúlyozta, hogy a MOL és a Pannon Egyetem között már több mint hét évtizede fennálló, eddig is számos jelentős innovációs eredményt hozó kutatás-fejlesztési együttműködés ezzel a kezdeményezéssel szintet lép. „Fókusza ráadásul a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, az emberi tevékenységek természetre gyakorolt káros hatásainak tudatos mérséklése, a környezetterhelés csökkentése, az értékes erőforrások megőrzése a jövő generációi számára”, ami a remények szerint a régió gazdaságát, elismertségét, az itt élők boldogulását is támogatja.

A nagykanizsai tudományos és innovációs park céljai között szerepel az is, hogy a térségbe innovatív cégeket, startup-okat, spinoff vállalkozásokat vonzzon, ezáltal középtávon munkahelyteremtő projektek is létrejöhetnek a régióban. A jövő fenntartható iparágainak gazdasági és mérnöki utánpótlásával az oktatás is fontos szerephez jut majd.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Tudományos és innovációs park épül Nagykanizsán

Tudományos és innovációs park épül Nagykanizsán

Körforgásos gazdasági kompetencia központ is épül.

Ember–Környezet Tranzakció Intézettel bővül az ELTE

Ember–Környezet Tranzakció Intézettel bővül az ELTE

Az intézményt Dúll Andrea környezetpszichológus vezeti majd.

Hirdetés