A pályázaton győztes 3h építésziroda műleírása a MOME bővítéséről.

A pályamű szerzői:
Vezető tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
Munkatársak: Kiss Anna Sára, Boromissza Júlia, Garay-Kiss Dorottya, Kállay Gábor
Szakági tervező: Kapás Enikő, Szabó András, Bukovics János

kép © 3h építésziroda

Tervezési alapgondolatok

Úgy érezzük, hogy a MOME bővítésének tervezésekor az egyik alapvető kérdés az identitás, amelynek definiálásakor a név szolgál legfőbb mankóként. Nem véletlen, hogy az egyetem Moholy-Nagy László nevét vette fel: a névválasztás kapcsolódást jelent a múlt század úttörő iparművészeti intézményéhez, a Bauhaushoz, ugyanakkor kötődést magához a művészhez, a személyhez, aki az innovációt, a művészeti és technikai korlátok feszegetését alkotói habitusává tette. Az identitást meghatározó másik vonás az egyetemen folyó tevékenység. A gondos, kézműves iparművészeti magatartás mára gyökeresen átalakult, a szakmai tudás mellett egyre fontosabb a gondolkodás komplexitása, a koncepcionálási készségek erősödése, a valós problémák felismerése. A gondolkodást segítő digitális kultúra teret hódít,  ugyanakkor megtermékenyítőleg hat rá a manuális munka. Nem véletlen, hogy a két irányzat egy fogalomban nő össze: ez a digitális kézművesség.
Az egyetem múltja, jelene és az IIP-ben meghatározott jövőképe olyan ívet feszít ki, amire válasz az időtálló, neutrális design, amely nem szabja meg a viselkedésmódot, ellenben lehetőséget nyújt, szabadságot ad, ugyanakkor inspirál és munkára serkent. Ilyen módon a legnagyobb fokú adaptivitás valósulhat meg, a korszerűtlenné válás valószínűsége csekély.

Mi az, amitől a terek, az épületek neutrálisak maradhatnak? 
-    Kortárs építészeti nyelv használata, mely mentes a formai bravúroktól, viszont terekben nagyvonalú,
-    mai szerkezetek beépítése, az elkészülő együttest a mai korhoz kötve, 
-    olyan informális terek láncolata, ahol a véletlen és a szándékolt találkozás, ezáltal a tudástranszfer létrejöhet, és amelyből nyitottság és minőség árad (egészséges elitizmus).

Mi az, ami inspirál? Változás
-    a mozgásban – szabadság az útvonal megválasztásában,
-    a tevékenységek váltogatásában (koncentrált munka és relaxáció),
-    a fényben (különféle fényminőségek az egyes terekben, föld alatt és föld felett),
-    a terek használhatóságában,
-    a léptékváltásban (a kicsi és a nagy egyidejű jelenléte),
-    a váratlan és az esetleges megjelenésében (rendetlenség topográfiájaként).

kép © 3h építésziroda

Ennek eredménye az elementáris megtapasztalása, a gyermeki rácsodálkozás a környezetre. A terek és változatos attribútumaik az egyetemen segítik ezen habitus felerősödését: egy-egy tárgyra, természeti jelenségre nem esztétikai vagy tudományos szempontból, hanem a különös felfedezésének céljából tekintünk. Ezt követi az esztétikai és tudományos szempontrendszer bevonása. Ilyen értelemben a terek kalandok helyszínei, amelyek folyamatosan kényszerítenek a gondolkodási komfortzóna elhagyására.
Vajon tágul-e a tudat a minket körülvevő építészet pulzálásával, léptékváltásával? A Bauhausban minden téma volt a villától (evőeszköz!) a városi léptékig, ez kitágult egyik irányban a molekulák, a másik irányban a kozmosz szintjéig. Az építészet tájjá válik, állandó váltásokkal a mikro és a makro között.

Nagyon sokszor parafrázisokban gondolkodunk. Az “A” épület tekinthető a dabasi kúria parafrázisának. Vissza tudunk-e menni a parafrázisok állomásain keresztül az elementárishoz? Megjelenhet-e a MOME-n az inspiratív, elementáris tér vagy annak alkotórészei? Ezeket a kérdéseket feszegeti pályaművünk.

Területkialakítási, épületelhelyezési koncepció, kapcsolódás a városi szövethez

Az együttes gerincét az épületeket összekötő, közel kelet-nyugati lefutású tengely adja. A tengely lezárása erőteljes, ugyanakkor átláthatóságot sejtet: mindkét végét egy-egy átrium zárja, melyek nem jelentenek vizuális akadályt, mivel rajtuk keresztül a természeti környezet érzékelhetővé válik.

Farkasdy Zoltán eredeti szándéka szerint az épületképlet a következőképpen alakult volna: B – A – C, melyből a harmadik épület nem valósult meg. Az A épület önmagában aszimmetrikus, de a kompozíció a három épülettel szimmetrikus lett volna. Mi a Farkasdy-féle koncepciót folytattuk, mely szerint mindhárom épület ugyanazon a koordinátarendszeren helyezkedik el, így az eredeti elképzelés gondolati síkon kiegyensúlyozottá válik. Amennyiben a Tudásközpont ebből a tengelyből kifordul, láthatósága csökken, a kompozíciós rend felborul.

A továbbfejlesztett képlet: épület – természet – épület – természet – épület. A területen megjelenik a nehéz tömeg (Farkasdy-ház) és a könnyű (B épület / Tudásközpont), valamint a föld alatti világ. Két könnyűnek ható épület fogja közre a nehéz épületet, mögöttük / közöttük jelenik meg a föld alatti sáv és a természet. Mivel az épületegyüttes hosszabb idő alatt alakult ki, ezért vállaltan heterogén megjelenésű. Az általunk tervezett új épületek ebbe a logikába illeszkednek: inkább a gondolati kapcsolódások, mint a formai kötődések dominálnak. Az épületek elhelyezésében egyrészt igazodtunk a Farkasdy-féle koncepcióhoz, másrészt a környező házak léptékéhez. 
 
átrium – tengely – átrium    épület – természet – épület – természet - épület
A MOME szíve az a központ, mely a különálló épületeket és tereket egyaránt egységes campusszá szervezi. Épített környezetben gondolkodva a szív föld alatt megjelenő terei jelentik azt a pulzáló központot, ahol a közlekedő rendszer útvonalai összefutnak (akárcsak az emberi szervezet érhálózata), s amely a campus legnagyobb zárt közösségi tereként tud működni. A tetőidom íves kialakítása miatt egy lencseformájú központi tér jön létre, amely a föld felszínén szervezi az egyetem életét – ez a tér jelenti a campus felszíni központját, a legnagyobb nyitott közösségi teret. A területet tehát a campus leghangsúlyosabb eseménytereként tematizáltuk, a természeti és az épített környezet kontextusában egyaránt. Kapcsolatuk mégsem túl közvetlen, mivel a két használat időben elválik egymástól. 

Építészeti koncepció

Mivel a környezet kisebb villákkal beépített, ezért cél volt az épített tömegek relativizálása, a környező épületek léptékéhez való közelítése. A Tudásközpont kubusát kettévágtuk, a két részt szintenként hidakkal kötöttük össze. A szétnyíló épületrészek egyszerű, de jól értelmezhető gesztussal definiálják a tudásközpont bejáratát. A nyiladék belső felülete víztiszta üvegezésű, az épület kubusa kívül viszont nem teljesen transzparens. Olyan mint egy titkos manufaktúra, ahol a tudás kondenzálódik. Sötétben a Tudásközpont közepe sejtmagmaként világít.

kép © 3h építésziroda 

A léptékproblémát kezeli a MOME Szívének eltérő utcai és parki megjelenése is. Az utca felé háromszintes üveghomlokzat néz, jelezve a Campus elegáns főbejáratát. A felső, üvegezett sáv a Tudásközpontba köt, az alsó sáv ölelő mozdulata pedig előtetőt, s egyúttal fogadóteret képez. A park felőli oldalon a terepbe simuló geometrikus forma, a lencse az innen feltáruló Tudásközpontot és az A épületet két különálló épületként érzékelteti.
A B épület nagyságrendileg a jelenlegi épület méreteit veszi át, bütüjével mutatkozik az utca felé, ezért annak megszokott megjelenését nem változtatja meg. Homlokzati tagoltsága szintén csökkenti a méretét, inkább tárgyként hat, mint épületként.

Az épületek burkának és belső fényviszonyainak kialakításakor inspirációt jelentettek Moholy-Nagy fénykísérletei. Az éles és a homályos, a változó mélységélesség, az analóg technikából adódó véletlenszerűségek, a berögzült módszerek megkerülése jelentették a támpontot. A homlokzati koncepció nagyban támaszkodik erre. A Tudásközpont üvegezett felülete előtt egy áttetsző, változó vastagságú akrilüvegpálcákból álló hártya szűri a fényt, sejteti és részben láttatja a bent zajló történéseket. A Zugligeti úti sáv egy szintje coworking helyszínként megnyílik az utca felé, s a többi szinten is hasonló jellegű, főleg közösségi tevékenységre alkalmas helyiségek kaptak helyet. Az épület transzparenciája révén könnyed megjelenésű, kisugárzó, kiszűrődő fényeivel és formájával a Campus ikonikus épületévé válik. 

Az A épületet megőriztük vakolt, lyukarchitektúrájú állapotában. Ez az épület jelenti az állandóságot, a büszkén vállalt múltat a Campus területén. A B épület anyaghasználatában követi az A épületét (vakolt felületek), viszont logikájában közelít a Tudásközpont függőleges ritmusú szerkesztéséhez. A váltakozó vakolat- és üvegsávok, az alig észrevehető szekvenciaváltás az előadótermek és az otthonterek között, s az őket elválasztó üvegház tudatos oldást és kötést jelent a meglévő és tervezett épületek között.

Épületek és park viszonya - a terület környezetalakítása

Az épületek környezettel érintkező szintjei magukban hordozzák a parkkal való kapcsolat lehetőségét. Az épített és a természeti környezet relációjának feltérképezésekor az egyik kulcsmozzanat az átjárhatóság (átláthatóság) kérdésének megértése.  Ennek értelmében a tengely mentén hangsúlyos szerephez jut a természeti környezet. Az A épület alagsora keresztirányban átjárható, transzparens, mind az A épület, mind a Tudásközpontból ki lehet jutni a szív tetejére, innen pedig a parkba lehet lesétálni. (Mindez természetesen biztonságtechnikai kérdéseket is felvet, melyet a későbbiekben kell tisztázni.) 

kép © 3h építésziroda

Intenzív parkkapcsolat. Koncepciónk intenzív parkkapcsolatot feltételez, ennek megfelelően kiemelten kezeltük a parkba való kijutás minél sokrétűbb megvalósítását mint a parkhasználat egyik legfőbb fokmérőjét. A fő forgalmi tengely mentén számos helyen, mintegy 15-20 méterenként lehet a parkba kijutni: a  B épület főbejáratánál a földszinten, a B és A épületet összekötő nyaktag két pontján, az A épület alagsorából mindkét irányban 2-3 helyen, a campus főterére a szív tetején, illetve a Zugligeti út felé egy szinttel magasabbról. A szívből a főbejáraton keresztül az utca felé, a Technológiai Park felé pedig a liget irányába nyílik kijárat, míg a Tudásközpontból a liget illetve a Zugligeti út irányában van kijutási lehetőség. Ezt egészítik ki az épületetek tereppel kapcsolódó szintjein az egyes egységek közvetlen “kertkapcsolatai” (pl. az oktatói zóna alagsorában).
 
intenzív parkkapcsolat  fakivágási / fapótlási koncepció

Föld feletti közlekedés. Az egyes pavilonok föld alatti összeköttetése mellett legalább olyan fontos az épületek parkon keresztül történő összekapcsolása. A burkolatok már jelzik a természethez fűződő viszony jellegét: a díszburkolat a két fő belépési pont helyét jelöli ki, a zúzott köves sétautak kötetlenebb összeköttetést biztosítanak az egyes épületek, pavilonok között, míg a természetes ösvények a szabad csatangolás útvonalait rajzolják ki. Ezek a hálózatok fogják közre azokat a tereket, melyek a park karakterét bontják ki mind tájépítészeti, mind az ott folyó tevékenység szempontjából.

A park terei. Az épületek elrendezése egyrészt újfajta téreélrendezési helyzeteket eredményezett, másrészt felértékelte az eddig elhanyagolt köztes külső tereket. Az egyes területeknek nevet adtunk, melyek utalnak az ott folyó tevékenységre és a környezet jellegére. A nevek természetesen csak javaslatok.

kép © 3h építésziroda

-    MOME liget – a Technológiai Park és a Tudásközpont között kialakuló, enyhén lejtő térrész. Az épületek közé ékelődő, felértékelődött, az őshonos fafajokkal betelepített ligetes terület alkalmas a szomszédos épületekben készült modellek, prototípusok élményszerű bemutatására.
-    Campus rét – az egyetem kültéri főtere, alkalmas nagyobb rendezvények megtartására, befogadására. A lencse alakú tér szándéka a közösségteremtés: pozicionálása révén a külső térfüzér dinamikus része kíván lenni. A lencse az épített és a természeti környezet határán helyezkedik el, formájában átmenetet képez a kettő között. Nem véletlen, hogy pont a szív fölött található, hiszen a kül- és beltéri főtér egymáshoz közel helyezkedik el.
-    Performansz tisztás – az A épület és a Gondűző között elterülő, fákkal körbevett füves terület, különféle ideiglenes eseményeknek szolgálhat helyszínül (ideiglenes építmények, nagy makettek, divatbemutató, happening, stb.)
-    Design dzsungel – az A és a B épület közötti, fákkal sűrűn benőtt terület, melynek sűrűségét tovább növeljük. Az elvonulás és a meditáció helye.
-    MOME piknik – a volt főlépcső átalakított formában. Az alsó lépcsősor két széle vízszintes, végére ideiglenes paraván állítható. Napközben piknik, este vetítések, színjátékok helyszíne lehet.
-    MOME dísztér – a szív előtti előtér az aulával egybekötött dísztérként is értelmezhető. Reprezentatív kialakítása folytán a benti fogadások, ünnepi események kültéri kiterjesztéséként használható.
A park növényei. A parkban további helyeket jelöltünk ki, melyek egyrészt növénnyel határoltak (lugasok, kisebb növénytársulások által definiált, elvonulást segítő zugok), másrészt a diákok által tervezett és épített tárgyak, kisebb építmények megvalósulási terepeként szolgálhatnak. Ezek a területek egyrészt a meditációt, a csendre fókuszáló tevékenységeket segítik, másrészt kisebb csoportoknak adnak helyet (teaház, ökoszaletli stb.). Fontos szempont, hogy az egyetem a parkot fokozatosan lakja be, érezze, mely terek mire alkalmasak. Az ideiglenes építmények, tárgyak segítenek megismerni az egyes köztes terek jellegét. 

Az épületek elhelyezésekor elsődleges szempont volt, hogy az elbontott épületek helyét vegyük igénybe az új házakkal, a fák kivágásának minimalizálása érdekében. Az 5-10 éven belül veszélyessé váló fák kivágása szükségszerűen elvégzendő feladat. A fák pótlása elsődlegesen a MOME liget területén történik. Törekedtünk a diverzitás megőrzésére, és a környéken őshonos, városi levegőt jól bíró fafajokat választottunk: 
-    Fraxinus Ornus (virágos kőris), Fraxinus Excelsior (magas kőris) - szoliter vagy fasor 
-    Tilia Cordata (kislevelű hárs) – fasor, illetve liget
-    Liriodendron Tulipifera (amerikai tulipánfa) - 1-1 szoliter 
-    Acer Platanoides (korai juhar) és egyéb juharfajták -„tömegnövelő” fa, csoport vagy szoliter
-    Gleditsia Triacathos (lepényfa) - laza lombkorona, fasor
-    Quercus Robur (kocsányos tölgy) – 1-1 szoliter, illetve Quercus Robur ’Fastigiata’ – 3-as csoportban

Cserjéket elsősorban a parkolóhelyek takarására javaslunk – több sorban, az út felé magasabbakat, a campus felé alacsonyabbakat, vegyesen lehetnek benne örökzöldek és lombhullatók.
magasabb
-    Viburnum x Pragense (prágai bangita) – örökzöld
-    Vitex agnus-castus (barátcserje)
-    Weigela (rózsalonc)
közepes magasságú
-    Deutzia x rosea (gyöngyvirágcserje)
-    Philadelphus Coronarius (jezsámen)
alacsonyabb
-    Spiraea Cantoniensis (kantoni gyöngyvessző)
-    Rosa Rugosa (japán rózsa)
-    Caryopteris x Clandonensis (angol kékszakáll – napra!)

Akadálymentesség, inkluzív design. Az épületek szintjei teljes mértékben, a park korlátozottan közelíthető meg kerekesszékkel. A közpark nyitott a város felé, a város szerves részét képezi. A környezet befogadó, belátást enged az oktatás folyamatába. A kantin, az auditórium, a könyvtár nyitott kifelé, a szív programjai mindenki számára látogathatóak. A homlokzati felületek transzparenciája nem önmagáért való: maga a bent folyó oktatás és munka válik kiállítássá. Az inkluzivitás célja végsősoron a design társadalomban betöltött szerepének növelése.

Új funkcionális igények elhelyezése az egyes épületekben, belső funkcionális téralakítás

A épület. Megpróbáltuk tiszteletben tartani a Farkasdy-féle épület erényeit: egyrészt arra törekedtünk, hogy a programnövekedésből adódó térszerkezeti változás szinte észrevehetetlen legyen, másrészt a meglévő tereket kívántuk nagyvonalúbbá tenni. Ennek eszközei a következők: 
-    a kihasználatlan területek felértékelése (tetőtér és alagsor tereinek bevonása, illetve a főlépcső alatti térből oktatói klub kialakítása),
-    az épület kitisztítása: nagy, egybenyíló terek és az ezzel összefüggő térkapcsolatok kialakítása (rálátás a bejárati részre),
-    a hátsó szárny kismértékű meghosszabbítása.

A programcsoportok köré tércsoportokat szerveztünk. Az alagsorban a nem teherhordó falak kibontásával a coffice, a hallgatói szolgáltató központ (TIOK, HÖK, DÖK) a nyugati szárnyban kapott helyet, az oktatói zóna az északi szárnyban. A főlépcső alsó tereinek hasznosításával az oktatói klub kapott megújult teret. A felsőbb szinteken a coffice-szal is egy légtérben és akár innen is megközelíthetően az egymásba dobozolt otthonterek, mellettük pedig az osztható előadótermek kerültek kialakításra, melyekhez külön lépcső vezet, lehetővé téve az otthontermektől független használatot. A mostani rendszert kifordítottuk: a középfolyosós térrendszer tengelyébe üvegezett konzultációs terek kerültek. A kismértékben megnyújtott auditórium az 1. emeleten maradt, mögötte helyeztük el a gépészeti tereket. Az auditórium előtti aulát megnyitottuk a déli irányban található erkély irányában. A tetőtéri szinten az északi szárnyban a rektori és a kancellári hivatal helyezkedik el. A rektor és a kancellár irodája egymástól tömör fallal elválasztott, a nyitott munkatér felé eső üvegfal árnyékolóval vizuálisan leválasztható. Az irodák előtt erkély néz a parkra. Ahol lehetett, az irodákat összenyitottuk, ezáltal nagy, összefüggő tereket megjelenítve. Az adminisztráció egyéb igazgatósági helyiségei a másik tetőtéri szárnyban kaptak helyet.

B épület. A feltáró tengely végén található üvegház közösségi térként szervezi az alapképzés hallgatóinak életét. Északi oldalán otthonterek, déli oldalán előadóterek helyezkednek el – az elválasztás folytán külső használat is lehetséges. A műtermeket a földszintre koncentráltuk.
MOME szíve. Kialakítása mindenekelőtt a következő kérdést vetette fel: miként valósítható meg, hogy a szív hátulról, a park felől a táj részeként, elölről viszont főbejáratként hasson. A kettős pozícionálásból fakadó dilemmát egy, a park felé öblösödő lencse létrehozásával oldottuk fel: egyrészt belesimul a természeti környezetbe, másrészt a Zugligeti út felől transzparens homlokzatként működik, melynek felső része összeköti a Tudásközponttal, alul pedig egy ölelő gesztussal befogadja az érkezőket. A födém jellege alulról változik, az enyhe ívre válaszol a bejárat íves vonala. A MOME szíve egy nagy közös tér, melynek egységei informálisan határolódnak le azért, hogy minél tágasabb, nagyvonalúbb tér érzetét kelthessék.

Az aula a nagy, közös tér részét képezi, azonban akusztikus függönnyel teljesen lehatárolható, teljes értékű auditóriumként működtethető. A feltáró kereszttengelyhez rendelt lépcső köztes szintjéről nyílik a könyvtár az olvasóteremmel, melynek további galériáján irodák, társalgók, konzultációs helyiségek helyezkednek el. A könyvtár alatti szinten helyezkedik el az azt kiszolgáló raktár. Az olvasóterembe a fény felülről érkezik, ezt a koncentráció eszközeként használjuk. A bejárati szintről nyílik még az étkező, a printshop, a coffice-ként is üzemelő átközlekedő a Technológiai központ felé, valamint a bejárat mellett található MOME shop és művészellátó, illetve a büfé fogyasztótere kitelepülési lehetőséggel a szabadtérbe. 
Tudásközpont. A város felőli megérkezés első arculati eleme. A transzparencia viszonylagos dolog, amelynek különböző fokozataival kísérletezünk a homlokzaton. Egy sávban megmutatjuk, mi történik belül: az első emeleti coworking tér teljesen átlátszó, a körülötte található terek részlegesen átlátszóak, helyenként csupán áttetszőek. A központ titkot rejt, ez különösen éjszaka érzékelhető: a benti fény kifelé sejtelmesen izzik, a két belső fegyverzet befelé vizuálisan teljesen nyitott.

A kubust aszimetrikusan kettéhasítjuk, s az így keletkező köztes külső tér a belső kommunikációban részt vesz. A keskenyebb, utca felé néző részben “kirakatfunkciók” kaptak helyet (coworking és rezidens irodák). Az inkubációs irodák az 1. és 2. emeleten, a laborok a 2. emeleten, a doktori iskola a pedig 3. emeleten helyezkedik el a Tudásközpont vezetésével egyetemben. A legfelső emeleten találhatóak az apartmanok, továbbá a kapszulahotel és a fitness funkciók. 

Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint

Az épületeket szerkezeti és megjelenés szempontjából két csoportra osztottuk: hagyományos anyagok és szerkezetek alkalmazása az A és B épületnél, a Tudásközpontnál igényesebb, a MOME innovatív jellegét mutató homlokzati kiképzés.

A jelenlegi B épület bontásra kerül, a beépítési kontúrt tartva gazdaságos fesztávú vasbeton pillérvázas szerkezet készül. Homlokzati karakterét a hőszigetelt homlokzati pillérek sávja és az azok közötti szintmagas üvegezés 75-60-75 illetve 75-75-75 centiméteres ritmusa adja. Az otthontereket és a szemináriumi termeket összekapcsoló, lépcsős átrium terét függönyfal határolja. A Gondűző villán alapvetően rekonstrukciós munkákat végzünk. Szerkezeti átalakítása követi a új funkcionális igényeket. A belső főfalakba vágtunk egy-egy nagyobb nyílást, a leglényegesebb beavatkozás a pincelépcső új helyzete és a fa álmennyezet eltávolítása.

Vasbeton pillérvázas épületként terveztük a MOME szíve épületet, a pillérek síkfödémet és húzott-hajlított íves födémet támasztanak alá. A teljes tetőszerkezet hőszigetelt, intenzív zöldtető rétegrendet kap. A természetes fény bejutását szolgálják az íves födémbe, a talaj síkjába integrált pontszerű felülvilágítók. A tereppel közvetlenül érintkező tetőrészeket kivéve körbe üvegezett felületeket terveztünk. 

A Tudásközpont gazdaságos fesztávú pillérvázas, síkfödémes épület. Külső héja többrétegű: háromrétegű üvegfal biztosítja a termikus burkot, ez előtt árnyékolóként 65 cm eltartással 4 különböző fényáteresztést lehetővé tevő öntött technikával vagy esztergálással kimart matt/víztiszta felületű akril burkolatot terveztünk 1,5 m széles, szintmagas panelek formájában. A közbenső sávban takarítójárdát biztosítunk. A főtengely vonalában kettéválasztott épület belső "metszet"-homlokzatai víztiszta üvegfalak, az átkötődobozok is üvegezett oldalfalúak. 
 
Statikai szempontból az összes épület vasbeton pillérvázas, merevítő magokkal. A MOME szív hajlított födémét rejtett gombafejes pillérek hordják, a fesztáv sehol sem lépi túl a 10 métert. 

Szerkezeti szempontból az A épület különbözik, az itt történő beavatkozásokat, átalakításokat ismertetjük bővebben tekintettel kényes voltukra. Az A épület téglaszerkezetű, előregyártott elemes födémekkel épült 3 szintes épület. A főfalak hosszfőfalas rendszerűek, a középfolyosót mindkét oldalon főfal kíséri. A közbenső főfalak nyílásokkal sűrűn áttörtek, a terek megnyitásához minkét falat szakaszosan kiváltjuk. Az egyes főfal szakaszokat a falba integrált vasbeton pillérrel zárjuk le, melyre a kiváltó gerendát támasztjuk. Kiváltó gerenda nélküli födém átváltás esetén a födémet elbontjuk, és vasbeton födémmel helyettesítjük. A födém-fal kapcsolatba a nyílás sarkokban merevacélbetétes átszúródási elemet kell építeni.

A szemináriumi termeknél a folyosófalakat teljes hosszon megszüntetjük, a födémet monolit vasbeton födémre cseréljük, mely a hossztengelyre merőleges, 25 cm vastag vasbeton falra támaszkodik. Ezt a falat a pincébe is levisszük, ott a lépcső kísérőfala és a páncélszekrény fala vasbeton, a közbenső áthidalás a megmaradó középfőfalba rejtett pilléren nyugszik. Az előtér 4 pilléren nyugvó födémét kibővítjük az épület homlokzati faláig, ahol az alulbordás, oszlopokra támaszkodó bordarendszer megmarad, de a teher- és támaszköz növekmény miatt a meghosszabbított bordáknak húzott övet szénszál lamellás erősítéssel kell beépíteni.

A tetőtér keresztirányú nyílásokkal tagolt koporsószerkezetet kap. A lemezmű vízszintes erőinek felvétele céljából a födémet egyes sávokon (a kiváltások miatt amúgy is) monolit szakaszokra cseréljük, melyek a húzást is felveszik.

Fenntarthatósági koncepció

Figyelembe vesszük az időbeli megvalósíthatóságot, a gazdaságossági és üzleti megvalósíthatóságot, az épület tervezett költségének betarthatóságát, valamint azt, hogy az új épület kialakítása is olyan módon történjen, hogy energiatakarékosan üzemeltethető egység jöjjön létre. Az épületgépészeti megoldások az építészeti koncepció szerves részei, megválasztásuknál szempont a gazdaságos, energiatakarékos, környezetkímélő üzemmód mellett a funkciók kulturált, komfortos körülményeinek biztosítása. Az épület energiatermelése – gazdaságossági és üzemviteli szempontból – központi, de az egyes egységek részére kiépített alközpontok lehetővé teszik, hogy a különböző egységek önálló üzemeltetési- és szabályozási igény esetén is önállóan működjenek.

Az A épület fűtési ellátása az itt elhelyezett központi gázkazánról történik radiátoros leadófelülettel, illetve felületfűtéssel. Az új épületek fűtését kombinálva a hűtéssel elektromos energiával működő, rendkívül magas jóságfokú (COP számú) hőszivattyús rendszerrel tervezzük megoldani. Így biztosítható, hogy egy közös rendszert kiépítve az alkalmas legyen mind a téli időszakban fűtésre, mind a nyári időszakban hűtésre. A folyamatosan használt Tudásközpont épület használati melegvíz termelésénél megújuló energiát, napkollektort tervezünk beépíteni az épület tetején telepítve, dél-, dél-nyugati tájolással. A gépészeti téren belül nagy térfogatú HMV tárolókat helyezünk el, melyet a kedvezőtlen, felhős időjárási időszakokban elektromos fűtőpatronokkal is fűtünk. A tárolók méretének megválasztásával biztosítható, hogy a napkollektorok maximális kihasználtsága mellett minimális elektromos üzem legyen, így növelve a megújuló energia szerepét a HMV termelésben. Az épületek kiegészítő hőellátása (mikor a COP érték az ideálisnál alacsonyabb) gáz energiahordozóval, korszerű, nagy hatásfokú központi kondenzációs gázkazánnal is kiegészített, az A épületben elhelyezett kazánházról. 

kép © 3h építésziroda

A megújuló alternatív megoldásokat helyeztük előtérbe. Az épület hőenergia ellátását hőszivattyús, hővisszanyerős rendszerek felhasználásával és ezeket kiszolgáló elektromos árammal tervezzük. A fűtés-hűtés rásegítéseként geotermikus energiát hasznosítjuk a pinceszinti alaplemezben elhelyezett talajhő kollektorokkal. Az utóbbi az építéssel egyidőben, az alaplemezbe integrálható csőkígyó, tehát olcsó megoldás! A megújuló energiák hasznosításával az üzemeltetési költségekben 40-50% takarítható meg. A belső hőmérsékleteknél, belső légállapotnál, fajlagos légmennyiségek tervezésénél figyelembe vesszük az EN 15251:2007 ajánlásait.

Az épületek hő elleni védelmét elsősorban passzív eszközökkel oldottuk meg. Az épületet külső akrilüveg és fémzsalus árnyékolóval, ill. ahol ez nem volt lehetséges, külső nyílászáróit korszerű, hőstopos 62/34 üvegezéssel tervezzük, az üvegezés hőátbocsátási tényezőjének és a naptényezőjének szigorításával, télen kisebb a hőkiáramlás az épületből, ill. nyáron a napsugárzásból eredő energia be sem jut az épületbe, nem kell a gépészeti rendszereket erre méretezni, ezáltal csökkentjük az épület energiafelhasználását, ezzel az üzemeltetési költségét is.

kép © 3h építésziroda

Az új épületekben a helyiségek fűtését-hűtését közös rendszerrel, a sugárzásos hőátadás elvén működő mennyezet fűtéssel-hűtéssel tervezzük. Ezzel a közösen üzemelő rendszerrel biztosítható, hogy a helyiség léghőmérséklete akár 2°C-kal is alacsonyabb legyen a kellemes komfort állandósága mellett a sugárzásos hőátadás miatt. A nagy hőterhelésű helyiségeket, ahol a felülethűtés már hatékonyan nem alkalmazható, négycsöves fan-coilos rendszerrel tervezzük.

A fűtési-hűtési rendszerek alappillérei, kiegészítve a geotermikus energiahasznosítással összefoglalva a következők:
1.) a tervezett pinceszint alaplemezének és oldalfalának padlófűtésszerű csövezése víz-víz hőszivattyúval készülő primer rendszer, alacsony hőmérsékletű felület fűtés-hűtés szekunder rendszerrel kombinálva. Kiegészítésként ill. rásegítésként számolhatunk vele, a teljes fűtési-hűtési igényeket nem fedezi.
2.) kültérben elhelyezett levegő-víz hőszivattyúval készülő primer rendszer, alacsony hőmérsékletű felület fűtés-hűtés szekunder rendszerrel kombinálva az új épületrészekben.
3.) az A épületben nagy hatásfokú földgáztüzeléses, zárt égésterű kondenzációs gázkazánnal készülő primer, hőtermelő rendszer, az auditóriumban radiátorokkal, a többi helyiségben alacsony hőmérsékletű felület fűtés szekunder rendszerrel kombinálva; kiegészítve hőszivattyús folyadék hűtővel, mely a nyári hűtővizet szolgáltatja a felület hűtés számára.

A tervezett levegő/víz hőszivattyús rendszerek - figyelembe véve a piaci elektromos áramdíjat, a szakaszos üzemeltetést, az épület építészeti kialakítását és a telepítési lehetőségeket - az üzemidőtől és a külső időjárási viszonyoktól függően 8-10 év alatt megtérülnek a hagyományos gázkazános és kompakt léghűtéses hűtőgépes rendszerhez képest, azonos vagy jobb üzemeltetési jellemzők (pl. COP ill. ESEER szám) mellett.
Az épületek hűtése. Az egyetem tereit csak korlátozottan hűtjük, tekintetbe véve azt a tényt, hogy a nyári kánikulában nem mindegyik teret használják. Ennek megfelelően az A épületben hűtjük az auditóriumot, a szemináriumtermeket, az oktatói zónát és az igazgatás tereit. A B épületet nem tervezzük hűteni, bár ennek lehetősége a felületfűtési rendszeren keresztül adott. A MOME szív talajjal érintkező helyzeténél fogva kis hőterhelésnek van kitéve, ezért csak rásegítő hűtéssel számolunk. A Tudásközpont egésze hűtött.

Szellőzési rendszer. A nagyteres közösségi helyiségekben, az A épületben: auditórium, szeminárium, földszinti oktatói zóna, tetőtéri irodák; a B épületben a 3 db szeminárium helyiségben; a teljes Tudásközpontban ill. MOME szíve helyiségeiben (ahol ablaknyitás nem megengedett) mesterséges szellőzés tervezett friss, kezelt levegő befúvással, elszívással. Helyiségenként, funkciónként külön-külön légkezelő berendezés tervezett, mely nagyhatásfokú, szorpciós bevonatú forgódobos, ill. keresztáramú hővisszanyerővel rendelkezik. A befúvó- és elszívó ventilátorok frekvencia váltóval szereltek. A romlott levegő tetőszint felett kerül kifúvásra oly módon, hogy visszaáramlás a szélhatás figyelembevételével se történjen.

Épületenként a burkolt tetőfelületekről összegyűjtött esővizeket ciszternában tároljuk és újrahasznosítjuk a WC öblítésre önálló szürkevíz rendszerrel, ill. takarításra.

Belsőépítészeti, technológiai, infokommunikációs koncepció 

„Gutes Design ist so wenig wie möglich.” (Dieter Rams)
Az egyes épületek kialakítása különböző stratégiák mentén történt, hiszen az épületek helyzete és jellege (régi és újonnan tervezendő), valamint az akadémiai hierarchiában elfoglalt pozíciója más-más megközelítési módot tett szükségessé. Az átláthatóság és a nagyvonalú közösségi terek létrehozásának igénye hívta létre az épületegyüttes végein elhelyezett átriumokat: a tereken belüli függőleges kapcsolatok, az egyes használati egységek átlapolása növeli az egyes szakok közötti együttműködést.

kép © 3h építésziroda
 
B épület – BA    A épület – MA    Tudásközpont – PhD / DLA
A funkcionális téralakítás vonatkozásában az egyik fő problémát az egyes szakirányok összekapcsolódásának hiánya jelenti. Ennek megoldása a szemináriumi és az otthonterek szintjei közötti vizuális és fizikai kapcsolat megteremtése. A B épületben az alapkézés terei építészetileg élesen különválnak, az átrium azonban átlátást biztosít az egyes szintek között. Az A épületben az átlyukasztások révén a mesterképzés terei nemcsak átláthatóvá, hanem immár átjárhatóvá válnak, egyúttal kommunikációra serkentenek - az épített környezet is az interdiszciplinaritást tükrözi, amely a magasab szintű tanulmányok szemléletmódjának sajátja. A Tudásközpont pedig - a MOME új „arcaként” - az abszolút transzparenciát valósítja meg: a szintek teljes mértékben átláthatóak és átjárhatóak, visszatükrözve azt a nyitott, befogadó szellemi hozzáállást, mely az egyetem mentalitásának alapját képezi. 

A formális és informális tanulás tereit egybemostuk. A hátrányosnak tűnő és a jó helyzetű tereket összekötöttük, ezáltal pulzáló térfolyamot hoztunk létre, ahol a tevékenységek kevéssé helyhez kötöttek, sokkal inkább szituatív alakulnak. Az átmeneti, közlekedő terek bekapcsolódnak a MOME vérkeringésébe, a terek tágulnak és szűkülnek.

Az épületek belső fényviszonyainak kialakításakor inspirációt jelentettek Moholy-Nagy fénykísérletei. Az éles és a homályos, a változó mélységélesség, az analóg technikából adódó véletlenszerűségek, a berögzült módszerek megkerülése jelentették a támpontot. A szív födémén áthatoló, átszüremkedő fény az erdőben, ligetben uralkodó fényállapotokat idézi meg. Az A épületben a tetőtér megnyitása tárja fel szokatlanul a belsőt. A két épület közötti föld alatti átkötés mind oldalról, mind felülről kap természetes fényt. A B épület sávozott nyílásai egy fasor ritmizált árnyékára emlékeztető fényhatást keltenek.

kép © 3h építésziroda

A belső terek anyaghasználatánál törekedtünk a tartós és egyúttal puritán megjelenésű anyagok kiválasztására. A felesleges drágaság kerülendő. Az új építésű területeken az ipari betonpadló nyersességét jól egészíti ki az otthonterek parketta burkolata. A Tudásközpont tartószerkezeti elemei megfelelő minőségű kivitelezés esetén akár látszóbeton felülettel is megjelenhetnek: a B épületnél a közlekedőmagok és a födém alsó síkja nyers felülettel marad. Az otthonterekhez közel eső falfelületeket vizuális aktivitási zónáként tartjuk fenn, amely a szakok önreprezentációs helyeként időszakosan megújulhat.

Az infokommunikáció területén a meglévő arculati, grafikai elemeket mint hagyományt vittük tovább. A főbb belépési pontokon interaktív totemeket helyeztünk el, melyek dinamikus tartalmat közvetítenek (campustérkép és aktuális történések).

forrás: sajtóközlemény




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Növények hűtik, termálhő fűti

Növények hűtik, termálhő fűti

Az állatkerti Biodóm a fenntartható építészet egyedülálló példája lehet.

Svéd külső, francia belső

Svéd külső, francia belső

Innováció a négyzeten egy 21. századi munkahelyen, a Schneider Electric energiatakarékos megoldásai Budapest legzöldebb irodaházában.

Rangos díjat nyert a TriGranit

Rangos díjat nyert a TriGranit

A TriGranit, Közép-Európa egyik legnagyobb integrált ingatlanplatformjának projektje nyerte el a Property Investment Forum Év Ingatlanpiaci tranzakciója díját. 

Hirdetés